Végső visszaszámolás
Elkezdődött a végső visszaszámolás, nincs már száz nap sem az amerikai elnökválasztásig.
2020. augusztus 11. 10:19

Nagyon régen nem volt ekkora a tét, sőt, őszintén szólva, alig volt igazán tét az elmúlt évszázad során. Mark Twain ironikus sorait idézve, ha a demokratikus választásokon bármit eldönthetnénk, csak nem gondoljátok, hogy megengednék nekünk.

Mark Twain 

És azért nem nagyon volt választása a választónak az amerikai elnökválasztásokon, mert kizárólag két olyan párt jelöltjei között dönthetett, amelyek a lejátszástechnikai felszínen ugyan élet-halál harcot vívtak egymással, de mindketten a nagy láthatatlan bábjátékos kezeire felhúzott bábok voltak csupán.

Négy évvel ezelőtt is okkal gondolta azt a többség, hogy Donald Trumpnak nincsenek igazán esélyei, csak azért van „bekészítve”, hogy a két jelölt közötti kontraszt így még meggyőzőbbé tegye Hillary Clinton győzelmét. Végül drámai fordulat nyomán mégis Donald Trump lett az elnök, és e drámai fordulatnál már csak elnöksége elmúlt négy éve volt nagyobb dráma. Amit a felszínen látunk, az mindössze annyi, hogy a világot uraló globális szuperstruktúra folyamatosan megtett és megtesz mindent azért, hogy semmilyen esélye ne legyen az újraválasztásra.

De vajon mi van a felszín alatt?

Miért mozdulnak meg ilyen elképesztő energiák azért, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba, és elfelejthető legyen minden, ami az elmúlt négy év során történt? Ahhoz, hogy választ találjunk ezekre a kérdésekre, azt kellene tisztázni, hogy mi zajlik valójában abban a komplexumban, amelyet Amerikának látunk. Abban a komplexumban, amely kettős létszerkezetű, egy nemzetállami talapzat és a felette uralkodó „birodalom” átláthatatlanul bonyolult folyamatos interakciója.

A kihívás lényege abban áll, hogy a birodalom hanyatló, széteső korszakába lépett, amelynek alapvető oka lelki, erkölcsi, szellemi természetű.

Minden birodalom akkor szokott összeomlani, amikor elitjeit a gátlástalan hedonizáláson kívül már semmi nem motiválja, amikor unatkozó, egyre frusztráltabb élősködővé válnak. Ez előbb vagy utóbb mindig bekövetkezett – így bukott meg a Nyugatot és a Nyugaton keresztül az egész világot uraló eddigi öt birodalom is az elmúlt fél évezred során. Nem zárható ki persze valamilyen nagy szellemi dráma, ami esetleg visszafordíthatná erről a lepusztulási lejtőről az amerikai birodalmat, ám ennek egyelőre semmi jelét nem mutatja, sőt.

Hogy az elit egy részének van reflexív viszonya mindehhez, azt egy néhány hete a Wall Street Journalben közzétett vezércikk bizonyítja, amely elszabadult jakobinus terrorról beszél, és kétségbeesetten követeli a liberális elittől, hogy állítsák meg ezt az életveszélyes folyamatot.

Mert ha nem, akkor egy olyan erejű visszacsapás következik be, amelyhez képest Trump négyéves elnöksége csak szelíd teadélutánnak látszhat majd.

Az elnök

Mivel finoman utal arra, hogy Amerika rohamos gyorsasággal weimarizálódik, így a jelzés aligha félreérthető. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen következményekkel járt a Németországban is 1917-től éppen a liberális elit által szított jakobinus terror 1933 után. De mivel ez az idézett szerkesztőségi cikk az ezt a végzetes lejtőt előidéző liberális elittől várja a visszafordulást, így a kör bezárulni látszik. Ez a halódó széteső szovjet birodalom degenerált elitjének logikája, akik az összeomlás előtt néhány évvel még úgy vélték, hogy a megoldás az, hogy még több szocializmus kell. Aztán jött Gorbacsov mint felszámoló biztos, és amíg tehette, arra törekedett, hogy biztonságos irányított robbantásokkal úgy bontsa le a birodalmat, hogy nehogy az orosz nemzetállam az összeomló birodalom romjai alá szorulva lelje halálát.

Bár elég bizarr a hasonlat, de Trump történelmi szerepe leginkább Gorbacsovéhoz hasonlít.

Neki is az volna a feladata, hogy ha a birodalom kikerülhetetlenül össze is omlik, a nemzetállami Amerika valahogy megmeneküljön. Híres jelszava, a Make America Great Again pontosan erre utalt. Teljesen logikus, hogy a birodalom és annak „nem létező” állama, a „deep state” ugyanúgy képes lenne akár katonai puccsot is elkövetni Donald Trump ellen, mint ahogy ezt „alkotmányosnak” álcázva valóban meg is kísérelte. És hogy természetesen mindent megtegyen azért, hogy Trump újraválasztását megakadályozza, vagy egy „csinált” polgárháborúval megválasztott elnökként megbuktassa.

Mivel Trump ellenfele egy súlytalan senki, így a birodalom és az „állam az államban” deep state láthatóan közvetlen diktatúrára készül.

Trump ellenfele, Biden

Vajon mégis mi volna e diktatúra tartalma?

Ami felsejlik, az mindössze annyi, hogy a már most is zajló, háromrétegű világháború még brutálisabb szakaszába lép. E háború első rétegében a birodalom háborút visel az egész világgal szemben, amely világ egyre inkább vonakodik magát önként alávetni az egyre cinikusabb és frusztráltabb birodalomnak.

A háború második rétegében a birodalom háborút visel a saját nemzetállami talapzatával szemben, mert mind anyagi, mind szimbolikus értelemben olyan mértékben van már „eladósodva”, hogy csak a saját talapzatának kíméletlen kifosztásával tudja az egyensúly látszatát fenntartani.

És végül mesterségesen polgárháborút gerjeszt saját nemzeti társadalmában, hogy az „oszd meg és uralkodj” elve alapján e talapzat kifoszthatóságát folyamatosan biztosíthassa. A birodalom mindezzel megakadályozhatja ugyan Donald Trump újraválasztását, és ezzel megsemmisítheti a mindezt elbeszélni képes narratívát, de ettől még e drámai történelmi kihívást nem tudja nem létezővé tenni.

És az idő ettől kezdve már nem a birodalomnak dolgozik.

Bogár László közgazdász

magyarhirlap.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó