A Kárpát-medencei óvodafejlesztés a magyar jövő megalapozása
Az Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: minden új magyar óvoda teret nyit a magyar anyanyelvnek és így az összetartozásban megélhető biztos jövőnek.
2020. szeptember 1. 16:46

A "Kárpát-medencei óvodafejlesztési programunk a magyar jövő megalapozásának egyik programja" - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Nagycétényben, ahol beszédet mondott a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében ott épített helyi magyar nyelvű óvoda és bölcsőde ünnepélyes átadóján kedden.

Az Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: minden új magyar óvoda teret nyit a magyar anyanyelvnek és így az összetartozásban megélhető biztos jövőnek. Kifejtette: közös cél, hogy mindenhol a Kárpát-medencében, a magyar nevelésben és oktatásban részesülők mindig a jövő nyerteseivé váljanak. A házelnök beszédében rámutatott: ennek a magyar jövőnek a megteremtéséhez elengedhetetlen a magyar családok gyermekvállalása.

Nagycétény ősi magyar címere
   
"Magyar jövő csak ott van, ahol a családok vállalják a gyermekáldást, ahol van magyar óvoda, iskola és egyetem, ahol minden magyar számára van haszna a szülőföldön folytatott értékteremtő munkának" - fogalmazott Kövér László. Hozzátette: ezen célok nemcsak a magyar nemzet, hanem a szomszédos országok és nemzetek érdekeit is szolgálják.

Kövér László a megnyitón magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: kezd beérni az óvodafejlesztési program, s ez különösen fontos a szórványvidéken, ám ehhez arra is szükség van, hogy legyenek olyan magyar szülők, akik vállalják a gyermekáldást. "Európában és ezen belül Közép-Európában a demográfiai kérdés kulcskérdés, akkor lesz Magyarország és Európa olyan, amilyennek megismertük, amilyennek örököltük, (.) ha lesznek, akik lakják ezeket a vidékeket, és ehhez is hozzájárul a magyar nemzetpolitika" - fogalmazott Kövér László. Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: még mindig nagy azoknak a magyar szülőknek az aránya, akik nem anyanyelvi óvodába íratják a gyermekeiket, de a tendencia már megfordult, s ehhez az óvodafejlesztési program is hozzájárult.


   
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, aki ugyancsak részt vett az intézmény ünnepélyes átadóján, elmondta: az, hogy az új óvoda és bölcsőde a szórványvidéken épült, külön nyomatékot ad a létrejöttének, hiszen a szórványban duplán helyt kell állni az önazonosság megtartásához. Rámutatott: az intézmény létrejötte azt is üzeni, hogy Magyarország erősödik, a Kárpát-medencében élő népekkel közös érdekek mentén pedig még erősebb, s így a közép-kelet-európai térség lehet az, amely megújítja Nyugat-Európát.
   
A kedden Nagycétényben átadott intézmény alapkövét 2019-ben tették le, az mintegy 620 ezer euró (körülbelül 220 millió forint) összköltségből épült meg, s ebből nagyjából 500 ezer eurót (azaz 175 millió forintot) biztosított a magyar kormány - mondta el az MTI-nek Ladányi Lajos, az intézményt építtető Videó alapítvány kuratóriumának elnöke. Az új óvoda és bölcsőde a Manócska nevet viseli, és az egyetlen ilyen magyar komplexum a zoboralji szórványvidéken, ahol gyűjtőintézményként működik majd. Feladatának ellátásához egy kisbuszt is kapott.


   
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. A program két ütemében 38,5 milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert Kárpát-medence-szerte. A program keretében a Felvidéken 165 intézmény felújítására, illetve 29 új intézmény megépítésére biztosított forrást a magyar kormány. A program a tervek szerint 2021 végéig, néhány esetben legkésőbb 2022 végéig fejeződik be.

Képek: ma7.sk/Horváth Szomolai Andrea

MTI
  • Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
    – A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
  • Minden egyes hungarikum híd az emberek között
    A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
  • A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
    1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
MTI Hírfelhasználó