Magyarország visszaszerezte pénzügyi szuverenitását
Online számla: ömlenek az adatok a NAV-hoz
Nyolcvanmillió számla adatait küldték be a vállalkozások az adóhivatalhoz 2018 nyara óta az online számla rendszerében. – A hatóság olyan adatvagyonnal rendelkezik, amelyből azonnal szinte teljes kép rajzolható fel a magyar gazdaság állapotáról – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András. A pénzügyminiszter helyettese hangsúlyozta, az elmúlt tíz évben Magyarország visszaszerezte pénzügyi szuverenitását, amihez elengedhetetlen volt a feketegazdaság letörése, az abból származó tíz- és százmilliárdos állami pluszbevétel.
2020. augusztus 22. 11:13

Valamivel több mint két éve kezdte meg működését a feketegazdaság ellen bevezetett legújabb ellenőrzési szisztéma, az online számla rendszere. Ennek lényege: a vállalkozások elektronikus úton rögvest elküldik az adóhivatalnak számláik adatait, a hatóság már akkor megismeri az ügyletek részleteit, amikor azok létrejönnek. – A rendszer amellett, hogy remek ellenszere a számlagyáraknak és más súlyos adóügyi visszaéléseknek, hatalmas adatvagyont garantál az adóhivatalnak. Olyan adatvagyont, amelyből a magyar gazdaság pillanatnyi állásáról szinte teljes kép rajzolódik ki – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese.

Az államtitkár annak apropóján nyilatkozott lapunknak, hogy elérte a nyolcvanmilliót azoknak a számláknak a száma, amelyek adatait 2018 júliusa óta küldték be a hatóságnak a vállalkozások. Az online számla rendszeréhez majdnem kilencszázezer cég csatlakozott. – A rendszer fejlesztése idén nyáron újabb szakaszához érkezett – jegyezte meg Tállai. Eddig azoknak a számláknak az információit kellett gyorsan eljuttatni a hivatalhoz, amelyeknél az áfa összege meghaladta a százezer forintot. Július elsejével az értékhatárt eltörölték, vagyis már minden számla adatait el kell küldeni a hatósághoz. Szeptember végéig nem kell szankcióra számítani, ha egy cég kisebb ügyleteknél nem teljesíti maradéktalanul az előírásokat.

A szankciómentes időszak bevezetését az is indokolta, hogy a járvány miatt nehézkessé vált a hazai gazdasági szereplők élete. – Éppen a járványidőszak mutat rá arra, milyen jelentősége van annak, hogy a feketegazdaság mértéke jelentősen csökkent 2010 óta – mondta Tállai András. Az államtitkár a 2008–2009-es krízis időszakát felidézve emlékeztetett rá, hogy becslések szerint abban az időben a forgalmi adó negyede – csalás vagy más ok miatt – nem érkezett meg az államkasszába. – Száz adóforintból húsz-huszonötöt nem tudott beszedni az állam. Ez is közrejátszott abban, hogy a Gyurcsány-kormányok folyamatos adóemelései ellenére sem jutott elég bevételhez a kincstár, és lényegében a Nemzetközi Valutaalap hitele mentette meg az országot a csődtől – mondta az államtitkár, aki szerint ehhez a helyzethez legnagyobb részt az akkori baloldali kormány vétkes magatartása vezetett. – A feketegazdaság letörésére csupán arra futotta tőlük, hogy számlalottót indítottak, az adóhivatal meg jobb híján adófizetést népszerűsítő babát készíttetett. Az eredmény magáért beszélt – fogalmazott.

Tállai András arról is beszélt, hogy a Covid–19 gazdasági károkozása semmivel sem kisebb a 2008-as hitelválságénál. – A különbség az, hogy Magyarország gazdasága stabil, egyik fő hitelezője a magyar lakosság, az állami bevételek válság idején is befolynak. Utóbbiban hatalmas szerepe van annak, hogy az online pénztárgépek, a közúti elektronikus áruellenőrzés és legújabban az online számlázás rendszerbe állításával a korábbi töredékére csökkent a feketegazdaság – vélekedett az államtitkár. A legfrissebb uniós becslésre hivatkozva Tállai András hozzátette: manapság száz áfaforintból mindössze kilenc nem érkezik meg az államkasszába. Nem kis részben ez a mozzanat tette lehetővé, hogy a kormány a vírusválság idején is adócsökkentéseket vezetett be, s nem szorult hatalmas külföldi hitelekre. – A krízis mutatta meg igazán, hogy az elmúlt tíz évben visszaszereztük pénzügyi szuverenitásunkat – összegzett a miniszterhelyettes, aki hangsúlyozta: ezután is folytatódik az adócsökkentés politikája.

Adómanó bukása

Egy évtizeddel ezelőtt az adóhatóság – akkori nevén Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagyis APEH – úgynevezett adótudatossági kampányt tervezett. Ennek „arcául” egy plüssfigurát szántak, amelyet Adómanónak neveztek el. A kezdeményezés az adótudatosság fokozását végül nem szolgálhatta, ugyanakkor tökéletesen bemutatta a balliberális kormányzás nyolcadik évére kialakult adóügyi állapotokat. Az APEH-ben 2010 elején úgy határoztak, hogy a kalandos körülmények között megrajzolt, s addig csak papíron létező Adómanóból talpán megálló plüssfigurát készíttetnek, méghozzá négyszáz darabot. Terve megvalósításáért a hatóság tizenöt babakészítő vállalkozót keresett meg. Egyikőjük az APEH hivatalos érdeklődésére azt közölte, hogy szíves örömest elkészíti a kellő mennyiségű figurát, méghozzá alacsony áron, de egy feltételtől nem tekinthet el: csak számla, vagyis áfafizetés nélkül állítja elő az adótudatossági kampány figuráját. Kikötéséhez a babakészítő azután is ragaszkodott, hogy felhívták rá a figyelmét: az adóhivatal munkatársával beszél. Azt nem tudni, hogy az érintett ügyeinél ezután körbenézett-e az APEH, annyi azonban biztos, hogy a babák végül elkészültek, de nagy karriert nem futottak be. A 2010-es kormányváltással új irányítókat neveztek ki az adóhivatal élére is, s alapvetően változott a feketegazdaság letörését szolgáló eszköztár: három évre rá bevezették az online pénztárgépeket, 2015-ben megkezdte működését a közúti áruforgalom elektronikus figyelőrendszere, 2018 óta él az online számla rendszere.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Orbán Viktor: Idén és jövőre is folytatódni fog a háború
    Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről címmel napirend előtt felszólal az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Az Orbán-kormány a legstabilabb az EU-ban
    A magyar kormány a legstabilabb politikailag az Európai Unióban – derül ki a Pantarhei elemző- és tanácsadó cég kutatásából. A felmérés eredményei arra mutatnak, hogy az EU-országok jelenlegi jobb- és balközép, sok pártból álló koalíciós kormányai a jelenlegi válságos politikai és gazdasági helyzetben nehezen tudnak túlélni egy teljes ciklust. A tanulmány szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon a nemzeti, jobboldali, illetve baloldali populista pártok felemelkedése jöhet el.
  • Megkezdi az őszi ülésszakot a parlament
    A házelnök – a parlament honlapján olvasható – napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik.
MTI Hírfelhasználó