Nyugati bánat, keleti öröm – a transzatlanti viszony Trump idején (5.)
A közép-európai országokkal javultak a kapcsolatok, a magyar–amerikai viszony rendkívül szoros.
2020. október 29. 10:16

Büntetővámok az ­Európai Unió­val szemben, nyomásgyakorlás a NATO-tagországokra, hadjárat a kínai Huawei Európából történő kiszorítására, szankciók az Északi Áramlat 2 miatt – csupán néhány olyan ügy, amely miatt komoly feszültség keletkezett az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között az elmúlt négy évben, Donald Trump elnöksége idején. Közép- és Kelet-Európának azonban sokkal kevesebb panaszra lehet oka. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk ötödik részében a transzatlanti kapcsolatok helyzetét tekintjük át.

Donald Trump republikánus elnök nem nyerte el sem a nyugat-európai politikusok, sem a közvélemény tetszését az elmúlt négy évben: a Pew kutatóintézet szeptemberben ismertetett felmérése szerint a 2000-ben mért 78 százalékról 26-ra csökkent azoknak a németeknek az aránya, akiknek pozitív a véleményük az Egyesült Államokról, a franciák esetében 62-ről ­31-re, a briteknél 83-ról 41-re. Míg azonban az új brit miniszterelnökkel, Boris Johnsonnal szívélyes a viszonya Trumpnak, addig a németekkel és a franciákkal nem tudta megértetni magát.

A transzatlanti kapcsolat az elmúlt négy évben turbulens időszakot élt át – nyilatkozta lapunknak Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A leglátványosabban Németországgal romlott meg az Egyesült Államok viszonya, ennek jelképeként az amerikaiak elrendelték a Németországban állomásozó csapatok mintegy harmadának kivonását. A Berlinben szolgáló amerikai nagykövet, Richard Grenell gyakran szerepelt a német sajtóban, bírálva a német vállalatok szerepvállalását Iránban, illetve a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésében, de ­Angela Merkel kancellár bevándorlási politikáját is sokszor kritizálta.

 

Berlin sokszor vált Washington céltáblájává azzal kapcsolatban is, hogy nem költ eleget a saját védelmére. Trump a NATO-t egyszer elavultnak is nevezte, mire Emmanuel Macron francia államfő agyhalottnak minősítette azt, sürgetve az európai hadsereg megalakítását. Noha a politikai kapcsolatokban valóban számos feszültség van, a tényleges katonai együttműködésben erősödött a szövetség az elmúlt négy évben, amennyiben a közös hadgyakorlatokat, a védelmi kiadásokat tekintjük. Az európai NATO-tagországok Donald Trump fenyegetéseire pozitívan reagálva valamelyest összekapták magukat – mondja Varga Gergely, utalva arra, hogy egyre több európai állam igyekszik eleget tenni annak a kötelezettségének, miszerint költségvetésének két százalékát kell hadseregére fordítania.

A diplomáciai udvariaskodás helyett a nyers őszinteséget választó Trump elnöksége azonban nem változtat azon a tényen, hogy a transzatlanti kapcsolatok már a demokrata párti Barack Obama idején visszafordíthatatlanul új irányba mozdultak el. Obama is potyautasoknak nevezte az ­európai ­NATO-tagállamokat, és az elnöksége idején hirdették ki Washington új külpolitikai stratégiáját, amely – Kína felemelkedése miatt – elmozdította a fókuszt Európáról Kelet-Ázsiára. A november 3-i elnökválasztás közeledtével megjelent elemzések többsége úgy véli, hiába fognak Európában – a Bloomberg hírügynökség megfogalmazása szerint – „pezsgőt bontani” Joe Biden megválasztása esetén, a lényeg nem fog változni: az Egyesült Államok nagyobb önállóságot fog követelni Európától. Ahogy az amerikai külpolitika egyre inkább a Kínával való stratégiai versengésre helyezi a hangsúlyt, úgy Európának egyre nehezebb döntéseket kell hoznia, bárki legyen is az elnök – mondta a Politico hírportálnak Hans Kundnani, a londoni Cha­tham House elemzője.

Szakértők szerint az amerikai belpolitika sokkal nagyobb szerepet fog játszani a külpolitika alakításában, mint eddig. Donald Trump többek között az amerikai munkahelyek védelmére hivatkozva indított kereskedelmi háborút Kína ellen. Michel Duclos, az Institut Montaigne párizsi kutatóintézet munkatársa szerint bárki lesz is az új amerikai elnök, folytatódni fognak a protekcionista intézkedések, az amerikai technológiai fölény megőrzésére tett kísérletek és az a törekvés, hogy a globalizáció miatt hátrányba került középosztály helyzetén javítson Washington.

Közép- és Kelet-Európa eközben nem biztos, hogy bánná Trump újraválasztását. A közép-európai országokkal javultak a kapcsolatok. A nemzeti-konzervatív kormányok együttműködnek az illegális migráció elleni globális harc, a nemzeti szuverenitás és a konzervatív hagyományok védelme, a családok támogatása, illetve az üldözött keresztények védelme terén – emlékeztet Varga Gergely. A lengyelek és a baltiak sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, mivel szerintük Amerika hitelesebben jár el a NATO keleti szárnyának megerősítése terén – közölte Jana Puglierin, a berlini European Council on Foreign Relations nevű agytröszt elemzője a The Washington Post napilappal. A védelmi együttműködésen túl a Trump-kormányzat erőteljesen felkarolta a Három tenger kezdeményezést, amely főképpen infra­strukturális beruházások támogatásáról szól az energetika, a digitalizáció és a hagyományos infra­struktúra területén. Az Egyesült Államok kétségkívül aktívabb politikát folytat a térségünkben – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Gergely.

Orbán Viktor miniszterelnök is tudatosan jelentette ki mind 2016 előtt, mind idén, hogy Magyarország Trump győzelmében érdekelt, hiszen a kapcsolatokat korábban a kioktatás és a magyar belpolitikába való beavatkozás jellemezte Amerika részéről. A magyar–amerikai kapcsolatok rendkívül szorosak és jó állapotban vannak. Van egyfajta állandó párbeszéd, s bár vannak érdekellentétek is, ezeket a normális diplomáciai mederben sikerül tartani – mondja Varga Gergely. Szerinte a néhány nappal ezelőtti Biden-kijelentés – amelyben a demokrata elnökjelölt a totalitárius rezsimek közé sorolta Magyarországot és Lengyelországot – egyfajta ízelítőt ad abból, hogy megválasztása esetén milyen amerikai külpolitikára számíthatnak a közép-európai országok.

Kottász Zoltán
 
magyarnemzet.hu
  • Gulyás: indul a vakcina-előjegyzési kampány
    A koronavírus elleni vakcina előjegyzésére vonatkozó kampány elindulását jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszélt, hogy a miniszterelnök konzultációi után születik döntés a december 11. utáni intézkedésekről.
  • Donald Trump: Ha igazam van, Joe Biden nem lehet elnök
    A mainstream média szinte teljesen mellőzte, a Facebook és a Twitter pedig az üzenet valóságtartalmát firtató címkékkel látta el Donald Trump minapi beszédét, amit a hivatalban lévő elnök az eddigi legfontosabb felszólalásaként jellemzett.
  • Tisztifőorvos: decemberre várható a második hullám tetőzése
    Szakemberek szerint decemberre várható a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó