Tizennégy éve él velünk az őszödi hazugság a szónokkal együtt
Nagyszerű beszéd, a retorika egyik csúcsa, beleszámítva az összes nem szalonképes kifejezést – lelkesedett az őszödi beszédért annak a nyilvánosságra kerülése után két nappal a balliberális értelmiség emblematikus figurája, Nádas Péter író. A többség nem osztotta ezt a nézetet, a tiltakozások szeptember 17-én elkezdődtek, másnapján már több mint tízezer ember tüntetett a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt. A tüntetések végül erőszakba torkolltak, előbb lángba borult a köztévé székháza, október 23-án aztán tort ült a rendőrterror. Az őszödi szónok ma is sikerrel tör a baloldal vezető szerepére, pedig 14 éve világossá tette: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”
2020. szeptember 17. 11:13

Tizennégy évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én délután motoros futár érkezett a Kossuth rádióhoz, az RTL Klubhoz és az Origóhoz: egy ismeretlen feladótól származó CD-t kézbesített a médiacégeknek. Az adathordozón MP3-as formátumban volt megtalálható Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszédeként elhíresült szónoklata, amelyben bevallotta: a felelőtlen gazdaságpolitikai lépések következtében a szocialista–szabad demokrata kormány költekezése jócskán meghaladta az ország lehetőségeit, és a helyzetet hazugságokkal igyekeztek elfedni. A beszédben továbbá szót ejtett a magyarországi baloldal jövőképéről – amelyből nem valósult meg semmi. A trágárságokkal tarkított szöveg még aznap országos hír lett, Gyurcsány Ferenc pedig elismerte, hogy az ő hangja hallható a felvételeken.

Ennyi tehetségük van

Az azóta lefolytatott vizsgálatok alapján a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy ki szivárogtatta ki a balatonőszödi kormányüdülőben elhangzott beszédet, amelyet Gyurcsány a szocialista párt frakcióülésén mondott el. A legvalószínűbb forgatókönyv, amelyet a hivatalos, titkosszolgálati vizsgálatok is megerősítettek, hogy Gyurcsány nem külső lehallgatás áldozata volt, a beszédet vagy saját maga, vagy pedig vezető szocialista politikusok egy csoportja szivárogtatta ki.

Az őszödi beszéd egy klasszikus politikai beszéd abban az értelemben, hogy erős érzelmi töltete van, és egy kedvező jövő benyomását próbálja felrajzolni a baloldalnak. A beszéd szerkezete időben lineáris, a múlttól a jövő felé halad jórészt, némi kitérővel. Gyurcsány olyan kérdésekre keresi a választ, amelyet egy politikusnak minden sorsdöntő szituációban fel kell tennie: mi történt, kik vagyunk mi, merre tartunk.

Az akkori miniszterelnök beszéde elején elismeri az általa vezetett MSZP–SZDSZ-kormány csődjét. Többek között arról beszélt, hogy „egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt. […] Ennyi tehetségünk van, gyerekek.” Nem sokkal később Gyurcsány a saját, elképesztő szavaival is leírja, hogy miben is áll ez a katasztrófa, amely felé gőzerővel tartott Magyarország. „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk…rtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig.” Az akkori miniszterelnök hozzátette: „Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ők már elemezték. Magyarország le van írva.”

Hazudtak egyfolytában

Gyurcsány Ferenc a beszédben egyúttal leleplezte magát, leleplezte motivációit is. A hazugságok, a felelőtlen politika a saját személyes ambícióiról szóltak és arról, hogy a baloldal maradjon hatalmon, akár azon az áron is, hogy belegebed az ország. „Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a k…rva országban. Hogy nem kell besz…rni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz.” Hozzátette: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Gyurcsány Ferenc, miután elmondta, hogy a programjuk messze nem tökéletes, kiemelte azt is: „Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba.” Bár a beszédben nem hangzik el, hogy megszorításokra készülnek, a szövegkörnyezetből mindenképp erre lehetett következtetni, és hamarosan el is szálltak a rezsiárak, az ország pedig egy lefelé húzó örvényben találta magát. Mindez Gyurcsányt nem aggasztotta, úgy fogalmazott:Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.”

Baloldalon lelkesedtek

A szöveg utolsó részében – amely a Gyurcsány Ferenc által közzétett írott formában az utolsó három bekezdés – azóta is kapaszkodót jelent a baloldalnak abban, hogy kimagyarázza a beszéd többi részét. „Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a k…rva országot, mert ki fogja megváltoztatni. Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával?” – mondta Gyurcsány Ferenc, majd rámutatott néhány olyan pontra, amelyeket a legproblémásabbnak vélt, mint az oktatás és az egészségügy témakörét. Kiemelte: ezen rendszerek átalakításának következményeképp elveszíthetik támogatottságuk egy részét, ám ez kevésbé fontos, a népszerűséget vissza lehet szerezni. A történtek fényében érdemes emlékezni arra: a nagy szavakat végül nem követték nagy tettek.

A balliberális értelmiség kiállása nélkül aligha születhetett volna meg az őszödi beszédnek az az olvasata, hogy a szöveg egy „igazságbeszéd”. – Nagyszerű beszéd, a retorika egyik csúcsa, beleszámítva az összes nem szalonképes kifejezést. […] Ezzel a beszéddel minden rendben van – szögezte le a szónoklat nyilvánosságra kerülése után két nappal Nádas Péter író az ATV-ben nyilatkozva.

Esterházy Péter író úgy fogalmazott néhány nappal később: „Az egy nagyon is erkölcsi alapozású szöveg. […] Épp azt mondja, hogy elég a hazudozásból – olvasható a Népszabadság hasábjain készült interjúban. Esterházy igyekezett elbagatellizálni a helyzetet, szerinte csak személyek tudnak morális válságba kerülni, egy egész ország nehezen. – Ezeknek a napoknak a főszava a hazugság, de hazugság volna azt állítani, hogy ez kizárólag Gyurcsányról szól – mondta.

Azóta is mosdatják

Esterházy jól összefoglalta, ugyanis Őszöd kapcsán az igazságbeszéd-narratíva pont arra épül, hogy a „nemcsak Gyurcsány hazudott, mindenki hazudott”. Mindezzel az a probléma, hogy a szövegben erről egy szó sem esik. Gyurcsány nem az ország vagy a teljes politikai elit hazugságáról, inkompetenciájáról beszélt Balatonőszödön, hanem a sajátjáról és a szocialistákéról – előttük. Mindez nem zavarta balliberális értelmiséget, Gyurcsány Ferenc mosdatása pedig azóta is tart.

A folyamat aligha lehetett véletlen, ahogy az őszödi beszédben is elhangzott, föl kellett készíteni a „reformra” és annak következményeire a „ a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistáit […] Bevonni őket ebbe a folyamatba.”

Tízezrek a téren

A beszéd miatti tiltakozások még szeptember 17-én elkezdődtek, és nemsokára erőszakos cselekményekbe torkollott az erőteljes felháborodás. Szeptember 18-án, a beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján már körülbelül tízezer ember tüntetett a Kossuth téren, a Parlament épülete előtt. A tömegben ott volt Toroczkai László a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjeként, aki beszédet tartott, majd szeretett volna közzétenni egy petíciót a köztelevízióban. Miután nem jutott be az épületbe, hamarosan a Kossuth téren levő tömeg egy részével tért vissza a televízió Szabadság téri épülete elé, ahova a tüntetők megpróbáltak behatolni. A rendőrség több sikertelen kísérletet is tett a tömeg feloszlatására, végül a tüntetők szeptember 19-én kora hajnalban bejutottak az épületbe. Az akciót még aznap elítélte Sólyom László köztársasági elnök. A következő napokban folytatódtak a tüntetések, a rendőrség ekkor keményebb eszközöket bevetve oszlatta fel a kisebb demonstrációkat.

Elszabaduló erőszak

Október 6-án az Országgyűlésben bizalmi szavazást tartottak Gyurcsány Ferenc személyéről, aki végül maga mögött tudhatta a parlamenti többséget. A szavazás után Orbán Viktor tartott beszédet a Kossuth téren, ahol több százezren gyűltek össze. Az esemény után számos demonstráló maradt a téren, komolyabb atrocitásokra, a rendőrség és a tüntetők összecsapására nem került sor.

Az október 23-i nemzeti ünnepen aztán tort ült a rendőrterror: egy törvényellenes utasítás miatt a rendőrök nem viseltek azonosítószámot, és aznap, valamint másnap tömegoszlatás közben számos békés tüntetőt vertek meg. Az aránytalan fellépést a rendvédelmi szervek egyes tagjai azzal tetézték, hogy a gumibotnál jóval súlyosabb sérüléseket okozó viperával vertek számos tüntetőt. A fegyver számos, a tömegoszlatásról készült videón jól látható volt, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány azonban a sajtónyilvánosság előtt hazudott a vipera használatáról. Egyes tüntetőknek a rendőrség által bevetett gumilövedék okozott súlyos és maradandó sérüléseket, volt, akinek a szemét lőtték ki

Guevara-jelentés

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2009-es – a Gerilla fedőnevű ügyben készült második – jelentése szerint nem volt megállapítható, hogy ki hozta nyilvánosságra az őszödi beszédet. A titkosszolgálati jelentésben említett tények nagymértékben támaszkodnak Rózsa-Flores Eduardo újságíró által előadott történetre, aki 2008-ban, Bolíviába indulása előtt adott többórás interjút. Rózsa-Flores úgy emlékezett: a felvétel először egy olyan személynél bukkant fel, aki korábban NBH-s szakértőként dolgozott, a rendszerváltozás előtt III/II-es ügynök volt, az MSZP-nek szervezett rendezvényeket és Szekeres Imre cégeit vezette. Ez a beazonosítatlan személy adta át egy Gyuri nevű informatikusnak, akitől V. Ferenchez került, a felvételek pedig általa jutottak el Rózsa-Floreshez. Az újságíró megkérdezte Gyuritól, hogy kitől származnak a felvételek, és válaszként Kiss Pétert, majd Szilvásy Györgyöt kapta. A két név közül Szilvásy volt valószínűbb, ami egybevágott Rózsa-Flores azon elméletével, amely szerint Gyurcsány maga szivárogtatta ki a beszédet a bizalmasán keresztül. Az újságíró az őszödi beszédet eljuttatta a Fideszhez, amely végül elküldte több médiumhoz a felvételeket.

-------------------------

Az őszödi lúdvérc

A minap levelet kaptam egy fanatikus Gyurcsány-hívőtől, amiben leteremtett, mert szerinte vállalhatatlan stílusban fröcsögtem kedvencéről. Különösen azt nehezményezte, hogy őszödi böszmének neveztem a bukott kormányfőt, aki Balatonőszödön azzal kérkedett hallgatósága előtt, mennyi böszmeséget követett el kormányzás helyett. Szegény olvasómat most még inkább el kell keserítsem. A szenvedélyes igazságbeszédnek hazudott beismerő vallomás kiszivárgásának évfordulóján hazug gazembernek nevezem a csődbajnok pojácát.

Az, hogy miért hazug, nem szorul különösebb magyarázatra. Nincs egyetlen őszinte, hiteles megnyilvánulása sem. A legundorítóbb jelenet pályafutása során az volt, amikor Orbán Viktort próbálta leckéztetni azzal, hogy hazugságra nem lehet igaz országot építeni. Mondta ezt ő, aki azóta is hazudozik reggel, délben meg este. Sajnos akkor még bedőlt neki a magyar választópolgárok többsége, és nem adott elégtételt a sors az eltelt tizennégy évvel, mert nem sikerült őt eltüntetni a közéletből. Sőt azt kell látnunk, hogy egyre agresszívabb, és még azok sem tudják megfékezni, akik benne látják a sikeresebb ellenzéki politika legnagyobb gátját.

Így ma már nem őszintétlensége, hanem gazembersége a legnagyobb veszély, ami hazánkra leselkedik. Gátlástalan politikai kalandor, aki szemrebbenés nélkül fenyeget meg ügyészt és bírót, színházigazgatót és minden kormánypárti szakembert ellehetetlenítéssel, vagyonelkobzással vagy akár börtönnel, amit tömeghipnózisban tartott hívei már lámpavasra cserélnek a közösségi médiában. Közben a jogállamiság és a demokrácia elvesztéséről hadovál, korrupcióról rikácsol, bárkit letolvajoz korhadt hordója tetejéről, ő akar számonkérést, elszámoltatást, ő, akit a fél ország börtönben szeretne látni. Erre erősít rá nőnemű megtestesülése, a felesége, aki az Európai Egyesült Államok létrehozásáért küzd oly módon, hogy naponta jelenti föl hazáját a legelképesztőbb mondvacsinált vádak alapján. Nacionalista populistának bélyegeznek minden országépítő gondolatot, lerománozzák, leukránozzák határon túl rekedt nemzettestvéreinket, provinciális bezárkózásnak titulálják a nemzeti szuverenitás védelmét, mégis van bőr a képükön a kormányoldalt lehazaárulózni. Álszent módon a nemzeti kormánytól védenék meg a nemzetet. Úgy adják el híveiknek a nyitott társadalom globalista maszlagját, mintha az lenne egyedül üdvözítő a magyarságnak, ami a pusztulásához vezet. És ebben támogatókra találtak a nemzetközi baloldal soraiban is.

Nem mellesleg ez az a politika, amire 2010-ben nemet mondott a magyarok többsége. Ám sajnálatos módon az eltelt évtized sorozatos kudarcai ellenére sem változtatott semmit hozzáállásán a hazai haladó baloldal. Sőt manapság úgy tűnik, ismét gyarapodik azok száma, akik nem tudnak ellenállni a gátlástalan ígérgetés hagymázas kísértésének, és minden elvet, minden józan megfontolást sutba dobva odaállnak ezen alávaló mesterkedés mellé a pénz és a hatalom megszerzésének reményében.

Hogyan fordulhat elő egy európai országban, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus, a kirekesztés vádját teljesen alaptalanul, de annál rendszeresebben az ellenfele fejéhez vágó politikai konglomerátum egy nyíltan és bizonyíthatóan zsidó- és cigánygyűlölő jelöltet indít egy időközi választáson? Csak és kizárólag úgy, hogy a moslékkoalíció önjelölt vezére kígyózó mondattorzóival megüzente: vagy lenyeli mindenki ezt az Unicumba fojtott békát, vagy nincs kormánydöntés, rezsimsöprés. Gyurcsány már az új őszödi beszédén dolgozik. Az egész szedett-vedett ellenzéki bagázs pedig magatehetetlenül statisztál ehhez.

Istenem, de jó annak, aki nem Orbán-fóbiás…!

Gajdics Ottó

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó