Orbán: felértékelődik Közép-Európa
Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Kidricevóban, a Pince-Cirkovce elektromos távvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén.
2020. október 14. 18:30

Kifejtette: arról olvasott 2010-es évek elején írt könyveket, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Azért olvasta ezeket, hogy megértse, "az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai".

Ezekben a könyvekben nem szerepelt a Donald Trump-féle amerikai fordulat, a Brexit, a migrációs válság és a járvány sem.    
 
Mindez jól mutatja, hogy "csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni" - mondta.

Mindazonáltal amit most itt csinálnak, be fog kerülni azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020-2030 közötti évekről fognak írni. Itt ugyanis nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről van szó, hanem "két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről" - jelentette ki.

Orbán Viktor azt mondta: Közép-Európa felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába.

Már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat - mutatott rá.

Úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak.

"Ilyenné lett a mi térségünk is" - tette hozzá.

A kormányfő szerint ma Közép-Európa éppen a felértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Ezt természetesnek kell tekinteni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel, hogy ez a térség fontossá vált - vélekedett.

Hangsúlyozta: a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika "kitüntetett terepe és eszköze".

Kitért rá: amikor most összekötik a két ország villamosvezeték-rendszerét, megindítják az ehhez szükséges beruházást, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat. Ha sikerülne megegyeznie Szlovéniának Magyarországgal a gázvezetékrendszerről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége - fűzte hozzá.

Megjegyezte: ha sikerülne a vasúti összeköttetést a két ország között kapacitásában jelentősen megnövelni, annak is lenne geopolitikai jelentősége.

Orbán Viktor elmondta: mindez a két ország önállóságát, szuverenitását, a térség erejét növelheti, és a geopolitikai játszmákkal szemben is védettebbé tudnak válni, jobban érvényesíthetik saját érdekeiket.

Hangoztatta: ami most itt történik, az közös, szlovén és magyar érdek, és egyben közép-európai érdek is.

"Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal", ahhoz kell némi bizalom, különösen ha olyan létfontosságú eszközt kötnek össze, mint a villamosenergia-ellátás - mondta.

Emlékeztetett: Magyarországnak speciális történelme van, hosszú ideig inkább bizalmatlanság vette körül, sok energiát kellett arra fordítania, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a szomszédjaival. Ez változó sikerrel jár, vannak országok, amelyekkel a kapcsolatok nagyon jól állnak - vélte.

Úgy látja, Szlovéniával lemaradtak, "a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról", egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt 20-30 évben.

De "ez nagy luxus", mert ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait, mind a két nép előrébb jut - fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén a szlovéniai Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök szerint azonban bizalmat építeni nem könnyű, és hosszú évekig kell energiát fektetniük ebbe a munkába, hogy a két nép között meglegyen az a bizalmi alap, hogy ilyen stratégiai beruházásokból újabbakat tudjanak létrehozni - mondta.

Kiemelte: ez az összeköttetés a legnagyobb szlovén-magyar projekt, amely az elmúlt évtizedekben történt, a szlovén-magyar barátság és bizalomépítés zászlóshajója. A magyar kormány teljes mellszélességgel áll e projekt mögött - jelentette ki.

Azt mondta: remélhetőleg ez a beruházás ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamosenergia ára a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen - közölte.

Kitért rá: gyakran konzultál a vírushelyzet alakulásáról szlovén kollégájával, és sokat tanulhatnak egymástól. Még mindig felszálló ágban van a járvány, de védekeznek - mondta. Hozzátette: a számok tekintetében az egyik legjobb európai védekezés a szlovén, és egyelőre Magyarország is a jobban védekező országok közé tartozik.

A kormányfő hangsúlyozta: győzni akkor fognak, ha lesz vakcina, de az nem holnap lesz, és addig a pillanatig el kell vezetni az országokat.

Jobban tudják teljesíteni ezt a kötelességüket, ha együttműködik a két ország a járvány elleni küzdelemben is, Szlovénia eddig is számíthatott Magyarországra, és "mi is számítottunk mindig Szlovéniára" - fogalmazott.

Orbán Viktor magyar (k, balra) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (k, jobbra) a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Jansa: húsz évet kellett várni a távvezeték megépítésre

Megkezdődik annak a távvezetéknek az építése, amelynek környezetbe és rendszerbe helyezésére húsz évet kellett várni - mondta Janez Jansa szlovén kormányfő szerdán az északkelet-szlovéniai Kidricevon, a Cirkovce-Pince villanyvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A tervezett 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része. A projektnek két éven belül kell elkészülnie.

A szlovén kormányfő kiemelte: a teljes projekt elkészítése több mint tízszer annyi időbe telt, mint amennyibe az építése fog. A távvezeték a ljubljanai kormány egyik fő prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében - tette hozzá.

Rendkívül fontos és igényes projektről van szó. Ezért érthető, hogy a különböző környezetvédelmi szabályok, a helyi közösségekkel való egyeztetések és más érdekek miatt a kidolgozás több időt igényelt, mint egy közút kiépítése - hangsúlyozta.

Mindazonáltal hozzátette: a húsz év akkor is túl hosszú idő, Szlovéniának pedig hatalmas problémai vannak a gyorsasággal. Itt utalt a hosszadalmas bürokratikus eljárásokra.

Legyen a húsz év intő példa arra, hogy soha többé ne történhessen meg, hogy egy projekt kidolgozása ilyen hosszú időt vegyen igénybe - fogalmazott.

A szlovén kormány célként tűzte ki maga elé, hogy csökkenti a bürokráciát, lerövidíti a szükséges eljárásokat és másfajta hozzáállást követel meg az illetékes személyektől, ami a probléma megoldásában, nem pedig a keresésében mutatkozik meg - húzta alá.

Jansa szerint a távvezeték rendkívüli jelentőséggel bír.

A mai időkben azt, hogy van áram, magától értetődőnek vesszük, a 21. században az áramellátás a civilizációt jelenti és teszi lehetővé - mondta.

A kormányfő ezért megköszönte Magyarország és Horvátország hozzájárulását a projekthez.

Emlékeztetett, hogy amikor 2000-ben elkezdték tervezni a projektet, Szlovénia és Magyarország akkor kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásit, Horvátország pedig valamivel később. Akkor arról szólt a vita, hogy a projektet akkor kell befejezni, ha mindhárom ország az Európai Unió tagja lesz.

"Hiszen csupán egy politikai összeköttetés, energetikai és infrastrukturális összeköttetés nélkül halott betű a papíron" - mondta.

Szimbolikus jelentőségűnek nevezte a mai napot. Úgy vélte: a csupán formális lépések és frázisok, az ilyen-olyan szerződések nem elegendőek, az államok konkrét cselekvéseire van szükség.

Jansa külön köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek és Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszternek a jószomszédi együttműködésért a tavaszi koronavírus-járvány alatt.

"Amikor bizonyos szélesebb körű együttműködések nem működtek, elsősorban csak önmagadra számíthattál, valamint a szomszédjaidra" - emelte ki, majd még hozzáfűzte: ebből a szempontból a mai lépés jelentősége még nagyobb.

Orbán Viktor magyar (j2) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (b2) a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hosszadalmas út az eredményig

Szlovénia az utolsó olyan szomszédos ország, amellyel eddig nem volt távvezetéki összeköttetése Magyarországnak. Már az ezredfordulót megelőzően elkészült a Hévíz és a szlovén–horvát–magyar hármas határ közötti kétrendszerű vezeték az MVM, az átviteli hálózat akkori tulajdonosának beruházásban. Első lépésben 1999-ben így létrejött az összeköttetés Hévíz és a horvátországi Tumbri, majd 2004-ben egy új, horvátországi alállomás átadását követően ez Hévíz és ®erjavinec közötti kapcsolat. Ekkor a magyar oldalon a majdani szlovén távvezetékhez már megépült egy öt kilométeres elágazás Szlovénia felé. Az ezredfordulót követően a magyar és a szlovén fél felújította a tárgyalásokat az összeköttetés kiépítéséről, de a szlovén rendszerirányítónak, az Elesnek több nehézséggel is meg kellett küzdenie, ami lassította a folyamatot. A problémák megoldása után ismét elkezdődhettek a szlovén oldali munkák, a magyar oldalon pedig mindössze néhány kisebb feladatot kell még elvégezni a távvezetéken, illetve a csatlakozó alállomáson, ezek két-három hónapot vehetnek igénybe.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Felkapcsolták a Szent Péter téri karácsonyfa fényeit
    A fénygyújtás pillanatára elállt az eső, és a tér megtelt elsősorban római családokkal és külföldiekkel.
  • Hazánk kormánya elhivatott a családtámogatás ügyében
    Magyarország kormánya elhivatott a családok támogatása ügyében, minden intézkedést úgy hoznak meg, hogy szem előtt tartják a családok érdekeit; legyen szó kisebb vagy nagyobb családokról, vagy olyanokról, akik gyermekeiket egyedül nevelik - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
  • Katolikus ifjúsági házat avattak Székelyföldön
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatóünnepségen elmondta: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági rendezvényeinek központjává váló létesítmény megszentelt helyen, a fogyatékkal élőket táboroztató Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Háza szomszédságában épült.
MTI Hírfelhasználó