Kilencvenöt éves a Magyar Rádió!
A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel gyarapodott 1925-ben. Mindenki tudta akkor, hogy ez mit jelent.
2020. december 2. 23:30

Olvasom: kilencvenöt éve, 1925. december 1-jén délután 5 órakor a Rákóczi út 22. alatti stúdióépületben egyesült a Puskás Tivadar alapította Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. „A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott. Mindenki tudja mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó” – mondta avató beszédében Vitéz leveldi Kozma Miklós, az Rt. elnöke.

 

A nyelvi és kulturális értékeink megőrzése, gazdagítása nemzeti ügy. Akkor, a Trianon okozta még friss sebek okán ebben teljes volt az egyetértés. Fennmaradásunk volt a tét. Ehhez jól jött egy, a lezáruló trianoni határokat spiritualizáló nemzetegyesítő. Angolul „national glue” – nemzeti kötőanyag, ragasztó. A rádiózás akkor csúcstechnológiát követelt. Meghonosítottuk. A példaképnek tekintett BBC esetében az volt a közmegegyezés, hogy a BBC nemzeti érték, mi több, „national glue”. Csakhogy ők a világ négy táján fellelhető, s legtöbbször domináns helyzetben lévő britek kulturális „összeragasztását” tűzték ki célul. Mi már a szomszédban, az etnikai-nyelvi represszióban élő nemzettársainkat sem támogathatjuk gond nélkül. Lásd az ukrán biztonsági erők legutóbbi házkutatásait Kárpátalján!

Ez az „összeragasztás” elsősorban csak az úgynevezett limitált tömegkommunikáció korszakban sikerülhetett. Még a hetvenes évek első felében is a hallgatók és a nézők a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közvetítésével ugyanazokról az eseményekről értesültek, egyazon közös élményben részesültek. Ennek megvolt a politikai árnyoldala. Másrészt egy-egy színházi- vagy operaközvetítés, sportesemény, egy Táncdalfesztivál vagy a Riporter kerestetik, a rádióban vagy a tévében a közbeszéd tárgyaként nemzeti integráló erőként hatott.

Ma, a fragmentált tömegkommunikáció korában korosztályok, társadalmi csoportok élnek teljes tájékozódási elkülönülésben. Még a családon belül, testvérek között is teljes lehet az orientációs megosztottság. Nem szükséges ehhez Romulus és Remus, Attila és Buda dominanciaharca. Elég, ha valaki naphosszat a Klubrádiót figyeli, míg a hozzá közel álló a Magyar Rádió Kossuth adóját hallgatja.

Unokatestvéreim számosak Az egyikük, „M”, velem egykorú, hetvenes. Nővére – nevezzük „É”-nek – két évvel idősebb. „M”, a fiatalabb „klubrádiós”, az idősebb „É” „Kossuth-os”. Az ország két végében laknak. Ritkán találkoznak. Az értékes együttléteket sokszor „M” politizálása kíséri. A bölcsebb „É” nem vitázik vele. Már nem. Mindig szeretetben éltek. Ezért is csodálkozik, hogy „M” nem veszi észre, az ő számára mérvadó politikusokra aggatott jelzőivel testvérét is minősíti, alázza.

E megosztottság társadalmi méretű. Nem csak magyar, de nemzetközi jelenség. Elég, ha a legutóbbi amerikai elnökválasztást kísérő, hetekig tartó hisztériákra gondolunk. National glue? – kérdik. Hol van az már!

Te csak azért is légy hű nemzetegyesítő küldetésedhez, kilencvenöt éves Magyar Rádió!

Nyakas Szilárd

A szerző rádiós újságíró


 
Magyar Nemzet
MTI Hírfelhasználó