Trump esélyei a bírósági eljárás során
Trump az elnökválasztást követően bejelentette: a demokraták elcsalták a szavazást, és a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani, hogy ő a meccs valódi nyertese. Valóban bízhat abban az elnök, hogy megfordítja az eredményt? Egy biztos: az állampolgároknak választ kell kapniuk a választások során tapasztalt anomáliákra.
2020. november 13. 23:16

Magyar idő szerint múlt szombat este, pennsylvaniai győzelmével Joe Biden megszerezte a szükséges 270 elektort, így ő nyerte az amerikai elnökválasztást.

Obama és Biden - nbcnews.com

Ahhoz, hogy a demokrata jelölt az Egyesült Államok 46. elnöke legyen, már csak az kell, hogy decemberben az elektorok megszavazzák, és január 20-án beiktassák. Donald Trump azonban nem nyugodott bele a vereségbe. A regnáló elnök kedd óta több Twitter-posztjában is megerősítette, hogy egyes államokban eljárást indított a választás jogszerűtlensége okán, amelynek eredményét tekintve nagyon bizakodó. Egy karizmatikus, de megosztó elnök utolsó karcsapásai ezek, vagy Trumpnak oka van a magabiztosságra?

Mi a problémája az elnöknek?

Az amerikai elnökválasztásokat 1845 óta november első hétfőjét követő kedden tartják. Két lehetőség kínálkozik arra, hogy valaki ne ezen a napon adja le voksát: Egyrészt a korai szavazatok intézménye (early voting), amellyel államtól függően 4-50 nappal a választások előtt lehet élni. Ez csupán időpontjában különbözik a „voting day”-től, szintúgy az urna elé kell járulni és a választónak igazolnia kell személyazonosságát. Az elnökjelöltek többnyire így adják le szavazatukat, mint ahogy idén azt Donald Trump is tette.


A második ilyen lehetőség a levélszavazat, amelynek két formája ismeretes a tengerentúlon: az első az ún. absentee voting, amit a választás helyétől távolmaradók kérhetnek a hatóságoktól, továbbá a mail-in vote, mely esetén a választási bizottság külön kérés nélkül küldi ki a szavazólapokat, ezek visszaküldésével adható le érvényes voks.

A republikánusoknak alapvetően ez utóbbival van problémájuk, ugyanis szerintük az általános levélszavazás a csalás melegágya, mivel széleskörű visszaélésekre ad lehetőséget. „Trump elnök és hívei már hónapok óta kifogásolják a levélszavazás széleskörű lehetővé tételét olyanok számára is, akik ezt nem kérik, és akik tudnának a választás napján személyesen is szavazni” – mondja lapunknak Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi tanára. „A kritika arról szól, hogy a levélszavazatokkal sokkal könnyebb visszaélni, sokkal nagyobb a csalás lehetősége, mint a jelenléti szavazásnál.

Az elnök - nationalpost.com

Nem véletlen, hogy a világ országainak döntő többsége nem használja az általános levélszavazást, vagy nem állt át az interneten történő szavazásra sem, mert az átláthatóság, és az ellenőrizhetőség ezeknél a szavazásoknál problémás” – hangsúlyozza a professzor.

Bár a személyes megjelenés nélküli szavazás több európai államban is lehetséges – így Magyarországon is – annak súlya jóval kisebb, mint az Egyesült Államokban. Érdekességképpen: hazánkban a külhoni szavazók élhetnek levélszavazattal, azonban ez a metódus a választás végeredményére jóval kisebb hatással van, mint az USA-ban: a 2018-as országgyűlési választásokon 225.471 honfitársunk vette igénybe ezt a lehetőséget, amely az összes leadott szavazat (5 732 283) 3,93 százalékát jelentette, míg az USA-ban – előzetes becslések szerint – a választópolgárok 37 százaléka szavazott így.

