A közművelődés hazatért Lakitelekre
Átadták a Nemzeti Művelődési Intézet új székházát
Átadták a Nemzeti Művelődési Intézet új, a magyar kormány 3,18 milliárd forintos beruházásával létesített székházát szombaton a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
2020. október 3. 16:14

Lezsák Sándor, a Népfőiskolai Alapítvány elnöke - az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke - a székházátadáson köszöntőjében elmondta: a kiemelt kormányzati beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető polgárok támogatása és jogos elvárása van. Ez az épület szolgálja "a magyar kultúra szent ügyét", a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét - tette hozzá.

Az eseményen felolvasták Orbán Viktor köszöntőlevelét, amelyben a miniszterelnök a Nemzeti Művelődési Intézet legfontosabb feladataként említi, hogy helyi szinten segítsen a közösségeknek felismerni és megóvni saját értékeiket, bizonyítva, hogy virágzó kulturális élet a fővároson kívül is lehet.

A történelmi jelentőségű helyszínen átadott új központ mostantól az országhatárokon átívelő összmagyar kultúra otthona is lesz - idézték Orbán Viktort.

Lezsák Sándor, a Népfőiskolai Alapítvány elnöke , az Országgyűlés fideszes alelnöke beszédet mond a Nemzeti Művelődési Intézet új, a magyar kormány 3,18 milliárd forintos beruházásával létesített székházának avatásán a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2020. október 3-án. MTI/Ujvári Sándor

Ezt követően Balog Zoltán református lelkész, miniszteri biztos áldáskívánását olvasták fel, majd Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke mondott köszöntőbeszédet.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője többek között azt mondta: az épület a reformkori Magyarország szellemiségét idézi, mégis modern. A magyar kormány történelmi léptékben mérve a magyar közművelődést a hazai kulturális élet élvonalába helyezte, ezt is kifejezi az új székház - mondta.

A reformkor hajnalán a magyarság jelentős kihívások előtt állt, mint ahogyan most is - jelentette ki, hozzátéve: vallják, hogy a magyar kultúra csak a magyar kulturális közösségek megerősítésével, felemelésével őrizhető meg és vihető tovább.

Hangsúlyozta: az új székház mérföldkő-jelentőségű változást jelent a Nemzeti Művelődési Intézet, a közművelődési szakterület, valamint a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátásában is - közölte.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára az ünnepi beszédeket követő szalagátvágás és az épület hivatalos bejárása után többek között arról beszélt, hogy a közművelődés szombaton "hazatért Lakitelekre". Az intézet a Kárpát-medence értékőrző és értékteremtő közösségének nyújt alkotó lendületet, erősíti cselekvőképességüket és szakmai-módszertani támogatással segíti a közösségek hálójának kiépülését - jegyezte meg.

A kormányzati támogatással megvalósult, több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán - Makoldi Sándor műve alapján - szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.

Az épület homlokzatának vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a közösségi termekben elhelyezett egyedi batik függönyök Makoldi Gizella textilművész munkái.

A Nemzeti Művelődési Intézet tetőtéri rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, abban helyezték el a "magyarság harangját", amelyet június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel.    
 
A kiosztott sajtóanyag szerint a harang mostantól minden nap azonos időben - 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó alaptörvény aláírásának perceiben szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot.

Az összetartozás jelképeként a Magyar Művelődési Intézet székházavatásán szombaton a külhoni magyarokat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vehetett át.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője harangot ad át Molnár Eleonórának, a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület elnökének a Nemzeti Művelődési Intézet új székházának avatásán a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2020. október 3-án. MTI/Ujvári Sándor

Az épület tervezője Szabó János építészmérnök, belsőépítésze Szenes István volt.

Résztvevők a Nemzeti Művelődési Intézet új székházának avatásán a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2020. október 3-án. MTI/Ujvári Sándor

Czinege Edit lakiteleki keramikus alkotásai a Nemzeti Művelődési Intézet új székházának avatásán a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2020. október 3-án. MTI/Ujvári Sándor

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó