Intő jelnek tartja Tarlós István a fővárosban zajló folyamatokat
Két és félszer annyi adósságot hagytak örökül 2010-ben, mint amennyivel mi adtuk át a várost tavaly az új vezetésnek
2020. szeptember 9. 16:37

Tarlós István, aki polgármesterként tizenhat évig vezette Óbudát, majd főpolgármesterként kilenc éven át irányította Budapest életét, nem tagadja, hogy megrendítette a tavalyi választási eredmény, ám az elvégzett munkára ma is büszke, míg utódai tevékenységét különösen azért figyeli aggodalmasan, mert 2022-ben a mögöttük álló pártok szeretnének kormányra jutni. A fővárosban zajló folyamatokat intő jelnek látja.

– A választások óta miniszterelnöki főtanácsadóként nyugodtabb lett az élete?

– Idestova egy éve, hogy sor került a főpolgármester-választásra. Lassan hozzászoktam a szerepem gyökeres változásához, noha nehézségeim vannak azzal, hogy ennek a választásnak a történetét elrendezzem magamban. Szerencse, hogy dolgozhatok. Törekszem hasznavehető munkát végezni. Viszonylag sok előkészítést igényel, de már „nem hajt a tatár”. Lehetőségem nyílik sokat olvasni, konzultálni, értékelni, lényegre koncentráló, minél tömörebb észrevételeket, indítványokat megfogalmazni. Az pedig nem nagy baj, hogy az általam korábban kedvelt küzdelmek nem terhelik a napjaimat.

– A fővárosi vezetés az eltelt hónapokban elsősorban a kormány bírálatával volt elfoglalva. Nem érzi úgy, hogy az állandó háborúskodás inkább Budapestnek árt?

– Az erő felmutatása nélkül nehéz politizálni. Megértem, hogy a fővárosi ügyekben a Fidesz nagyon óvatos kommunikációt folytat, hiszen az ellenzék egykettőre ráront a Budapest-ellenesség vádjával, majd online sajtója hosszan és lelkesen mantrázza azt. Ellenben az a gyanúm, hogy ezt így is, úgy is meg fogják próbálni. Csak a saját véleményem, hogy a pacifikálásban kicsit sem érdekelt Gyurcsányék a visszafogottságot nem fogják hasonló hangvétellel viszonozni, sőt. A kormány közreműködésével a 2010 és 2019 között Budapesten elért, alig vitatható eredményeket esetleg lehetne erősebben hangsúlyozni. Az is elsikkad, hogy a két éve közös energiával létrehozott, és korábban jól működő Közfejlesztések Tanácsában nem történik semmi, mert a jelenlegi városvezetés gyakorlatilag felmondta az együttműködést.

– Lehet, hogy Karácsony Gergely energiáit a kommunikáció köti le, és ezért nem marad ideje a város működtetésére?

– Nem baj, ha a főváros főpolgármestere szorosan vett feladatainál szélesebb spektrumon gondolkodik. Azonban, ha zömmel csak politizál, és a facebookolásban, demonstrációk­ban kimerülő fakultatív szereplései – ahol rendszerint nem is rendelkezik kompetenciával – felülmúlják a törvényben rögzített kötelező feladatai ellátására fordított időt, energiát, az már valószínűleg nincs rendben. Elgondolkodtató, hogy a korábbi főpolgármesteri sajtótájékoztatók, ahol nem baráti újságírók is spontán kérdezhettek, teljesen megszűntek. Tulajdonképp maradéktalanul behelyettesítették a folyamatos Facebook-bejegyzések, amiket vagy a főpolgármester ír, vagy más.

– Majdnem egy év elteltével, jú­­nius végén momentumos kezdeményezésre a korábbi időszak állítólagos „korrupciógyanús” ügyeinek a feltárására vizsgálóbizottságot hoztak létre. Nem érzi ezt boszorkányüldözésnek?

– Nem szükséges a vizsgálóbizottságosdit különösebben fájlalnunk. Ilyenek hosszabb ciklusidők után menetrendszerűen szoktak alakulni. Hozzáteszem, most ugyan eléggé megkésve tervezik, és a befejezést is sikeredett valahogy a parlamenti kampány kezdetére ütemezni. Nem tudom, miért hittük, hogy esetünkben ez elmarad. Tömören már elmondtam erről a gondolataimat. A politikai felelősséget nem érdemes keresgélni, az egyértelmű. A mindenkori főpolgármestert terheli, jelen esetben engem. Ettől hiába menekül(t) Demszky, és egyszer majd hiába kísérelné meg Karácsony is. A jogi felelősség más, az nem is bizottságokra tartozik.

– Mi a véleménye a vizsgálóbizottság által vitatottnak tartott ügyekről?

– Úgy veszem észre, mintha kezdene feledésbe merülni, hogy nekünk 2010-ben mintegy két és félszer annyi adósságot hagytak örökül, mint amennyivel mi adtuk át a várost tavaly. Nem beszélve az általunk képzett, százhatvan- plusz negyvenmilliárdos tartalékról. Nem véletlen, hogy idén jóval magasabb főösszegű költségvetést készíthettek. Az mondjuk elég nagy pofátlanság, hogy a mi éránkhoz igyekeznek csatolni például a négyes metró vagy a Bálna ügyét, amelyek esetében valamennyi vitatott szerződést jóval 2010 előtt kötöttek. Első látásra is komikus a parkolás ügye, lévén, hogy a mi ciklu­sainkban a főváros egyetlen parkolási szerződést sem kötött. Nem érdemes itt további részletekbe menni. Érdekes színfolt lehet még, ha esetleg majd bizonyos papírokat nem akaródzik megtalálniuk, vagy figyelembe venniük. Abban éppenséggel megpróbálhatunk segíteni, ha eljön az ideje.

– Lehetséges, hogy a vizsgálandónak nevezett ügyek már a jelenlegi koalíció belharcairól árulkodnak?

– Ami a vizsgálat lényegét illeti, az akciót – úgy mondják – a Momentum indította, ami logikus. A párt mindjárt a „korrupciógyanús” kifejezést használta, mint kiderült, egyelőre megalapozatlanul. Ez nem véletlen. A listájukon szereplő 2010 előtti ügyek – kérdéses jogi relevanciájuktól függetlenül – nem találomra kerültek a csomagba. A Momentumról kizárásos alapon kommunikációs eszközökkel sem sugalmazható semmi. Ők ott sem voltak még, soha. A Párbeszédről ez már kevésbé, a DK-ról és az MSZP-ről pedig egyáltalán nem mondható el. Ami jól jöhet még a Momentumnak az ellenzéki belső viták, jelölési procedúrák, osztozkodások során, épp 2022 elején. Vagyis az egész miskulancia bajosan tud majd koncentráltan a mi ciklusunk kritikájáról szólni.

– Pedig nagyon igyekeznek. A Lánchíd jelentősen csúszó felújítása kapcsán Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy kilenc év semmittevés után kezdődhetett meg az érdemi munka. Ehhez mit szólt, amikor hallotta?

– A kilenc év semmittevést méltóságon aluli lenne kommentálni. Aki kicsit is odafigyelt, hogy nekünk mi mindent kellett pótolni és befejezni, és mi minden jött létre újonnan ebben a kilenc évben, annak nem kell magyarázkodnunk. Különösen olyan ember ne mondjon nekem ilyet, aki Zuglóban annyi teljesítményre volt képes, és még a szövetségeseivel is összeveszett. Eltelt egy év a fővárosban az irányításával, és mindössze annyit képes felmutatni, hogy elég vegyes megítélésű sárga csíkokkal festette fel a főváros néhány útját. Azt a pénzt, amennyi csak a Lánchíd felújításához szükséges volt, mi bőven biztosítottuk, sőt sokkal többet is. Épp arra nincs válasz, hogy a tavaly december ötödikén leadott – még általunk rendelt – legújabb szakvélemény óta eltelt kilenc hónapban gyakorlatilag miért nem történt semmi érdemi munka?

– Az említett ellentmondásos útfelfestések javítottak bármit is a fővárosi közlekedés helyzetén?

– Amilyen intézkedések eddig történtek, azok inkább érzelmi, mint átgondolt szakmai döntéseknek, pótcselekvésnek nevezhetők.

– Mit tart az eltelt esztendő legfontosabb tapasztalatának?

– Volt egy műegyetemi tanár, aki egyszer azt mondta: „ha kíváncsiak rá, mi lesz Magyar­országon tizenöt év múlva, nézzék meg, mi történik az Egyesült Államokban ma!” Tessék körülnézni! Lehet okkal vagy ok nélkül mutogatni a Fideszre, de egy bizonyos: ha itt a jelenlegi ellenzék győzne 2022-ben – amire elméletileg is csak Gyurcsánnyal együtt lehetne képes –, ez az ország megnézhetné magát. Akár a bevándorlási veszélyt, a nemzeti identitást, a rendet, a kultúrát, a családmodellt, de nálunk még a makrogazdaságot tekintve is. Ami konkrétan a nemzeti identitást illeti, erről a Momentum, a DK, és a törpepártok nem egyszerűen a Fidesszel, hanem egyenesen Arany Jánossal, Petőfivel, József Attilával, Radnótival keveredtek vitába. Velük ellentétben például a Momentum a magyar identitást mintha süllyedő világnak tekintené, de a DK ugyanezt vallja.

– A baloldal két meghatározó pártját említette. A DK Gyurcsány Ferenc révén jól ismerhető, de milyennek látja a fiatalok pártjának tartott Momentumot?

– A fiatalság számottevő részét a Momentumon keresztül ellenünk fordították. A Momentumnak van küldetéstudata, valószínűleg küldetése is, azonban nincs teljesítménye. Politikai irányvonal tekintetében egy kreált, kívülről vezérelt szervezetnek érzem. Napi látható működésüket az ígérgetés, az általános vádaskodás, a provokatív tiszteletlenség, az elbizakodottság jellemzik, továbbá a nemzetállamiság, a hagyományos értékek, sőt a természettudomány, benne a biológia leértékelése, részben tagadása. Úgy tűnik, nekik az is nagyon rendben van, hogy a Facebook, a drón, az okostelefon, az okosóra, vagy a tömeges anonim lejáratások világában az emberek privát szférája védtelenné válik. El kell ismerni, erősek is az online terepen, elég sikeresen megszállták az egyetemeket, és szinte hipnotizálják a fiatalok tekintélyes részét. A fiatal életkort előjognak tekintik, a hatalomhoz való jog felső korhatára náluk egy ideig feltehetően Kerpel-Fronius úr épp aktuális életkora lesz. Ám ők is lesznek idősek, bár ebben ma még egyikük sem lehet biztos, és ha az ő felfogásuk érvényesül, kamatostól visszakaphatják egyszer azt a hetyke tiszteletlenséget, amit tanúsítanak. Ügyesen meglovagolnak, sőt jól el is túloznak olyan dolgokat, például valós vagy vélt egyenlőtlenségeket, amiket a fiatalok rendszerint egyetlen korban sem kedvelnek. Viszont a Momentum ideológiájának meghatározó direkciója, azt gondolom, a magyar jövőt egyértelműen kedvezőtlen irányba alakítja.

Magyar Hirlap
  • Majdnem 100
    Jó, jó, kiszemeltjük az angolt bensőleg „hiperpassziválja”. Továbbá, istenem, valahol (trehány diák volt?) elkallódtak némely fontos kvalifikációs papírjai. Mással is megeshet ilyesmi.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó