Nemzeti szuverenitás a gőzhengerrel szemben
Európa jövőjét féltjük a politikai és ideológiai nyomásgyakorlástól, hiszen ha ezt most megengedjük, bárki ellen bármikor felhasználható lesz – nyilatkozta Varga Judit.
2020. december 5. 11:05

A tagállamok egy csoportja az ideológiai vitát erőlteti, ami sokkal kevésbé sürgős kérdés, mint a helyreállítási alap és a költségvetés – nyilatkozta lapunknak Varga Judit igazságügyi miniszter. Kitért arra is, hol alkalmaz kettős mércét Brüsszel a visegrádiakkal szemben.

– Nem kerül már idén napirendre az Európai Unió Tanácsában a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti eljárás. Ez jó hír?

– Jó dolognak tartom ezt, mert legalább megspóroltunk egy újabb prezentációt és egy kétórás, meddő vitát. Nyilván ez összefügg azzal, hogy ennél most nagyobb problémák is vannak, például a költségvetés és a helyreállítási alap. Ítéletet mond persze ez magáról az eljárásról is. Az Európai Parlament LIBE bizottságában is mindössze hatan voltak kíváncsiak legutóbb erre a kérdésre, és a tanács is levette a napirendről.

– Így viszont idén le se záródik az eljárás. Nem teljesül Angela Merkel kancellár ígérete, hogy még a német soros elnökség alatt lezárják?

– A szándék megvolt benne, de láthatóan most minden feladatot a költségvetési kérdések mögé sorolnak. A helyükben én is ezt tenném, a történelmi pillanat most ezt diktálja.

– Összességében sikeresnek értékeli a német elnökséget?

– Még tart a félév, várjuk ki a végét. Ki tudná megoldani a költségvetési vitát, ha nem Merkel a több évtizedes politikai tapasztalatával. Bízom benne, hogy lesz elég erejük, bölcsességük és érdekérvényesítési képességük hozzá. Portugália ja­nuár­ban veszi át az elnökséget, remélik, hogy addigra meglesz a büdzsé.

– Apropó Portugália! Sajtóhírek szerint Antonio Costa kormányfő zárt ajtók mögött, a tanács ülésén támogatta, hogy szétválasszák a jogállamiságot és a költségvetést, nyilvánosan azonban egészen mást mond.

– Liberális véleménydiktatúrában élünk. A nyugat-európai politikusok közül kétszer is meggondolja mindenki, mit mond a médiában. Ugyanakkor tény, hogy most a német elnökség kezében van a kormányrúd. Érthető, hogy más tagállam nem akar párhuzamos kezdeményezésekkel előállni.

– Több rejtőzködő támogatója is lehet az európai vezetők között a magyar álláspontnak?

– Érdemes vájt füllel hallgatni a nyilatkozatokat, sok ország nem exponálja magát ebben a kérdésben. Mi a status quót őrizzük, a vétó egy törvényesen rögzített lehetőség arra, hogy az egyhangúságot igénylő döntésekben véleményt mondjunk. Sokat éltek már vele nagy horderejű európai kérdésekben. Ez nem új, legfeljebb csak az, hogy ezt most két közép-európai ország, úgymond új tag teszi. Valójában persze már nem vagyunk annyira új tagok, megtanultuk a játékszabályokat. A tagállamok egy csoportja az ideológiai vitát erőlteti, ami sokkal kevésbé sürgős kérdés, mint a helyreállítási alap és a költségvetés. Főleg a déli országoknak van egyébként nagy szükségük a forrásokra, nem véletlen, hogy tőlük nem hallunk olyan határozott kijelentéseket, mint mondjuk az úgynevezett takarékos országoktól.

– A takarékos országok – Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország – eleve nem is akarták a közös hitelfelvételt, szóval gyanús, hogy csak ráfogják a jogállamiságra…

– A fukarok a kezdetektől fogva ellenezték az egész helyreállítási alapot. Érdekük tehát olyan helyzetet előidézni, hogy ez ne jöjjön létre, vagy nekik lehetőségük legyen kimaradni belőle. Ezzel szemben a mi álláspontunk a tagállami szuverenitás alapján áll. Európa jövőjét féltjük a politikai és ideológiai nyomásgyakorlástól, hiszen ha ezt most megengedjük, akkor innentől bárki ellen bármikor felhasználható lesz. Bárkit meg lehet majd büntetni a források megvonásával, ha nem tetszik, amit mond.

Térdre kényszerítené a szuverenista kormányokat Brüsszel Varga Judit szerint Fotó: MH/Bodnár Patrícia
 

– Csak a költségvetési vita elhúzódása miatt tették félre a jogállamisági eljárást, vagy van, akinek érdeke is fűződik hozzá, hogy elhúzzák?

– Nem volt nagy lelkesedés, amikor szeptemberben azt mondtuk a tanácsban, hogy zárjuk végre le az eljárást, legyen szavazás – inkább újabb meghallgatásokat akartak. Ugyanezt látjuk a jogállamisági országjelentéseknél is. Nyílt kettős mércét használnak ismét, el vannak foglalva a magyar jogállamisággal, de számos tényt figyelmen kívül hagynak, csúsztatnak. A gőzhenger sajnos az ilyen jelentésekkel megindul, mert hiába tiltakozunk és cáfolunk, újra és újra hivatkozni fognak rá.

– Két éve húzódó vita az is, hogy egyáltalán szabályosan fogadták-e el az eljárás alapjául szolgáló Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben, hiszen nem számolták be a tartózkodásokat. A kormány az EU Bíróságához fordult, mostanra született meg a főtanácsnoki vélemény, amely szerint elfogadható a kereset, de el kell utasítani. Mi a véleménye erről?

– Bízom benne, hogy a bíróság bölcsebb lesz nála, és jobb a szövegértésük. A főtanácsnok maga is beidézte a szabályt, hogy a különleges, ez esetben kétharmados többséget igénylő szavazásoknál be kell számítani a tartózkodásokat, majd aztán a véleményében ellentétes következtetést von le. Emlékezzünk vissza, maga Sargentini nyilatkozta a médiában a szavazás előtt, hogy aki bizonytalan, az ne szavazzon, inkább menjen ki kávézni. Igenis megalapozott politikai döntés az, hogy a szavazáskor valaki igent, nemet vagy tartózkodást nyom. Nonszensz a főtanácsnok indoklása, de az azért nagy eredmény, hogy elfogadhatónak nyilvánította a keresetet, azaz elkezdődhet a jogi érvek harca. Ebben látok esélyt a sikerre.

– Sokat számítottak volna a tartózkodó voksok?

– Azokkal nem lett volna meg a kétharmad. Nem véletlenül félt tőlük Sargentini. Ne felejtsük el, milyen helyzetben szavaztak 2018-ban: éppen állították össze az európai parlamenti listákat a következő évi választásra, egy liberális sajtó uralta a közegben nem voltak olyan helyzetben a nyugat-európai politikusok, hogy ha ki akartak állni mellettünk, akkor egyértelmű nemet nyomjanak. A jogállamiság bajnokainak meg kellett volna állítani a folyamatot akkor, amikor beadtuk a keresetet, mégis elindult az eljárás. Most akkor van jogállam, vagy nincs?

– Tapasztal még mindig meglévő kettős mércét például az úgymond új tagállamokkal, főleg a visegrádiakkal szemben?

– Ez mindenhol jelen van. Eleinte még adtak a látszatra, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, ahol többé-kevésbé értelmes jogi vitákat folytattunk. Ma már ott tartunk, hogy az Európai Parlament havonta akar tisztán politikai állásfoglalásokat elfogadni velünk szemben. A föderalista liberális irány egyre frusztráltabb, hiszen minden igyekezetük ellenére vannak országok, ahol újraválasztják a szuverenista kormányokat. Külső erővel akarják térdre kényszeríteni ezeket az országokat. Ezt a szándékot csomagolják éppen be valamilyen jogállamisági színjátékba.

Magyar Hirlap