Elmarasztalta hazánkat az Európai Bíróság a bezárt tranzitzónák miatt
Az Európai Bíróság annak ellenére mondta ki jogsértőnek a menekültekkel való magyar eljárást, hogy a tranzitzónákat a kormány már korábban bezárta. Varga Judit szerint épp emiatt okafogyott a mai döntés. Ifj. Lomniczi Zoltán szerint ez a bíróság politikai érvelést használ a jogi érvelés helyett.
2020. december 17. 22:50

Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB). Hazánk az illegális migránsok kiutasításával kapcsolatos kötelességeit sem abszolválta a bíróság szerint. A kötelezettségszegési eljárást eredetileg az Európai Bizottság indította. A testület szerint Magyarország uniós irányelveket sértett. Érvelésük arra épül, hogy a migránsok számára csak a tranzitzónákban volt biztosítva a menedékjog iránti kérelem leadásának lehetősége, emiatt csak korlátozott számú menekült férhetett hozzá a kérelmekhez. Kifogásolták még, hogy a kérelmekről is a tranzitzónákban döntöttek, sőt a migránsoknak a döntést is ezeken a zárt helyeken kellett megvárniuk. A bizottság úgy vélte, hazánk az illegálisan itt tartózkodókat egy úgynevezett visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki, továbbá a kiutasítás utáni jogorvoslat lehetőségét is rosszul biztosítjuk, mert Brüsszel szerint a menedékkérőknek a felülvizsgálati eljárás alatt is biztosítani kellene, hogy Magyarországon tartózkodhassanak.

A csütörtöki ítéletben a bíróság helyt adott a bizottság kifogásainak.

Hazánk korábban azzal érvelt, hogy a migrációs válságban a közrend és a belső biztonság fenntartása érdekében kellett eltérni az eljárási és befogadási irányelv bizonyos szabályaitól, azonban ezt az érvet az Európai Bíróság nem fogadta el.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a bíróság által használt érvelés nem jogi, hanem politikai típusú. Lomnici lapunknak megküldte azokat a passzusokat, amelyek az uniós szabályoktól való eltérésre lehetőséget adnak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke alapján az Európai Bíróság ítéletében említett eljárási és a befogadási irányelv alapján biztosított a nemzetállamok számára szuverén jogi mozgástér tagállami hatáskörök gyakorlására, továbbá a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget adnak a vonatkozó uniós szabályok – írta Lomnici.

ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász

– A luxemburgi testület gyakorlatilag osztja azt a magyarországi Soros-szervezetek által a migrációs válság kezdetétől vallott felfogást, amely kiállt a tömeges ellenőrizetlen és illegális bevándorlás mellett.

Szerintük például a tiltott határátlépés nem minősül bűncselekménynek, és összességében a hazai jogellenes migráció megállítását célzó szabályozást kezdetektől uniós és nemzetközi fórumok előtt támadták – teszi hozzá az alkotmányjogász

Érdemes emlékeztetni továbbá arra is, hogy részben az EUB ítéletében foglaltakkal ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019. november 22-én hozott döntésében a magyar államnak adott igazat. A röszkei tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki ugyanis akkori másodfokú döntésében az EJEB – hívta fel a visszásságokra a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

Az ítéletre Varga Judit, igazságügyi miniszter is reagált. – Az Európai Unió Bíróságának mai döntése okafogyott, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről jelen eljárás szólt. A tranzitzónákat bezártuk de a szigorú határőrizetet fenntartjuk. A jövőben is megvédjük Magyarország és Európa határait – írja közösségi oldalán a miniszter.

Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta az Európai Bíróság májusi elmarasztalása után, hogy a kormány bár nem ért egyet vele, de az ítélet értelmében felszámolja a tranzitzónákat. Az ott tartózkodókat menekültszállásokra vitték.

A Magyar Helsinki Bizottság szakértője szerint 2016 óta már ötvenezer migránst toloncoltak ki, emiatt indokolt volt, hogy az Európai Bíróság „helyre tette” az Orbán-kormányt.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • A baloldal diktatórikus hajlamú
    A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei (4. rész)
MTI Hírfelhasználó