14 éve - A gyurcsányi terror
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az emlékező nagygyűlésnek a rendőrség fejmagasságban kilőtt gumilövedékkel, paprikagázzal, viperával és lovasrohammal vetett véget.
2020. október 27. 08:53

Tizennégy évvel ezelőtt, a gyurcsányi kormány alatt alkalmaztak a rendszerváltás óta erőszakot egyedül a politikai ellenféllel szemben. A közvélemény-kutatási válaszadók 63 százaléka szerint a gyurcsányi kormány fejének távoznia kell a közéletből. Nagy Dánielnek, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatójának tett föl kérdéseket a Gondola.

- Igazgató úr, 2006. október 23. rendszerváltoztatás utáni politikatörténet fekete napja volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz által szervezett emlékező nagygyűlésnek a rendőrség – a szélsőjobboldali randalírozók elleni fellépésre hivatkozva – fejmagasságban kilőtt gumilövedékkel, paprikagázzal, viperával és lovasrohammal vetett véget. A mai közvélemény nem tud a maradandó sérülést szenvedőkről, az acélbot – vipera – helyett gumibotról tud, a csizmával való rugdosás feledésbe merült, a Magyar Rádió udvarán történt véresre verések emléke köddé vált. Mi a teendő a mai médiakörülmények között azért, hogy fiataljaink tudomást szerezzenek a fejmagasságban kilőtt gumitöltényekről, a presszókban ülő ártatlan emberek véresre veréséről, a földön fekvő tehetetlen emberek rugdosásáról, majd a terrorakció után az akkori „igazságszolgáltatás” által ártatlan fiatalok börtönre ítéléséről?

- Mint minden történelmi vagy politikatörténeti szempontból fontos esemény, így a 2006-os rendőrattak esetében is nagyon fontos, hogy a valós történések ne merüljenek a feledés homályába. Az akkori kormány tagjainak, így Gyurcsány Ferencnek az az érdeke, hogy egy másik narratíva is felépüljön a kérdés kapcsán, miszerint nem az akkori szociál-liberális kormány, hanem a Fidesz-KDNP volt a felelős a történtekért. Ezt a magyar társadalom döntő többsége nem így látja, a többség szerint Gyurcsány Ferenc, illetve az akkori kormány a felelős a történtekért. Van egy masszív, 40 százalékos relatív többség, amely továbbra is jogszerűtlennek tartja az akkori intézkedéseket, azonban egyre többen vannak azok, akik nem tudják megítélni az eseményeket, a fiatalok körében 53 százalékos ez az arány.

- Miért kell tudni a mai fiataloknak arról, hogy 14 éve előre bejelentett, azaz törvényes demonstrációt fojtott vérbe a gyurcsányi vandalizmus, és az Európai Unió brüsszeli központja egyetlen szólt sem szólt utóbb a videóra vett, fényképfelvételekkel bizonyított rendőrterror ellen?

- Nem csak a fiatalok, hanem mindenki számára fontos a hiteles információ arról, hogy a közelmúlt történései hogyan alakították jelenünket. Ugyan 14 év nem kevés, de ezzel szemben nem is feltétlenül túl sok idő ahhoz, hogy folyamatosan elővegyük, legalább az évforduló során azokat az eseményeket, amelyek 2006-ban történtek. Akkor pedig kiemelt jelentősége van ennek, amikor 2022-ben pont az a személy – Gyurcsány Ferenc – próbálja meg ismét átvenni az irányítást Magyarország felett, aki a 2006-os eseményeket leginkább befolyásolta.

- A harminc év alatti „mai fiatalok” nem emlékeznek már a történtekre, 53 százalékuk nem tudta megítélni a jogszerűség kérdését sem. A mai média miért hallgatja el, hogy fejmagasságban kilőtt gumilövedékek okoztak maradandó sérüléseket, hogy menekülő embereket üldözött, vitt földre és taposott meg a kékruhás, azonosítatlan terrorlegénység, a mai média miért hazudja gumibotnak az acélból készült viperát – gumibot nem is volt az akcióban –, miért nem szól a frissen végzett bírók ítéleteiről, amelyek nyomán ártatlan, rosszkor rossz helyre tévedt fiatalok kerültek köztörvényes bűnözők közé? Hogyan lehetne hamisítások helyett a valóság ábrázolásával egészségesebbé tenni a közvéleményt?

- A korábbi torz médiaviszonyokhoz képest Magyarországon jelenleg kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Ezt mutatja a Médianéző Központ nemrég elkészült elemzése is (https://nezopont.hu/novekvo-sokszinuseg-10-teny-a-magyar-mediarol/). Azt ugyan nem lehet befolyásolni, hogy a nyugati kézben lévő médiumok milyen kontextusban adjanak hírt az eseményről, vagy ebben az esetben mennyire hallgassák el ezeket az évfordulókat, azonban azt lehet tapasztalni, hogy a balliberális és a konzervatív médiumok aránya Magyarországon már elérést tekintve olyan kiegyenlítődést mutat, így az megadja a lehetőséget arra, hogy a fiatalok is tudhassanak ezekről az információkról.

- 2020 októberében a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek „vissza kellene vonulnia a politikától”, s csupán 20 százalékuk ellenzi ezt. Hogyan lehet az, hogy a magyarellenes terrort vezénylő szélsőséges politikust még mindig sok ezer ember éljenzi, miért nem lehetett 14 év alatt tájékoztatni a közvéleményt?

- Gyurcsány Ferenc elutasítottsága történelmi mértékű. Kétségtelen, hogy első olvasatra még az a 20 százalék is soknak tűnhet, aki nem szeretné visszavonulását, azonban a lényeg azon az arányon van, hogy háromszor többen szeretnék már inkább azt, hogy „nagyon” jó könyveket írjon a baloldalról, ahelyett, hogy vezetné azt. A narratívaépítésben mindig is ügyesen lavírozó ex-miniszterelnök azonban kétségtelenül nagy túlélő a mai magyar politika világában, a saját mikroközösségében olyan szintű szimpátiát és ragaszkodást tudott kialakítani, amely lehetővé teszi azt számára, hogy a követői szélesebb körben is próbálják javítani az imidzsét. Ennek széles tárházát megmutatták már, lehet itt gondolni az automatikus „beszélgetőpartnerre” a Messenger-chatbotok esetében, vagy például arra, hogy Gyurcsány-gifeket gyártottak a követői. Sokan nem a kormányzati teljesítménye, hanem ezek a „cuki” lépések alapján ítélik meg Gyurcsány Ferencet, így létezhet, hogy egy ugyan marginális, nem elhanyagolható mértékű tábor még mindig rajong érte.

Nagy Dániel

- Mit tehetnek a valódi, tehát nem külföldről pénzelt civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – azért, hogy a mai fiatalok minél nagyobb tömege ismerje meg a félmúlt történelmi valóságát?

- A hiteles, valós információtartalommal bíró üzenetek átadására mindig lesz igény és erre mindig szükség is lesz. Akárcsak a 2006-os események, akár bármely más politikatörténetileg fontos esemény objektív megvilágításba helyezésével és szélesebb körben is fogyaszthatóvá tételével igenis tehetnek a civil szervezetek annak érdekében, hogy ne félinformációkból, illetve érzelmeken alapuló benyomásokból, hanem tényekre és igazságokra alapuljanak majd a jövő generációjának döntései a politikában.

gondola
MTI Hírfelhasználó