Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB). Hazánk az illegális migránsok kiutasításával kapcsolatos kötelességeit sem abszolválta a bíróság szerint. A kötelezettségszegési eljárást eredetileg az Európai Bizottság indította. A testület szerint Magyarország uniós irányelveket sértett. Érvelésük arra épül, hogy a migránsok számára csak a tranzitzónákban volt biztosítva a menedékjog iránti kérelem leadásának lehetősége, emiatt csak korlátozott számú menekült férhetett hozzá a kérelmekhez. Kifogásolták még, hogy a kérelmekről is a tranzitzónákban döntöttek, sőt a migránsoknak a döntést is ezeken a zárt helyeken kellett megvárniuk. A bizottság úgy vélte, hazánk az illegálisan itt tartózkodókat egy úgynevezett visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki, továbbá a kiutasítás utáni jogorvoslat lehetőségét is rosszul biztosítjuk, mert Brüsszel szerint a menedékkérőknek a felülvizsgálati eljárás alatt is biztosítani kellene, hogy Magyarországon tartózkodhassanak.

A csütörtöki ítéletben a bíróság helyt adott a bizottság kifogásainak.

Hazánk korábban azzal érvelt, hogy a migrációs válságban a közrend és a belső biztonság fenntartása érdekében kellett eltérni az eljárási és befogadási irányelv bizonyos szabályaitól, azonban ezt az érvet az Európai Bíróság nem fogadta el.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a bíróság által használt érvelés nem jogi, hanem politikai típusú. Lomnici lapunknak megküldte azokat a passzusokat, amelyek az uniós szabályoktól való eltérésre lehetőséget adnak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke alapján az Európai Bíróság ítéletében említett eljárási és a befogadási irányelv alapján biztosított a nemzetállamok számára szuverén jogi mozgástér tagállami hatáskörök gyakorlására, továbbá a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget adnak a vonatkozó uniós szabályok – írta Lomnici.

ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász

– A luxemburgi testület gyakorlatilag osztja azt a magyarországi Soros-szervezetek által a migrációs válság kezdetétől vallott felfogást, amely kiállt a tömeges ellenőrizetlen és illegális bevándorlás mellett.

Szerintük például a tiltott határátlépés nem minősül bűncselekménynek, és összességében a hazai jogellenes migráció megállítását célzó szabályozást kezdetektől uniós és nemzetközi fórumok előtt támadták – teszi hozzá az alkotmányjogász

Érdemes emlékeztetni továbbá arra is, hogy részben az EUB ítéletében foglaltakkal ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019. november 22-én hozott döntésében a magyar államnak adott igazat. A röszkei tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki ugyanis akkori másodfokú döntésében az EJEB – hívta fel a visszásságokra a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

Az ítéletre Varga Judit, igazságügyi miniszter is reagált. – Az Európai Unió Bíróságának mai döntése okafogyott, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről jelen eljárás szólt. A tranzitzónákat bezártuk de a szigorú határőrizetet fenntartjuk. A jövőben is megvédjük Magyarország és Európa határait – írja közösségi oldalán a miniszter.

Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta az Európai Bíróság májusi elmarasztalása után, hogy a kormány bár nem ért egyet vele, de az ítélet értelmében felszámolja a tranzitzónákat. Az ott tartózkodókat menekültszállásokra vitték.

A Magyar Helsinki Bizottság szakértője szerint 2016 óta már ötvenezer migránst toloncoltak ki, emiatt indokolt volt, hogy az Európai Bíróság „helyre tette” az Orbán-kormányt.