Az idei év során – részben a koronavírus-járvány következtében – több, nagyrészt demokrata állam is az általános levélszavazási módszert választotta a a voksolás lebonyolítására, az úgynevezett billegő államok közül azonban csupán a hat elektorral rendelkező Nevada egyes részei tartoztak ebbe a körbe, így ez döntő kihatással nem volt az elnök személyére.

Vita a szavazatok érvényességi időpontja körül

A választásokat megelőző időszak másik felkapott témája volt annak a kérdése, hogy a levélszavazatként feladott voksoknak meddig kell beérkezniük a választási bizottsághoz. A republikánusok – és főleg az elnök – mindvégig azért kardoskodtak, hogy ez ne nyúlhasson túl a választás napján, míg a demokraták szerették volna ezt az időpontot mindjobban kitolni. A médiakommunikációban a Biden-pártiak ezen törekvéssel a „választói akarat minél teljesebb kinyilvánítását” szerették volna elérni, míg a trumpisták ebben az esetben is csalást kiáltottak.

A színfalak mögött persze egyik félt sem a mátyási igazságosság vezette:
köztudott tény az amerikai politikatudományban, hogy a demokrata szavazók rendszerint később, akár a választások napján döntenek arról, hogy leadják-e voksukat. A szavazatok beérkezési határidejének előrehozatala éppen ebből a vitorlából fogta volna a ki a szelet.

Mivel minden tagállam maga határozza meg a választási szabályait, komoly jogi huzavona folyt a két párt között az ezt megelőző hónapokban. Az első forduló győztesei egyértelműen a demokraták lettek, ugyanis a billegő államnak számító Pennsylvania, Wisconsin és Észak-Karolina ügyében a bíróság kimondta, hogy a levélszavazatok akkor is érvényesek, ha azokat a választás napján adják fel, és azok az elkövetkezendő napokban beérkeznek. A republikánusok természetesen nem nyugodtak bele a döntésbe, így a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.

Biden - marketwatch.com

A Supreme Court ezt követően úgy találta, hogy Wisconsin államban a határidők meghosszabbítása nem engedélyezhető, azonban Pennsylvania és Észak-Karolina esetén a demokraták kérelme megállja a helyét. John Roberts bíró a döntések eltérőségét azzal indokolta, hogy eltérő jogszabályok és joggyakorlat szabályozza ezt a kérdést a két államban, így Pennsylvaniában engedélyezhető a választási szabályok módosítása, míg Wisconsinban nem. Az előbbi állam ügyében hozott döntés speciális: bár az amerikai Legfelsőbb Bíróságban 6:3 arányú többségben ülnek a republikánusok által jelölt bírák, a Donald Trump által frissen kinevezett Amy Coney Barrett nem vállalta a szavazást, mivel nem volt elég ideje áttekinteni az ügyet, míg a már említett

John Roberts a kérdésben átszavazott a demokraták oldalára.
Az állás ennek végeredményeként 4:4 lett, Trumpék beadványát elutasították, így Pennsylvaniában maradt a meghosszabbított határidő.

Trump tudta, hogy nem győzhet, ezért bejelentette, hogy nyert?

Az amerikai politikatudományban ugyancsak régóta ismert tény, hogy a demokraták jóval szívesebben veszik igénybe a levélszavazás lehetőségét, mint a republikánusok. Az idei kampány során ez a jelenség még inkább felerősödött, ugyanis míg Donald Trump minden beszédében a személyes szavazás igénybevételére buzdította szavazóit, addig Biden és a demokrata pártelit – a koronavírus-járványra hivatkozva – a voksok leadásának távolléti módját javasolta szimpatizánsainak.

Egy, a The Economist által készült felmérés már a nyár végén megállapította, hogy jelentős különbség várható a választók preferenciáiban, mivel míg a demokrata szimpatizánsok 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy levélben kíván szavazni, ez a ráta a republikánusok körében csak 20 százalék volt.

Az amerikai választások során a számítást először a személyesen leadott szavazatok összeadásával kezdik, a levélszavazatok összesítése csak jóval később történik. Az elemzők ez alapján úgy jósoltak, hogy a választás estéjén Donald Trump jelentős előnybe kerülhet, majd jön a „kék fordulat”. Az elnök és stábja természetesen tisztában volt azzal, hogy a levélszavazatok Bidennek kedveznek, és a megszerzett előny nem lesz elég a tömegével érkező demokrata voksok ellen.

Ekkor Trump húzott egy merészet: a Fox News élő adásában bejelentette, hogy megnyerte a választást. Sokan ezt Trump „unortodox” kommunikációs stílusának tudják be, azonban ez inkább volt egy előre átgondolt stratégia része, semmint felelőtlenség. Szerda hajnalra az elnök felettébb nehéz helyzetbe került: tudta, hogy az első menetet megnyerte, de a másodikban ki fogják ütni. Trump előnye olyan volt, mintha egy marék homokot tartanánk a kezünkben, amely másodpercről másodpercre folyik ki a markunkból.

Ha az elnök megvárta volna, hogy az utolsó szem homok is kifolyik a keze közül, a bírálata súlytalanná vált volna.
A republikánus jelölt így – még egy teli marék homokkal – megköszönte támogatóinak az újabb négy év lehetőségét. Mivel Trump kommunikációja mindig az volt, hogy a választások estéjén kell győztest hirdetni és a levélszavazatok amúgy is veszélyesek, elérte azt, hogy szimpatizánsai szemében a következő napokban történtek nem tűntek másnak, mint a rafinált demokraták csalásának.

Húsz éve már döntött el választást a Legfelsőbb Bíróság

Miután a választásokat megelőzően a „zöld asztalnál” Trump nem aratott sikert, várható volt, hogy veresége esetén meg fogja támadni az eredményt. Bár meglehetősen ritka, de nem példátlan, hogy a Legfelsőbb Bíróság beavatkozik egy elnökválasztás eldöntésébe: 2000-ben George W. Bush és Al Gore ütközetét csupán egy állam, Florida döntötte el, amely 0,009 százalékkal Bush győzelmét hozta. Gore az eredmény kihirdetését követően telefonon gratulált a republikánus jelöltnek, azonban nem sokkal később újra megcsörrent Bush telefonja, újra Gore volt a vonal másik végén, hogy közölje, visszavonja a gratulációját.

A floridai törvények értelmében automatikus újraszámlálás következett, melynek köszönhetően a texasi kormányzó előnye 1784-ről 326-a csökkent – egy több mint 15 milliós államban. Már decembert írtunk, amikor a floridai Legfelsőbb Bíróság 61 ezer szavazat kézi újraszámlálását rendelte el. Az ügyet a Bush-kampánycsapat a Legfelsőbb Bíróság elé vitte, ahol a bírák 5-4 arányban a szavazatok újraszámolásának leállításáról döntöttek, ezzel George W. Bush az USA 43. elnöke lett.

Hack Péter szerint a döntés különös jelentőségű, ugyanis a bíróság elvi éllel jelentette ki, hogy a választási bizottság által kihirdetett végeredmény legális, azaz újraszámolás révén nem lehet megváltoztatni az eredményt. 

A döntés azonban egy másik nagy jelentőségű következménnyel is szolgált. „Ez volt az a döntés, amelynél bebizonyosodott, hogy az elnöknek minden joga megvan ahhoz, hogy a választási eljárási szabálysértéseket vagy olyan választási szabályokat, amelyek alkotmányellenesek, bíróság előtt megtámadja” – mondja kérdésünkre Sándor Lénárd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa. Hozzáteszi: jelen esetben két út áll Trump előtt. Esősorban a tagállami bíróságok előtt, másodsorban a Körzeti Szövetség Bíróság előtt indíthat eljárást. Mindkét út végül a Legfelsőbb Bírósághoz vezet.

A képlet Pennsylvania esetén a legegyszerűbb, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság pénteken elrendelte, hogy a választás napját követően beérkezett szavazatokat elkülönítve számolják. Így abban az esetben, ha a voksokat végül érvénytelennek nyilvánítják, elég ezeket csupán számításon kívül hagyni. Helyi választási szakértők szerint azonban mindösszesen három-négyezer szavazatról van szó, így valószínűleg ezek a végeredményt nem fogják befolyásolni. Michigan, Georgia és Nevada államok eredményei miatt ugyancsak pert indított az elnök kampánycsapata.

Valószínűleg érdemben fogja vizsgálni a Legfelsőbb Bíróság a beadványokat

Sándor Lénárd szerint valószínű, hogy előbb vagy utóbb ezeket az eseteket a Legfelső Bíróságnak is érdemben meg kell vizsgálnia, figyelemmel a kérdés kiemelt és országos jelentőségére. „A választást megelőző napokban és hetekben a választási eljárási szabályok több államban is olyan lényeges mértékben módosultak, amely okkal kelt alkotmányossági aggályokat”– tette hozzá.

Hack Péter hozzáteszi: az elnök helyzetét tovább nehezíti, hogy „nem elég a visszaélés elvi lehetőségét, a levélszavazatokkal való manipulálás esetleges kockázatait bemutatni, hanem azt kell bizonyítani, hogy ez a manipuláció megtörtént, és olyan mértékben, ami a választás eredményét érdemben befolyásolta.”

Trump helyzete bizonytalan, de nem lehetetlen

Abban a kérdésben, hogy mennyi esélye van az elnök beadványai sikerességének, a két szakértő hasonló álláspontra helyezkedik. Hack Péter szerint ha sikerül bizonyítani a választási eredményeket érdemben befolyásoló tömeges csalást, akkor azt már az adott államok bíróságai is elbírálhatják, vagy végső soron a szövetségi Legfelsőbb Bíróság is dönthet az ügyekben. Az elvi lehetőség tehát megvan arra, hogy az eredmény megváltozzon, azonban ennek realitását a perindításokig lehetetlen eldönteni.

Trump - axios.com

Sándor Lénárd úgy látja, hogy „az elnök helyzete ugyan nem reménytelen, de a 2000-es elnökválasztáshoz képest jelentős különbség, hogy míg annak idején egyetlen tagállamban 0,009 százalékos hátrányt kellett volna ledolgozni, addig jelenleg több tagállamban ennél nagyobb a különbség. Emellett pedig mivel az amerikai szövetségi választási rendszer rendkívül decentralizált, így egy összehangolt csalás végrehajtása is sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, és nem valószínű, hogy hosszú ideig titokban maradhat.”

Bármi is lesz az ügy vége, egy biztos: a bíróságoknak választ kell adniuk az állampolgároknak a választások során tapasztalt anomáliákra.

Talán a fehérorosz vagy azeri voksolásról történő beszámolókban hasonló történéseken nem vonnánk fel a szemöldökünket, de a demokrácia őshazájában és a „fékek és ellensúlyok rendszerének” otthonában magyarázatot kell adni például arra, hogy idén egyes helyeken a választójogot a halottakra is „kiterjesztették”.

Donald Trumpon kívül talán a legvérmesebb republikánus szavazók sem várják azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a regnáló elnököt hozza ki győztesnek, azt viszont biztosan, hogy megindokolja a történteket. Elgondolkodtató továbbá az is, hogy mennyiben befolyásolta volna a választás kimenetelét, ha a Pfizer gyógyszeripari óriás hétfőn bejelentett koronavírus-vakcinája egy héttel korábban érkezik. Azonban ahogy a sportban, úgy az életben sem számít a ha.

Vuncs Rajmund

mandiner.hu
MTI Hírfelhasználó