Elmarasztalta hazánkat az Európai Bíróság a bezárt tranzitzónák miatt
Az Európai Bíróság annak ellenére mondta ki jogsértőnek a menekültekkel való magyar eljárást, hogy a tranzitzónákat a kormány már korábban bezárta. Varga Judit szerint épp emiatt okafogyott a mai döntés. Ifj. Lomniczi Zoltán szerint ez a bíróság politikai érvelést használ a jogi érvelés helyett.
2020. december 17. 22:50
Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB). Hazánk az illegális migránsok kiutasításával kapcsolatos kötelességeit sem abszolválta a bíróság szerint. A kötelezettségszegési eljárást eredetileg az Európai Bizottság indította. A testület szerint Magyarország uniós irányelveket sértett. Érvelésük arra épül, hogy a migránsok számára csak a tranzitzónákban volt biztosítva a menedékjog iránti kérelem leadásának lehetősége, emiatt csak korlátozott számú menekült férhetett hozzá a kérelmekhez. Kifogásolták még, hogy a kérelmekről is a tranzitzónákban döntöttek, sőt a migránsoknak a döntést is ezeken a zárt helyeken kellett megvárniuk. A bizottság úgy vélte, hazánk az illegálisan itt tartózkodókat egy úgynevezett visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki, továbbá a kiutasítás utáni jogorvoslat lehetőségét is rosszul biztosítjuk, mert Brüsszel szerint a menedékkérőknek a felülvizsgálati eljárás alatt is biztosítani kellene, hogy Magyarországon tartózkodhassanak.
A csütörtöki ítéletben a bíróság helyt adott a bizottság kifogásainak.
Hazánk korábban azzal érvelt, hogy a migrációs válságban a közrend és a belső biztonság fenntartása érdekében kellett eltérni az eljárási és befogadási irányelv bizonyos szabályaitól, azonban ezt az érvet az Európai Bíróság nem fogadta el.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a bíróság által használt érvelés nem jogi, hanem politikai típusú. Lomnici lapunknak megküldte azokat a passzusokat, amelyek az uniós szabályoktól való eltérésre lehetőséget adnak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke alapján az Európai Bíróság ítéletében említett eljárási és a befogadási irányelv alapján biztosított a nemzetállamok számára szuverén jogi mozgástér tagállami hatáskörök gyakorlására, továbbá a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget adnak a vonatkozó uniós szabályok – írta Lomnici.
ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász
– A luxemburgi testület gyakorlatilag osztja azt a magyarországi Soros-szervezetek által a migrációs válság kezdetétől vallott felfogást, amely kiállt a tömeges ellenőrizetlen és illegális bevándorlás mellett.
Szerintük például a tiltott határátlépés nem minősül bűncselekménynek, és összességében a hazai jogellenes migráció megállítását célzó szabályozást kezdetektől uniós és nemzetközi fórumok előtt támadták – teszi hozzá az alkotmányjogász
Érdemes emlékeztetni továbbá arra is, hogy részben az EUB ítéletében foglaltakkal ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019. november 22-én hozott döntésében a magyar államnak adott igazat. A röszkei tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki ugyanis akkori másodfokú döntésében az EJEB – hívta fel a visszásságokra a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Az ítéletre Varga Judit, igazságügyi miniszter is reagált. – Az Európai Unió Bíróságának mai döntése okafogyott, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről jelen eljárás szólt. A tranzitzónákat bezártuk de a szigorú határőrizetet fenntartjuk. A jövőben is megvédjük Magyarország és Európa határait – írja közösségi oldalán a miniszter.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta az Európai Bíróság májusi elmarasztalása után, hogy a kormány bár nem ért egyet vele, de az ítélet értelmében felszámolja a tranzitzónákat. Az ott tartózkodókat menekültszállásokra vitték.
A Magyar Helsinki Bizottság szakértője szerint 2016 óta már ötvenezer migránst toloncoltak ki, emiatt indokolt volt, hogy az Európai Bíróság „helyre tette” az Orbán-kormányt.
Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.