Kétszínűség, hogy külföldön mást kommunikál a baloldal
Rétvári Bence szerint Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése esetén elvenné az egyházi iskolák és a szociális intézmények támogatását.
2020. december 16. 12:43

Nem arra használják a mandátumukat az ellenzéki képviselők, hogy segítsék a védekezést – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence, aki szerint a baloldal politikát csinál egy szakmai kérdésből, amikor egyes vakcinákat kritizál. A KDNP alelnöke azt is kifejtette, hogy az oktatás helyzete javul, a nélkülözés pedig jelentősen csökkent hazánkban.

– Miért figyelmeztetett egy Facebookon közzétett videóban arra, hogy a DK felmondaná a vatikáni szerződést?

– Döntően Gyurcsány Ferenc határozza meg az ellenzék politikáját, és ő világossá tette, hatalomra kerülve csökkentené az egyházi fenntartású iskolák és a szociális intézmények támogatását. Ezek az intézmények most ugyanazt a támogatást kapják, mint az államiak. Amikor a baloldal erre nemet mond, hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik élve a szabad választás lehetőségével, egyházi iskolában taníttatják gyermekeiket, vagy egy egyházi fenntartású kórházban, szociális intézményben szeretnének ellátást kapni. Gyurcsány és a baloldal szemrebbenés nélkül eresztené inkább a magyar emberekre muszlim migránsok ellenőrizetlen tömegeit, mint hogy támogassa a keresztény magyar kultúrát.

– Ön is elkapta a koronavírust. A tapasztalatai alapján mit gondol a betegség elleni küzdelemről?

– A legfontosabb az egyéni védekezés szerepe a terjedés lassításában. Vigyáznunk kell magunkra, hogy vigyázhassunk a szeretteinkre. Szerencsére Magyarországon a társadalom nagy része megértette ezt, fegyelmezettek vagyunk, és odafigyelünk egymásra. Ehhez az is kellett, hogy a kormány az állampolgárok véleményével alapvetően egyező döntéseket tudjon hozni, ezért tartottunk nemzeti konzultációt a védekezésről, és vélhetően így sikerült elkerülni a berlinihez hasonló korlátozásellenes tüntetéseket. A járvány ellen tehát nemzeti összefogás alakult ki, amelyből egyedül az ellenzék vonta ki magát, ők ugyanis a koronavírusra nem veszélyként, hanem lehetőségként tekintenek.

– Legújabban az orosz vakcina ellen kampányolnak a baloldali politikusok, pedig biztos nem tudhatnak róla sokat. Mit gondol erről?

– Elképesztő, hogy a baloldal egy védőoltásból is politikai vitát akar csinálni, és ezért képes lenne emberi életeket is kockára tenni. Pikáns, hogy az MSZMP utódpártja vagy éppen KGBéla pártja kritizálja az orosz tudósok fejlesztését. Mi viszont nem azt nézzük, hogyan van felcímkézve egy vakcina, hanem azt, hogy gyors, hatékony és biztonságos megoldást nyújt-e a koronavírus ellen. A baloldal szakmai helyett politikai kérdést csinál a védőoltásból, ezzel pedig az oltásellenesek kezére játszik, és súlyosan veszélyezteti a védekezés sikerét. Gyurcsányék azt mondják, hogy csak az a jó vakcina, amit Brüsszel engedélyez.

Túl azon, hogy ez nem igaz – mert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei is az uniós és a nemzetközi sztenderdek alapján döntenek az engedélyezésről –, nagymértékben késleltetheti a vakcináció megkezdését. A baloldal tavasszal is csak az EU-tól kért volna lélegeztetőgépeket, amiket Brüsszel a közös beszerzés keretében 52 hetes átfutással tudott volna leszállítani. Ahogy akkor, úgy most is nekünk a magyarok egészsége a legfontosabb, ezért ha bárhol van alkalmas vakcina, beszerezzük, és a megfelelő hazai hatósági vizsgálatok után hozzáférhetővé tesszük.

– Az Országgyűlésben gyakran kényszerül csörtéket vívni ellenzékiekkel. Mit gondol a parlamenti légkörről?

