Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői "világos üzenetet" küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.

"A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg" - közölte.

A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik.

Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.

"A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk" - szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával.

Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.

Merkel: az EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét - jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után.

Angela Merkel kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás "nem volt sem fair, sem szabad", ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki "rezsim" által a demonstrálókkal szemben alkalmazott "brutális erőszakot" - mondta.

Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania "a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül", és meg kell kezdenie a "nemzeti párbeszédet".

Fotó: Maja Hitij / MTI/EPA/Getty Images

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) - közölte Angela Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért.

A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, "Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról".

Aláhúzta: "nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni".

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan lépett fel. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.

Aljakszandr Lukasenka legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvjatlana Cihanouszkaja a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.

Morawiecki: megengedhetetlen a külső beavatkozás Fehéroroszországban

Nem szabad megengedni, hogy Fehéroroszországban bármilyen külső beavatkozásra kerüljön sor - hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Tanács (ET) videokonferencia formájában megtartott szerdai csúcsértekezlete után.

A külső beavatkozásra vonatkozó, az ET és ezen belül a közép-európai kormányfők részéről szerdán megfogalmazott intést kiemelve Morawiecki hangsúlyozta: mindez "természetesen Oroszországnak szól", mivel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vladimir Putyin orosz elnökkel egyeztet folyamatosan.

 "Akarjuk, hogy Fehéroroszországban a demokratikus folyamatot a nemzet irányítsa" - jelentette ki Morawiecki. Utalva Minszk gazdasági függőségére Moszkvától, a lengyel kormányfő hangsúlyozta: a demokratikus párbeszéd támogatása mellett "pozitív gazdasági programot" kell kidolgozni Fehéroroszország számára.

Az ilyen programot illetően a visegrádi csoport (V4) kormányfői egyeztek meg a csúcsértekezletet megelőző tanácskozásukon - közölte. Beszámolt arról is, hogy a V4 és a balti államok "erős hangjának" köszönhetően a videokonferencián az egész ET is egységes véleményt képviselt.

Rendkívül fontosnak nevezte Morawiecki a nemzetközi közösség, az Európai Unió, az Egyesült Államok "pozitív elkötelezettségét", mely reménye szerint hatással lesz a fehérorosz demokratizálódási folyamatra.

Megerősítette: Lengyelország támogatja a tüntetőkkel szembeni erőszakért felelős személyek elleni szankciókat.

Közlése szerint az uniós csúcsértekezlet végén kérte: a záródokumentumba iktassák be a független fehérorosz média, a demokratikus folyamat mellett kiálló civil szervezetek támogatásáról szóló részt is.

Bejelentette: Lengyelország a közeli jövőben egyszerűsíti a Fehéroroszországból beutazni kívánókra vonatkozó eljárást. Az üldözött fehéroroszok befogadása egyik pontja a Morawiecki által minap bemutatott lengyelországi támogatási tervnek.

Annak kapcsán, hogy Lukasenka előző nap katonai egységeket vezényelt és teljes készenlétbe helyezett Fehéroroszország nyugati határára, Morawiecki leszögezte: nincs ok nyugtalanságra, Lengyelország jelenleg is rutinszerű határmenti megfigyelést végez.