A magyarság a következő évtizedekben sikertörténetté válhat
Nemzetpolitika határon innen és túl
Magyarországnak ugyanazokat a jogokat kell követelnie, amelyeket más nemzeti kisebbségek is élveznek. Ezt azonban nehezen dolgozzák fel azok a szomszédos országok, amelyek úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek velünk, mert tetteik úgyis visszhangtalanok maradnak – jelentette ki Grezsa István a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
2020. december 27. 18:58

A miniszteri biztos a Trianon 100 emlékévet értékelve elmondta: legalább akkora feladat nemzetpolitikát csinálni a csonka Magyarország határain belül, mint a határon túl.

A veszteség mértéke miatt feldolgozhatatlan, ami száz esztendeje Trianonban történt. Tényszerűvé vált, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe – mondta a beszélgetés elején Grezsa István. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos úgy véli, Magyarországnak ugyanazokat a jogokat kell követelnie, amelyeket Európában más kisebbségek hétköznapi módon élveznek.

– Ezt azonban azok a szomszédos országok dolgozzák fel nehezen, akik száz éve azt látják, hogy bármit megtehetnek velünk, mert tetteik úgyis visszhangtalanok maradnak – tette hozzá. Ugyanakkor egyértelművé kell tennünk – hangsúlyozta – hogy a befolyásunkat, tekintélyünket és gondolkodásmódunkat az egész Kárpát-medencére ki kívánjuk vetíteni.

Ez azonban semmiképpen nem irányul a szomszédaink ellen, sőt egyre inkább megtapasztalhatják, hogy jó velünk együttműködni, mert ebből nekik is előnyük származik.

– A Trianon-trauma lelkekben történő lezárásának a kulcsa az, hogy a Nyugat elszívó hatását meg tudjuk-e fordítani azáltal, hogy a kelet-európai népek a hátrányból előnyt kovácsolnak. Nekünk, a kommunista elnyomó diktatúráknak köszönhetően van egy természetes immunitásunk a szabadságunkat korlátozó beavatkozásokkal szemben. Ezek a népek mindig megérezték, hogy mire van szükség a túlélésükhöz.

Ez a közös érdek kéne, hogy felülírja a nemzeti türelmetlenség és gyanakvás légkörét, hiszen a Visegrádi együttműködéssel világosan megmutattuk, hogy együtt lehet élni a közös érdekeken alapuló állami együttműködésben azzal, hogy a kisebbségijog-biztosítás területén nincs minden rendben – fejtette ki a miniszteri biztos.

Grezsa István szerint a digitalizáció és a globalizáció révén a világ egy nagy világfaluvá alakult, ezért sokkal inkább felértékelődött a lokalitás, a szülőföld, a helyi hagyományok, a szomszédságpolitika fontossága, ami most, a világjárvány idején kristálytisztán megmutatkozott. Úgy fogalmazott: a következő évtizedekben a magyarság sikertörténetté válhat, és úgy is képeseknek kell lennünk újjászervezni magunkat, hogy a mai magyar népesség többsége a mának él, és nem gondol arra, hogy mi lesz a gyermekeinkkel, unokáinkkal. – Az a gondolkodásmód terjedt el, amely nélkülözi a felelősségvállalást, éppen ezért legalább annyi feladatunk van a csonka Magyarország határain belül nemzetpolitikát csinálni, mint amennyire sikeresek voltunk a határon túli nemzetpolitikában.

A trianoni békediktátum századik évfordulóján meghirdetett nemzeti összetartozás évében nem léptünk kellően előre ebben a kérdésben – jelentette ki. Hozzáfűzte: ebben a politikának nagy felelőssége van; sajnos a napi csatározások „szennyes hullámába” belekerült a határon túli magyarok ügye, amiről korábban közmegegyezés volt.

Grezsa István miniszteri biztos szerint a baloldal azt sulykolja, hogy minden, ami nemzeti, az káros

Szavai szerint a baloldali ellenzék felébreszti azokat a reflexeket, amelyeket a kommunizmusban is sulykoltak, hogy minden, ami nemzeti, az káros, mert valaki ellen irányul.

Grezsa István úgy fogalmazott, hogy a baloldal néha „hidegrázást kap” a nemzeti ügyektől, a jobboldalnak pedig egy korszerűbb, érthetőbb, mindenki számára egyforma jelentéstartalommal bíró megközelítést kéne megfogalmaznia. Elmondta, hogy a fiataloknál egy érdekes kettősséget tapasztal: azok, akik elutasítják a nemzeti gondolatatot, mert szégyellik, hiszen a média azt közvetíti feléjük, hogy az korszerűtlen, hogy az „hülyeség”, azok az otthonról hozott minták alapján mégiscsak napi szinten gyakorolják a magyarságukat. A politikus összességében úgy látja, hogy jó irányba haladunk, mivel formálódik egy olyan ifjúság, amely meg fogja találni, hogy miként lehet újrafogalmazni a saját igazságait.

A miniszteri biztos kitért rá, hogy a trianoni tragédia után száz évvel sikerült elmélyítenünk a barátságot, és az együttműködést azokkal, akikkel jóban vagyunk, akiknek pedig nem tetszünk, azoknak az nem tetszik, hogy erősödünk.

– Amíg ezt a békát nem nyelik le, addig lehetnek köztünk súrlódások, de nekünk mindenkire szükségünk van a Kárpát-medencében, akkor is, ha vitánk van velük – húzta alá. Véleménye szerint ez a gondolkodásmód, amely lezárja Trianont, ami nem felejti el a veszteségeket és a békediktátum égbe kiáltó igazságtalanságát, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a XXI. században nekünk, keletieknek kell megújítanunk a nyugat-európai értékvesztett közösséget.

– Ehhez gazdasági erő, erkölcsi és tudástöbblet kell – közölte, hozzátéve: ennek a térségnek, Lengyelországtól a Baltikumon át egészen a Balkánig van egy olyan óriási tartaléka, amit ha egyfajta közös gondolkodásba tudunk szervezni, akkor a történelemkönyvekben ezt az időszakot úgy fogják emlegetni, hogy a kelet-európai népek újrakezdése. Esély arra, hogy megvalósítsák azt, amire évszázadok óta vágyakoztak, hogy Európa gazdagabb feléhez tartozzanak. – Ebben hazánk, méretéhez és lakosságszámához viszonyítva aránytalanul nagy munkát végzett az elmúlt tíz évben – hangsúlyozta Grezsa István.

MNO - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó