A mostani ősz után másként bírálják a vadtrófeákat
Ősszel új rendelet jelenik meg a vadkárrendezésről, valamint a hatósági trófeabírálat paramétereinek enyhítéséről – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter szombaton a Zala megyei Pölöskén tartott országos vadásznapon.
2020. augusztus 29. 16:27

Semjén Zsolt egyebek közt arról beszélt, hogy Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, amelynek részeként még az ősszel rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezésének szabályait, amelyet az agrár- és a vadászkamara, valamint a magán- és állami erdészetek közös kompromisszumos javaslatával készítettek elő.

Nagy István arról tett bejelentést, hogy ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet, amellyel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.

A Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő Sohollári-völgyben tartott programon a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők „zaklatása”. Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze.

Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata – közölte Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus. A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát.

A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított – a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló – adókönnyítések tovább éljenek.

A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.

Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak, a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják. Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.

Nagy István agrárminiszter a trófeabírálati paraméterek újraszabályozása kapcsán azt fejtette ki, hogy a 2037-ig tervezett szakmai munka kereteit a tájegységek vadgazdálkodási terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek alapozzák meg, ezek tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyek alapján a hatósági trófeabírálat készül. Az eredményes vadgazdálkodás nem valósítható meg a szakszerűtlen elejtések miatti szankciók nélkül, ezért még idén megjelenik a korrigált trófeabírálati értékeket tartalmazó rendelet.

Nagy István agrárminiszter beszédet mond az országos vadásznapon a Zala megyei Pölöskén 2020. augusztus 29-én. MTI/Varga György

Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését. A veszélyhelyzet okozta, gazdaságilag is nehéz időszak ellenére a tárca, a vadászok és a vadgazdálkodók országszerte 40 helyszínen 10 ezer adag vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat.

Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos – aki jelezte, hogy negatív koronavírus-tesztek és hatósági engedélyek birtokában vesz részt a rendezvényen – egyebek mellett azt mondta: a vírus okozta kihívások ellenére sem állt meg a szervezés.

A kiállítás bizonyítéka lesz annak, hogy az 1971-es hasonló rendezvény után 50 évvel a magyar vadászok ugyanúgy elkötelezettek a természet szeretete és a hagyományok iránt. „Nincs szükség politikai mozgalmárságra” ahhoz, hogy bizonyítsuk, mit jelent számunkra a természet védelme – fogalmazott.
Megjegyezte: a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét, és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű karitatív vagy segítő vadászatok elindítása, amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.

Kovács Zoltán a vadásznapon jelentette be, hogy megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét, amely a világban is népszerű rövid- és drótszőrű fajtákat egyértelműen Magyarországhoz köti. A hungarikumnak számító magyar fajta tenyésztési, vizsgáztatási paramétereit a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségével dolgozzák ki, de nemzetközi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot.

Rövidszőrű magyar vizsla műkacsát hoz ki a vízből az országos vadásznapon a Zala megyei Pölöskén 2020. augusztus 29-én. MTI/Varga György

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormány által „kistafírozott” kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai. Az agrárkamara tavaly 1,5 milliárdot, saját erőként pedig 2,4 milliárdot tettek a vadgazdálkodási alapba, amiből például ifjúsági oktatóközpontot alakítottak ki már 10 megyében, de az ország minden megyéjében lesz hasonló 2022-ig.

Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek (k) Hubertus szentmisét celebrál az országos vadásznapon a Zala megyei Pölöskén 2020. augusztus 29-én. MTI/Varga György

Érdeklődők trófeákat néznek az országos vadásznapon a Zala megyei Pölöskén 2020. augusztus 29-én. MTI/Varga György

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó