Donald Trump, a héjabőrbe bújt galamb (7.)
Az amerikai elnök nem indított új háborút, és a már meglévőket is próbálta lezárni.
2020. október 31. 22:56

Az Egyesült Államok „végtelen háborúi” nem játszottak túl fontos szerepet az idei kampányban. Joe Biden ezen a terepen nehezen tudott volna Donald Trump fölé ígérni, ráadásul a demokrata elnökjelölt külpolitikailag egyébként sem a legpallérozottabb. A november 3-i elnökválasztásról szóló cikksorozatunk hetedik részében az Egyesült Államok háborúit vesszük górcső alá Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő segítségével.

Az amerikaiaknak tele van a hócipője a soha véget nem érő, megnyerhetetlen, ám méregdrága háborúkkal. Ezt a közvélemény-kutatások már évekkel korábban világossá tették, a trend pedig csak erősödik. A YouGov legfrissebb, júliusi felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada egyetértett abban, hogy az Egyesült Államoknak a belpolitikai problémáira kellene fókuszálnia a külpolitika helyett. Közel felük úgy vélte, hogy az országnak nem kellene fegyveres konfliktusokban elköteleznie magát, míg mindössze hat százalék támogatott újabb háborúkat. A közvélemény-kutatás szerint az emberek kétharmada sürgette a csapatok kivonulását Irakból és Afganisztánból, ami jelentős növekedés az elmúlt esztendőkhöz képest. A jelenséget már Barack Obama is felismerte, viszont Donald Trump volt az, aki cselekedett is.

 

Kihátrálnának a soha véget nem érő háborúkból. Fotó: Facebook/ Operation Inherent Resolve

– Donald Trump már 2016-ban azzal kampányolt, hogy hazahívja a külföldön háborúzó amerikai csapatokat, de folytatja a terrorizmus elleni harcot, valamint kilép az Iránnal kötött úgynevezett atomalkuból. A kérdés az volt, hogy ezt a három dolgot hogyan tudja egyszerre véghezvinni – idézte fel a négy évvel ezelőtti ígéreteket Wagner Péter. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint ma már kijelenthető, hogy egészen jól sikerült neki. – A mandátumát azzal kezdte, hogy Afganisztánban és Szíriában is megnövelte a katonai jelenlétet, ami alaposan összezavarta az elemzőket. Utólag már tudjuk, hogy arról lehetett szó, az elődjével, Barack Obamával szemben álló tábornokainak kéréseit teljesítette. Ez a létszámbővítés azonban csak átmenetinek bizonyult – idézte fel a kezdeti éveket a biztonságpolitikai szakértő. Ezután látványos fordulat következett.

Szíria

– Tavaly meglepetésszerűen bejelentette a kivonulást Szíriából. A lépés mindenkit, még az amerikai nemzetbiztonsági elitet és a szövetségeseket is váratlanul érte, de tiltakozásukkal is csak annyit sikerült elérniük, hogy a mintegy kétezer főből körülbelül ötszáz az országban maradt az Irakkal határos olajmezők biztosítására – értékelte az elnök egyik első nagy húzását Wagner Péter. Rámutatott, ezzel az amerikaiak Szíriában létszámukban és földrajzi értelemben is feladták stratégiai pozícióikat.

Amerikai F-15-9s valahol Szíria fölött. A mai napig rendszeresek a légicsapások az Iszlám Állam maradványai ellen. Fotó: Staff Sgt Clayton Cupit / U.S. Central Command

Irak

Ugyan az Egyesült Államok Barack Obama elnöksége alatt, 2011-ben kivonult Irakból, de az Iszlám Állam színre lépése miatt kénytelen volt visszatérni. – A terrorszervezet legyőzése után aztán az ország az Egyesült Államok és Irán egyfajta csatatere lett – magyarázta a szakember. Emlékeztetett, hogy ennek csúcspontja az volt, amikor az amerikaiak idén év elején egy dróncsapással Bagdadnál végeztek Kászem Szolejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával. – Ez alapvetően megváltoztatta a politikai viszonyt az iraki vezetéssel, amit Donald Trump arra használt fel, hogy megindokolja a fokozatos kivonulást az országból. Az amerikaiak helyét pedig, úgy tűnik, a NATO pótolná. Ez jól megfigyelhető trend: ahol a katonai szövetség szerepe növekszik, ott az amerikaiaké csökken – magyarázta a szakértő a lassú, de jól látható folyamatot.