– A baloldal képviselői nem arra használják a mandátumukat, hogy segítsék a védekezést. Nincs olyan hét, hogy ne hoznának be valamilyen álhírt az ülésterembe, és ennek semmi következménye nincs a baloldalon. A kamuvideós Korózs Lajos esetében egynapos, felmentéssel záruló vizsgálat volt. A Párbeszédben az álhíreket terjesztő Szabó Tímea ellen pedig vizsgálat sem indult. Ezek az ügyek néha röhejesek, előfordult például, hogy azzal vádolták a kormányt, hogy eltitkol bizonyos adatokat, holott a kérdéses számok korábban már részletesen elhangzottak az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Máskor viszont egészen gátlástalanok, mint az említett Korózs-féle kamuvideó, ahol egy álmentő vádolja azzal a magyar orvosokat, hogy halálba küldik a betegeiket. Az pedig a legnagyobb kétszínűség, hogy kifelé mást kommunikál a baloldal, mint amit idehaza. Az EP-ben azt terjesztették, hogy a veszélyhelyzet alatt nem ülésezik a parlament, ezzel szemben itthon azt kifogásolják, hogy a védekezés mellett egyéb, a járványt nem érintő törvényjavaslatokat is tárgyal az Országgyűlés. Megjegyzem, ez is a dolga a törvényhozásnak. Amikor az országban mindenki végzi a dolgát, a képviselők sem lehetnek kivételek, nekik is dolgozniuk kell.

– Az oktatást is negatív kontextusban emlegetik az ellenzékiek. Hogy látja az ágazat helyzetét?

– Az oktatás terén megfogalmazott ellenzéki kritikákban az a különösen visszatetsző, hogy olyan dolgokért támadnak, amelyek az ő kormányzásuk következményei voltak. Azt állítják, hazánk lemaradt az oktatás terén, pedig a PISA-felmérésen az olvasás, a matematika és a természettudományok területén is érezhetően csökkent az alulteljesítők száma az elmúlt években.

Az oktatási rendszer olyan, mint egy lassan forduló hatalmas tankhajó. Az eredmények egy intézkedés bevezetése után évekkel jelentkeznek csak. Könnyű belátni, hogy a kormányzásunk elején rögzített adatok még a minket megelőző balliberális kabinet oktatáspolitikáját tükrözték. Az utóbbi években viszont azt látni, hogy egyre jobb eredmények születnek. Az is valótlanság, hogy keveset fordítunk oktatásra. A GDP-arányosan oktatásra fordított összeg az Eurostat adatai szerint az unióban átlagosan 4,6 százalék, nálunk viszont 5,1. A költségvetést nézve pedig az uniós országok átlagosan a büdzséjük 9,9 százalékát fordítják oktatása, Magyarország viszont 11 százalékot. Ez a többletráfordítás pedig hozza is a javuló eredményeket.

– A baloldal másik visszatérő vádja szerint rengetegen nyomorognak hazánkban. Tényleg ekkora a baj?

– Mondja ezt az a baloldal, amely egymillió embert tett munkanélkülivé, százezreket tartott segélyen, megalázó bérekkel és sorozatos megszorításokkal sújtotta a magyarokat. Hazánkban 2010 óta a súlyos anyagi nélkülözést elszenvedők száma – az Eurostat adatai szerint – több mint egymillió fővel csökkent. 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, folyamatosan nőnek a bérek, csökkennek az adók, csökkent a rezsi, visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat, és több mint egymillió családot mentettünk meg az otthona elvesztésétől. Azoknak a száma például, akik bajba kerülnek, amikor egy komolyabb váratlan háztartási kiadásuk jelentkezik, jelentősen csökkent. Azok is lényegesen kevesebben vannak, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. Ezenkívül a lakástörlesztéssel bajba kerülők száma is csökkent. Azzal, hogy Magyarország a saját lábára állt, munkát adtunk az embereknek és nem segélyt, csökkentettük a rezsit és az alapvető élelmiszerek áfáját, valamint az általános adócsökkentések révén és a minimálbér radikális növelése által, mára sokkal kevesebben vannak kitéve a nélkülözéseknek, mint a baloldali kormányok idején. Szintén nagyon fontos, hogy négyszázezerről százezerre csökkent a mélyszegénységben élők száma. Sikeres tehát a segélyezés helyett munkajövedelemre építő politika. Nem véletlenül mondta Ronald Reagan, hogy nincs jobb szociálpolitika, mint a munkahelyteremtés.


 
magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó