Regény Mátyás királyról
Gáspár Ferencnek most ősszel jelent meg legújabb ifjúsági regénye, a Trianon fiai című, mely nagyrészt a régi Baján játszódik, erről írtunk nemrégiben oldalunkon. A szerzőnek ez volt a tizedik ifjúsági – történelmi regénye, ám most felnőtteknek ír Mátyás királyról könyvet, mely a tavalyi évben napvilágot látott Galeotto című kötetnek és egy korábbi művének, a Janusnak a folytatása.
2020. december 16. 17:23

Az íróval Borszéki Molnár Dalma Beszélgetett.

Miért éppen Mátyás király kora, Janus Pannonius és jó barátja, Galeotto Marzio lett a regények alanya?

Galeotto és Janus, mint ikercsillagok keringtek Mátyás királyunk udvarában, ha szabad ilyen már-már képzavaros hasonlatot mondani, ám az átlagolvasó a gimnáziumi tanulmányain kívül többnyire keveset hall róluk. Nem véletlenül jelentkezett jó néhány évvel ezelőtt a kiváló költő-író Orbán János Dénes „ál Janus versekkel”, hiszen Janus Pannonius Villonhoz hasonlóan számos tréfás és pajzán verset szerzett. Mindenesetre Diószegi Szabó Pál hódmezővásárhelyi történész és költő barátom nélkül ezek a könyvek feltehetően nem születtek volna meg, hiszen ő provokálta ki belőlem még öt évvel ezelőtt egy tokaji írótábori estén, amikor azt kérdezte, hogy miért nem írok már egy felnőtteknek szóló regényt magyar trubadúrokról. Én meg azt válaszoltam erre, hogy azért, mert nem volt magyar trubadúr, vagy legalábbis nem tudunk róla.

Végül mégiscsak megírta...

Így van, és nagyon örülök, hogy engedtem az unszolásnak. Azt találtam ki, hogy legyen Janus Pannonius a Janus regény egyik főszereplője – az eredeti címe Trubadúrvarázs volt –, és kezdődjön, úgy, hogy Galeotto Marzio,  Mátyás király könyvtárosa éppen úgy unszolja őt, mint engem Pali barátom. Arra akarja rávenni az első magyar költőt, hogy anyanyelvén, vagyis magyarul verseljen. Janus természetesen ellenkezik, összevesznek, és mérgében berohan a könyvtárba, ahol egy kódexből kihullik egy pergamen, rajta ékes magyar nyelven írt költemény. Ez a képzeletbeli Ádám verse, akiről azt találtam ki, hogy valamikor a XII. század végén élt, Imre király udvarában. Imrének, III. Béla királyunk utódának az udvarában valóban éltek trubadúrok, de ezek franciák voltak. Elvileg lehetett volna magyar trubadúr is, hiszen a magyar emlékezet úgy tartja, hogy énekmondók, regösök mindig is voltak, és sok minden századokkal később kerül elő a könyvtárak mélyéről, padlásokról, pincékből, mint például az Ómagyar Mária siralom is.

És ennek a kitalált Ádámnak a verseit ki szerezte?

Természetesen Diószegi Szabó Pál. Ezek a versek nem egyszerű illusztrációk voltak a regényhez, hanem úgy működtek szerves egységben, mint egy négykezes zongoradarab. Az internetnek köszönhetően küldözgettük egymásnak a szöveget, én a prózát, ő meg a verset, így inspiráltuk egymást az írásban. A szüzsét én találtam ki, így azt is, hogy a regény végére Janus megtanul magyarul verselni.

Akkor ez nem a történelmi Janus Pannoniusról szól?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert egyfelől ragaszkodtam a történelmi tényekhez, azokat nem másítottam meg, másfelől viszont a történelmi regény – még a legalaposabban megmunkált is – jórészt fikció. Hiszen arról csak elképzelésünk lehet, hogyan beszéltek az emberek akkor. Valószínűleg dagályosabban, hiszen nem kellett úgy rohanniuk, mint a modern kor emberének, de ami ennél is fontosabb, hogy a kimondott szónak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint manapság. Azon kívül a szellemes ugratásoknak, a tréfáknak szintén nagy keletjük volt akkoriban. Ezzel együtt nem tudjuk, hogy a társas érintkezés során miképpen zajlottak a párbeszédek. Tehát ez eleve eltérés az adott kor valóságától. A másik eltérés, amit említettem, vagyis, hogy a regény végén Janus magyar verset írt. Ez jelképes értelmű a könyvben. Azt jelenti, hogy nekünk, – Adyval szólva a „mai magyarnak” –, kutya kötelességünk óvni és megőrizni a nyelvünket, ami csodaszép és csak a miénk.

Egyik interjújában azt nyilatkozta, hogy a Galeotto a Janus tükörregénye…

Van benne ugyanis egy-két jelenet, ami az előzőben szintén, csak most Galeotto szemszögéből. Természetesen mindkettőben szerepel Mátyás, sőt Mátyás táltosa is, mely utóbbi mágikus fordulatokat visz a cselekmény szövésébe. Emiatt nyugodtan jellemezhetjük ezeket a regényeket a ma divatos „mágikus realista” jelzővel. Ezzel együtt, így a Galeotto teljesen más könyv, mint a Janus, nem véletlen, hogy sokaknak az első tetszett, és ugyanazt a cselekményszövést, ugyanazt az élményt várták ettől a regénytől is. De a Galeotto nem Janus, mint ahogy az életben sem voltak hasonló karakterek, annak ellenére, hogy jó barátok voltak.

Miért érdekes nekünk Mátyás király könyvtárosának a személye?

Galeotto Marzio igazi reneszánsz egyéniség volt, az újplatonista tanok követője, orvos, asztrológus, egy olyanfajta csak a reneszánszban létező bölcselő, aki egyszersmind tréfás figura is. Könyveket írt, a legismertebb nálunk a Mátyás királyról szóló, de volt olyan köztük, amiért a velencei inkvizíció börtönébe került, és csak egy hajszál választotta el attól, hogy megkínozzák, vagy halálra ítéljék. Végül, főleg Mátyás közbenjárására és persze tanai megtagadása árán kiszabadult, de eretnek nézeteiről szóló művét aztán Budán újra írhatta. Fiatalon viszont még elzarándokolt Rómába az 1450-es szentév alkalmából, tehát ő egy örökké kételkedő, hitét kereső izgalmas személyiség. A róla szóló könyv végén szintén van tanulság, ezúttal nem a magyar nyelvről, hanem a talentumokról szóló.

Ugyanis Galeotto jelmondata ez volt: halandónak születtünk és a vég már kezdettől ott lebegett a fejünk fölött. Végül is Galeotto inkább volt hitetlen, mint hívő. És ennek ellenére, vagy éppen ezért tudta, érezte, hogy mindenképpen meg kell írni a nagy műveket, igyekezni kell velük, mert a vég tényleg ott lebeg a fejünk felett, és ha eljön az óra, utána már nem lehet bepótolni semmit.

Most a trilógia befejező kötetén, az Én, Mátyás király címűn dolgozik. Ennek mi lesz a végső kicsengése, a tanulsága?

Szándékaim szerint kettős tanulsága lesz. A legfontosabb, hogy Mátyás a sok háborúskodás közben ráébred, hogy amit az eszével ugyan időnként tudott, azt már a szívével is és teljes bizonyossággal érzi: nem volt és nem lesz, nincs más útja, mint ezért a nemzetért, ezért a magyar népért, országért munkálkodni. És mivel így tesz, békével hal meg, még akkor is, ha ez szörnyű kínok között és viszonylag fiatalon történik meg vele. A másik pedig a Szűzanya feltétlen tisztelete, akinek az alakját a kisdeddel az aranyforintra is rávésette.

– A magyar népért való munkálkodás lehetne mindannyiunk – így Gáspár Ferenc – ars poeticája is.

– Nem véletlenül rajongunk mindnyájan Mátyásért, még akkor is, ha utólag sokan diktátorként akarják bemutatni, be szeretnék feketíteni a magyar nép egyik legdicsőségesebb alakját. Pedig az 1464. évi törvényének van egy olyan cikkelye, ami a korban példátlan módon a jobbágyot védi az adószedő túlkapásaival szemben. Nem tudom, hogy valaha alkalmazták-e a gyakorlatban, de hogy egyáltalán gondolt erre abban a korban, ez feltétlenül szokatlan és nemes lelkű cselekedet volt a részéről.

Mikor jelenik meg a regény?

Egyelőre a közepe felé tartok a megírásának, és mivel ösztöndíjat kaptam rá az NKA-tól, február 15-ig kell elkészülnöm vele. Hogy mikor jelenik meg, az a jövő zenéje.

BoMoDa

gondola
  • A magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
    "Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk", ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.
  • Az őszödi beszéd után megverték az embereket
    Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban az őszödi beszédet „dermesztő pillanatnak" nevezve a magyar politikában azt mondta: ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot még ma is a baloldal vezetője.
  • RMDSZ-kongresszus Marosszentgyörgyön
    A nemzeti identitás a legfontosabb közösségszervező szervező elv - hangoztatta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken Marosszentgyörgyön, az RMDSZ 15. kongresszusán.
MTI Hírfelhasználó