Az amerikai bázisokat rendszeresen rakétázzák Irakban. Az iráni tábornok kilövése után a nagykövetséget is megerősítették. Fotó: Sgt. Kyle Talbot / U.S. Central Command

Afganisztán

Ami az Egyesült Államok legrégebb óta húzódó háborúját illeti, Wagner Péter rámutatott, ebben is áttörést értek el: az amerikaiak idén februárban megegyeztek a tálibokkal, hogy bizonyos feltételek mellett kivonulnak az országból. Emlékeztetett rá, hogy ez egyébként már Barack Obamának is szándékában állt, csak neki nem sikerült, ezt az ígéretét nem tudta teljesíteni, ő még meghátrált a saját nemzetbiztonsági elitje és a nemzetközi közvélemény előtt. – A tervek szerint 2021 májusára az összes amerikai katona távozik Afganisztánból, de a létszámot már most is csökkentették. Talán kevesen hitték volna, hogy ezt Donald Trump viszi majd véghez, pedig az amerikai érdekeket szem előtt tartva, reálpolitikai szempontból ez az egyetlen megoldás – vélekedett.

Irán

Az Egyesült Államok talán akkor került a legközelebb a háborúhoz, mikor a perzsa állammal tűzött össze. – Washingtonban mindig vannak olyan hangok, amelyek háborút követeltek Iránnal. De ezeknek Donald Trump nem engedett, annak ellenére sem, hogy az elmúlt években több olyan eset volt, ami ürügyet szolgáltathatott volna. Gondoljunk csak a szaúdi olajlétesítmények rakétázására, a nyugati tankerhajók elleni rejtélyes szabotázsakciókra, az amerikai drón lelövésére, az amerikai bázisok folyamatos támadására – sorolta a szakember. Emlékeztetett, az amerikai elnök ugyan nem késlekedett a válaszokkal, de nem kezdett új katonai konfliktusba, inkább politikai és gazdasági szankciókkal operált.

America First

Wagner Péter kiemelte még a szemléletváltást abban is, hogy az európai – különösen a németországi – jelenlétet is csökkentették, részben átcsoportosították. Összességében az elnök háborús politikáját úgy értékelte, hogy külpolitikájában nem republikánus vagy demokrata politikát folytat, hanem kizárólag az amerikai érdekeket figyeli. – Retorikájában héja, de abban, amit tesz, inkább galamb – jellemezte az amerikai elnököt a kutató.

László Dávid

magyarnemzet.hu
  • Orbán Viktor válasza Webernek
    Orbán Viktor miniszterelnök pénteken válaszolt Manfred Webernek, úgy fogalmazva az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjéhez intézett reagálásában: "a helyzet világos, kedves Manfred. Ti meg akarjátok változtatni a jelenlegi jogi helyzetet, hogy olyan eszközt hozzatok létre, amelyet azonnal Magyarország és Lengyelország ellen fordíthattok".
  • ENSZ: a Nyugat és a Kelet együttműködésének újjáépítése
    A Nyugat és a Kelet közötti együttműködést kell föleleveníteni, ennek alapja a kölcsönös tisztelet lehet - fogalmazta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a világszervezet közgyűlésének 31. különleges ülésszakának általános vitáján szólalt fel videoüzenet formájában.
  • Konzultációsorozat a járványügyi védekezés következő lépéseiről
    Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökségével tárgyalt a december 11-e utáni időszakra tervezett járványügyi intézkedésekről, korlátozásokról - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
MTI Hírfelhasználó