Az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét
Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőkszakért felelős személyek ellen - jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után.
2020. augusztus 19. 22:15

Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői "világos üzenetet" küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.

"A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg" - közölte.

A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik.

Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.

"A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk" - szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával.

Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.

Merkel: az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét - jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után.

Angela Merkel kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás "nem volt sem fair, sem szabad", ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki "rezsim" által a demonstrálókkal szemben alkalmazott "brutális erőszakot" - mondta.

Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania "a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül", és meg kell kezdenie a "nemzeti párbeszédet".

Fotó: Maja Hitij / MTI/EPA/Getty Images

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) - közölte Angela Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért.

A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, "Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról".

Aláhúzta: "nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni".

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan lépett fel. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.

Aljakszandr Lukasenka legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvjatlana Cihanouszkaja a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.

Morawiecki: megengedhetetlen a külső beavatkozás Fehéroroszországban

Nem szabad megengedni, hogy Fehéroroszországban bármilyen külső beavatkozásra kerüljön sor - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Tanács (ET) videokonferencia formájában megtartott szerdai csúcsértekezlete után.

A külső beavatkozásra vonatkozó, az ET és ezen belül a közép-európai kormányfők részéről szerdán megfogalmazott intést kiemelve Morawiecki hangsúlyozta: mindez "természetesen Oroszországnak szól", mivel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vladimir Putyin orosz elnökkel egyeztet folyamatosan.

 "Akarjuk, hogy Fehéroroszországban a demokratikus folyamatot a nemzet irányítsa" - jelentette ki Morawiecki. Utalva Minszk gazdasági függőségére Moszkvától, a lengyel kormányfő hangsúlyozta: a demokratikus párbeszéd támogatása mellett "pozitív gazdasági programot" kell kidolgozni Fehéroroszország számára.

Az ilyen programot illetően a visegrádi csoport (V4) kormányfői egyeztek meg a csúcsértekezletet megelőző tanácskozásukon - közölte. Beszámolt arról is, hogy a V4 és a balti államok "erős hangjának" köszönhetően a videokonferencián az egész ET is egységes véleményt képviselt.

Rendkívül fontosnak nevezte Morawiecki a nemzetközi közösség, az Európai Unió, az Egyesült Államok "pozitív elkötelezettségét", mely reménye szerint hatással lesz a fehérorosz demokratizálódási folyamatra.

Megerősítette: Lengyelország támogatja a tüntetőkkel szembeni erőszakért felelős személyek elleni szankciókat.

Közlése szerint az uniós csúcsértekezlet végén kérte: a záródokumentumba iktassák be a független fehérorosz média, a demokratikus folyamat mellett kiálló civil szervezetek támogatásáról szóló részt is.

Bejelentette: Lengyelország a közeli jövőben egyszerűsíti a Fehéroroszországból beutazni kívánókra vonatkozó eljárást. Az üldözött fehéroroszok befogadása egyik pontja a Morawiecki által minap bemutatott lengyelországi támogatási tervnek.

Annak kapcsán, hogy Lukasenka előző nap katonai egységeket vezényelt és teljes készenlétbe helyezett Fehéroroszország nyugati határára, Morawiecki leszögezte: nincs ok nyugtalanságra, Lengyelország jelenleg is rutinszerű határmenti megfigyelést végez.

MTI
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó