Egyértelműen állíthatom, hogy az elmúlt 25 évben még egyszer sem tartottunk ilyen izgalmas konferenciát – összegezte a Tájkép csata után címmel megrendezett összejövetel eseményeit Tóth Gy. László politológus, a Magyar Polgári Demokraták Társasága elnöke.

A szombati egész napos rendezvényen konzervatív értelmiségiek a rendszerváltozás óta eltelt harminc év történéseit elemezték különböző szemszögből. Varga Csaba jogfilozófus a jogi átmenet kapcsán kifejtette, ma már egyértelműen láthatjuk, hogy sok esetben a kommunista nomenklatúra átmentését segítették a korabeli döntések.

A professzor ezzel kapcsolatban kiemelte a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság felelősségét. Mint mondta: nem lett volna feltétlenül szükség egy ilyen testület létrehozására, de végül megköttetett az alku, amely egy kommunista-katolikus szövetség lett liberális égisz alatt. Ez a testület tette lehetetlenné a diktatúrában fontos szerepet játszó személyek és körök felmentését minden felelősség alól.

Sólyom Lászlóra utalva úgy fogalmazott: mint a mandarinok, úgy uralkodtak a jog felett olyan személyek, akik a legminimálisabb gyakorlati tapasztalattal sem rendelkeztek. Hangsúlyozta: a Magyar Tudományos Akadémia tekintetében is szükség lett volna rendszerváltásra, de ez sem következett be. Külföldön számos példát láttunk arra, hogy az ilyen szervezeteket feloszlatták, majd pályázat útján újraalakították – tette hozzá. Varga Csaba az elmúlt tíz év kapcsán nagy csalódásának adott hangot amiatt, hogy a kormányzat átengedte a nemzeti identitást erősítő kultúrát a balliberális erők részére.

A rendszerváltozás időszakáról Lentner Csaba közgazdász Csengey Dénest idézve azt mondta: „Lelkiekben lett csak miénk a haza.” Visszatekintve egyértelmű, hogy a balliberális kormányok felbecsülhetetlen gazdasági károkat okoztak Magyarországnak.

Még Antall József idején elkezdődött az állam ellenőrző funkcióinak leépítése, majd következett a rosszul megszervezett privatizáció és az adósságcsapda, amely mind az államot, mind annak polgárait ellehetetlenítette. Az elmúlt tíz évről szólva Matolcsy György pozitív szerepét hangsúlyozta, a kormányzati politika tekintetében pedig hiányolta a kis és közepes vállalkozásokat segítő jogszabályok és egyéb intézkedések meghozását. A legnagyobb hibának azt tartom, hogy nem sikerült egy számjegyűvé tenni a jövedelemadót, ami most fontos lenne a gazdaság számára – tette hozzá az egyetemi tanár.

Raffay Ernő történész a mai ideológiai küzdelmeket elemezte, rávilágítva a nemzeteket megsemmisíteni akaró erők törekvéseire. Mint fogalmazott: a liberalizmus teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a nagytőke politikai szerephez jusson.

A XIX–XX. század történelmére utalva elmondta: az elmúlt kétszáz év két baloldali ideológia küzdelme volt a konzervativizmussal szemben. Ebben a küzdelemben pedig nem állunk jól!

Raffay Ernő, Harmati István, Szakács Árpád, Varga Csaba, Földi László, Domonkos László, Lentner Csaba, Tóth Gy. László

Szakács Árpád, a Magyar Nemzet főmunkatársa kifejtette: a háttérhatalom egy hálózat informális befolyása országok, nemzetek sorsára, ezek a tevékenységek ma már beazonosíthatók, akárcsak a céljaik. Ha ma ilyenek működnek, nem lehet, hogy az elmúlt kétszáz évben is ugyanezek a hálózatok döntöttek népek, nemzetek, országok sorsáról? – tette fel a kérdést az újságíró.

Hangsúlyozta: a mai Soros-szervezetek hálózatához hasonló funkciót töltött be több mint száz évvel ezelőtt a szabadkőművesség, ez volt a globális világot kiszolgáló hálózatrendszer. Ma már erre konkrét bizonyítékok vannak, amiket a Romsics Ignác akadémikushoz kötődő történészek igyekeznek letagadni, vállalva azt is, hogy szakmai hitelességük megsemmisül – mondta Szakács Árpád.

Földi László titkosszolgálati szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hamis álbiztonság vesz minket körül és nagy probléma, hogy nem tudatosítják a társadalommal azt, hogy háborúban állunk. Ebben a küzdelemben Európa elveszett, térségünknek viszont még lehet esélye, ehhez azonban hatékony védelmi intézkedésekre van szükség.

A globális erőknek terveik vannak az országunkkal, itt állnak a kapuban, hogy átvegyék a hatalmat – figyelmeztetett Földi László, aki azt is kiemelte, ha 2022-ben erre sor kerül, Magyarország megsemmisülése várható.

A konferencián Domonkos László író Csurka István szerepét emelte ki, mint mondta: a nemzetet érintő ügyekben a politikai éleslátása matematikai pontosságú volt. Harmati István a 2002-ben elhunyt Diczházi Bertalan munkásságát méltatta, aki a Fidesz megalapításának egyik szellemi előkészítője volt.

25 éves az MPDT

A Magyar Polgári Demokraták Társasága (MPDT) 1995. február 6-án tartotta alakuló ülését. Az egyesületi formában működő társaság az egyik első, kifejezetten jobboldali, nemzeti, polgári értékrendet valló értelmiségi szerveződés volt. Az elmúlt 25 évben – a társadalomtudományi elemzések végzése mellett – a társaság legfőbb célkitűzése az MSZP és az SZDSZ által képviselt eszmeiség megsemmisítése volt. Az MPDT szervezésében tartott rendezvényeken és lakossági fórumokon – többek között – rendszeresen felléptek a jobboldal vezető politikusai: Orbán Viktor, Kövér László, Für Lajos, Boros Péter. A 2010-es választási győzelem óta a társaság szűk körben, a legkülönbözőbb témákban – meghívott előadók segítségével – havi rendszerességgel tart nem nyilvános elemző és értékelő rendezvényeket. Az elmúlt 25 évben hosszabb-rövidebb ideig az MPDT tagja volt például Tőkéczki László, Elek István, Martonyi János, Pokol Béla, Lovas István, Fázsy Anikó, Mellár Tamás, Schmidt Mária, Tellér Gyula.