Diadalt aratva a nemzetrontás fölött
„Mi még hiszünk abban, hogy Európa mint egységes kultúra és civilizáció megmenthető.” Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
2020. október 27. 21:18

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának felavatásán Cégénydányádon 2020. október 22-én. MTI/Balázs Attila

Gróf Tisza István egykori miniszterelnök előtt tisztelegve állítottak szobrot Cégénydányádon. Az avatás ünnepi pillanatainak részese volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki interjút adott a SZON hírportálnak.

Hosszú évtizedek torzítása után képesek vagyunk-e már reális képet alkotni Tisza István életéről, szellemiségéről, szerepéről?

Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor igen, hiszen a történészek komoly munkát végeztek. Az más kérdés, hogy a közösségi történettudatban visszakapta-e azt a tiszteletet, ami az ő személyiségét megilleti – erre már nem mernék határozott igennel válaszolni. Ez nemcsak azért van, mert Tisza István alakját még nem sikerült a fiatalabb generációk körében ismertté tenni, hanem azért is, mert maga a történelmi közgondolkodás gyöngül. A mai generációk érzelmi életében kisebb jelentősége van már a történelemnek, történelmi tetteknek ahhoz képest, akár ahogy mi felnőttünk és érzünk.

A szobor avatásának különös jelentőséget ad Trianon 100. évfordulója. Hogyan értékeli a megemlékezéseket? Teljesül bennük a nemzeti méltóság és egység?

Nagy tervekkel készültünk a centenáriumi esztendőre, azzal a szándékkal, hogy méltóképpen emlékezzünk meg úgy a sorstragédiánkról, mint arról, hogy képesek voltunk ebből fölemelkedni, és száz év után azt ünnepelni, hogy a nemzetrontáson mégis csak diadalt arattunk. Ugyan nem sikerült helyreállítani a történelmi Magyarországot, de a nemzet nem süllyedt el a határon túl rekedt részeken sem, sőt. Az elmúlt tíz évben sokat tettünk azért, hogy a nemzetet újraegyesítsük a határok fölött. Sajnos, a járványhelyzet egy sor tervünket romba döntötte, számos nagyszabású programról le kellett mondanunk, és sok kisebb, helyi rendezvény is elmaradt az ország különböző pontjain. Ám sikerült jelet hagynunk, elsőként említeném az Összetartozás Emlékhelyét a Kossuth téren. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma – a száz esztendőt értékelve és tanulságait levonva – nyilatkozattal fordult az európai döntéshozók felé, hogy a szülőföldön maradás, a nemzeti önazonosság jogát ismerjük el alapvető emberi jogként, amit minden államnak garantálnia kell. Úgy éreztük, hogy van értelme megfogalmazni, ez talán jelzi az idők változását.

A házelnöki poszton egykori elődje, Tisza István sokat küzdött az akkori ellenzékkel. Ezt Ön sem ússza meg. Hogyan tekint az obszcén feliratos, krumplis provokációkra, az Országházhoz méltatlan viselkedésre?

Nehéz eldönteni, hogy ezektől a képviselőktől ennyi telik, vagy csak szerepet játszanak azoknak az egyszerű vagy inkább primitív lelkületű embereknek, akiknek ez a típusú politizálás és viselkedés elnyeri a tetszését. Én az utóbbira hajlok, különös tekintettel ezeknek a provokációknak a kimódolt, előre eltervezett formájára, ami nem mond ellent annak, hogy elkövetőik – lelki és szellemi adottságaikból adódóan – jól is érzik magukat e szerepben. Sajnos, minden országban, minden korban megvolt a társadalomban az a „zacc”, amit a választók nem engedtek a közéletbe, a hatalomba főleg nem, ám ha valamilyen felfordulás nyomán mégis oda került – lásd 1918–1919-et –, abból nemzeti sorstragédia lett. Ezek a parlamenti képviselők a mindent felforgató agresszivitásra, irigységre építenek, amivel száz éve is pünkösdi királyságra jutottak a kommunista, anarchista mozgalmak, s aminek az lett a következménye, hogy 133 nap után az ország romokban hevert. Innentől kezdve egyenes út vezetett Trianonig.


Kövér László: „Az elmúlt tíz évben sokat tettünk azért, hogy a nemzetet újraegyesítsük a határok fölött” | Fotó: Pólya-Pető Dávid

Az 1914-ben kiadott Magyar Figyelőben olvastam Tisza Istvántól: „Némely ember maga is olyan szívesen felejti el azt, amire kellemetlen a visszaemlékezés, közönségük feledékenységére pedig hihetetlen bátorsággal szokott ellenzékünk számítani.” Van ennek üzenete 2020-ban?

Ezért is érdemes Tisza Istvánt olvasni manapság, mert nagyon sok ehhez hasonló idézetet lehetne kiemelni az ő beszédeiből, írásaiból. Ha nem tudnánk, hogy ő írta, akkor azt gondolhatnánk, hogy napjaink egyik jó tollú újságírójától vagy közéleti szereplőjétől származik. Egyik oldalon ez pesszimista következtetésre ad okot, mert ezek szerint a világ nem változik, és az ember nem tanul. Másik oldalról viszont figyelmeztetés és tanulság, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyeket előttünk elkövettek, és már tudjuk a következményeit. Igen, az idézet ma is releváns, hogy csak a 2006-os véres októberi eseményekre utaljak.

Napi munkájában éli át az értékrendek, világok harcát. Ez látható például az uniós színtéren, legyen az elvi sík, mint a jogállamiság értelmezése, vagy olyan gyakorlati téma, mint a migráció és Európa belbiztonsága.

Nagyon messzire vezető kérdés ez. Hosszú ideig hittünk abban, hogy Közép-Európának fel kell zárkóznia Nyugat-Európához, mert egyfajta „relatív, történelmi elmaradottság” jellemzi a térségünket. Az eltelt harminc évben aztán a „fejlett Nyugat” felől egy sor abnormalitással szembesültünk, s nyilvánvalóvá vált, hogy mások vagyunk. A bennünket Európába tagoló szoros történelmi kapcsolat mellett – vagy ellenére – más lett a nemzeti karakterünk, gondolkodásunk, más problémákkal kellett megküzdenünk az elmúlt évszázadokban, ahogy az elmúlt harminc vagy akár öt évben is. Ugyanakkor mi hiszünk abban, hogy Európa még értelmezhető egy egységes civilizációként, egységes kultúraként, amelynek alapját a kereszténység, minőségét pedig a nemzetek sokszínűsége adja, és ennek mi egyenrangú része vagyunk. Amit most a nyugati országokban látunk, az Európa felszámolása, amiben nem szeretnénk részt venni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke koszorúz gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának felavatásán Cégénydányádon 2020. október 22-én. A mellszobor Blaskó János Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. MTI/Balázs Attila

Vagyunk páran, akik férfiként megmaradunk „fehér, keresztény, heteroszexuális rémisztő képződménynek”, és gyermekeket nevelünk fel. A kormány hatalmas energiákat és nem kevés pénzt fordít a népességfogyás megállítására, míg mások „nem akarják teleszülni a világot”. Ez is világok harca – nem túl reménytelen?

Márpedig az egy megfellebbezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik. Akik nem akarnak gyereket vállalni, azok az önfelszámolás útjára lépnek. Nehéz azokkal vitatkozni, akik ezt nem értik, és talán nem is érdemes, de nekünk meg kell kísérelni a lehetetlennek látszót: megállítani és visszafordítani a magyar nemzetet a demográfiai lejtőn. Ehhez állami eszközökkel távolítjuk el a vágyott gyermekek megszületése előtt álló anyagi gátakat. A családtámogatási rendszerünk Európában egyedülálló, a nemzeti össztermék 5 százalékát fordítjuk erre, és ez már rövid távon is hoz eredményeket. Láthatjuk a statisztikákban, a születési és a házassági számok növekedésében, a válások vagy abortuszok csökkenésében. Történelmi értelemben – azaz hosszú távon – azonban csak a mentális fordulat elérése hozhat eredményt, ami azonban már meghaladja a politika hatáskörét. Társadalmi összefogással kell az utánunk jövő generációkat egy olyan gondolkodás felé vezetni, amelyben az áldozatvállalás új értelmet nyer. Aki nem hajlandó áldozatvállalásra másokért, az gyereket se nagyon akar. Ebben a pillanatban szinte minden ellenünk szól, a materiális világ más irányt mutat, de ilyenkor nyer jelentőséget az a tényező, amit hitnek nevezünk.

Fiatalon, 32 éve alapítottak pártot, most a fiatalság megszólítása is a feladataik közé tartozik. Milyennek látja az utánpótlást?

Nekem három felnőtt gyermekem van, az ő generációjukon át látom a különbséget, ami elválaszt bennünket a gondolkodásunkban, az élet nagy kérdéseihez való viszonyulásunkban. A világ vészesen felgyorsult, és a fiatalabb korosztályok már egymást sem értik meg feltétlenül, s ez a legnagyobb veszély. Új Bábel tornyát építünk, amelyben generációk veszítik el a megértés képességét. Nem a nyelvük, hanem a gondolkodásuk, értékrendjük zavarodik össze. Ki kell mondjuk azt, hogy gyilkos hazugság, amit a liberálisok harminc éve erőltetnek a közoktatás értéksemlegességéről. A közoktatás kultúrát közvetít, azaz értéket, s hogy mi az érték, azt a közösség dönti el. Ezt nem kell kitalálnia minden egyes új generációnak, hanem egyszerűen tudomásul kell venni, hogy élni és főleg túlélni csak úgy lehet, hogy az elődeink örökségét visszük tovább. Természetesen a személyiség szabadsága és méltósága érték, de ha az egyén és az őt meghatározó közösség érdekeinek egyensúlya megbomlik, az szükségszerűen vezet el nemcsak a közösség válságához, de előbb-utóbb az egyéni szabadság csorbulásához is. Aki a közösségi hovatartozását megtagadja, az valójában saját magát, őseit, egyben a jövőjét tagadja meg. Visszautalva az európai politikára, látható, hogy hozzákezdett az európai civilizáció, kultúra felszámolásához. Nekünk itt, Közép-Európában talán maradt még annyi tartalékunk, hogy ennek ellent tudjunk állni.

Az angol Gary Lineker mondta az 1990-es futball-világbajnokságon, miután újra kikaptak a nagy riválistól: „A foci egy olyan játék, amit huszonketten játszanak 90 percen keresztül, és mindig a németek nyernek.” Minél tovább bizonyul legyőzhetetlennek egy csapat, annál több lesz az ellendrukkere. Ez egy új helyzet, kihívás a kormány, a Fidesz számára is.

A verseny természetes és jó dolog, de fontos, hogy a játékszabályok kiszámíthatók maradjanak. A futballban például mindkét csapat tizenegy játékosból álljon, a bíró mindkét oldalon befújja a lest, és főleg, hogy a pályán kívülről senki ne avatkozzon be a játék menetébe. Tovább fűzve a sporthasonlatot: nekünk a saját játékunkat kell játszanunk, a minket támogató politikai közösséggel kell elsősorban foglalkoznunk, megőrizni azok támogatását, akik egymást követően immár három alkalommal tiszteltek meg bizalmukkal és tekintélyes parlamenti mandátumi többséggel. Ha következetesen folytatjuk azt a munkát, amellyel ezt a bizalmat kiérdemeltük, akkor az ellendrukkereknek még sokáig savanyú lesz a szőlő.

Nyéki Zsolt

szon
  • Gulyás: indul a vakcina-előjegyzési kampány
    A koronavírus elleni vakcina előjegyzésére vonatkozó kampány elindulását jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszélt, hogy a miniszterelnök konzultációi után születik döntés a december 11. utáni intézkedésekről.
  • Donald Trump: Ha igazam van, Joe Biden nem lehet elnök
    A mainstream média szinte teljesen mellőzte, a Facebook és a Twitter pedig az üzenet valóságtartalmát firtató címkékkel látta el Donald Trump minapi beszédét, amit a hivatalban lévő elnök az eddigi legfontosabb felszólalásaként jellemzett.
  • Tisztifőorvos: decemberre várható a második hullám tetőzése
    Szakemberek szerint decemberre várható a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó