Európa jövőjének biztosítása a következő generáció számára
A tagállamok vezetői történelmi jelentőségű döntést hoztak az EB helyreállítási javaslatának támogatásáról.
2020. július 29. 09:50

A történelem nem mindig ismétli önmagát, de Európa általában igen. Legalábbis korábban ez így volt.

A számtalan életet követelő és az embereket a megélhetésüktől megfosztó vírus ellen folytatott küzdelem során Európa nem ragaszkodott a régi berögződésekhez, és nem szakította fel újra az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság során szerzett, alig begyógyult sebeket. Ehelyett úgy döntöttünk, hogy a közös jövő megteremtése érdekében összefogunk. Ezért mondhatjuk, hogy a 27 tagállam vezetői a múlt héten történelmi jelentőségű döntést hoztak az Európai Bizottság helyreállítási javaslatának támogatásáról.

Először is: a számok. Európának 750 milliárd euró értékű helyreállítási eszköz áll majd a rendelkezésére a válság által leginkább sújtottak megsegítésére. A NextGenerationEU elnevezésű kezdeményezés olyan helyreállítási beruházás, amely hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink számára zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb uniót teremthessünk meg. Ezt segíti majd a következő hét évre szóló uniós költségvetés, amellyel együtt a csomag teljes összege 1,8 ezer milliárd euró lesz.

Másodszor: a döntés azért történelmi jelentőségű, mert megmutatja, hogy Európa hogyan valósítja azt meg. Az Európai Bizottság – a 27 tagállam támogatásával – most először használja fel erős hitelminősítését arra, hogy a NextGenerationEU számára a tőkepiacokon gyűjtsön pénzt.

A korábbi válságokat a tehetősebbek élték túl, míg a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek súlyos árat kellett fizetniük. Ez alkalommal azonban ennek máshogy kell történnie. Ezúttal csak akkor tudunk talpra állni, ha összefogunk. Ez az oka annak, hogy a NextGenerationEU forrásainak nagy részét vissza nem térítendő támogatások formájában adják majd a tagállamoknak a kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozására. Ez az európai pénz olyan projekteket támogat, amelyek helyi munkahelyeket teremtenek és Európa globális erejét növelik.

A reformok és a beruházások az egyes országok szükségleteihez igazodnak, és összhangban állnak a tágabb európai célokkal. Néhány program a termelékenység növelését célzó munkaerőpiaci reformokat támogatja, más beruházások pedig az oktatást és képzést helyezik előtérbe, hogy hozzájáruljanak a leginkább szükséges készségek elsajátításához. Ezenkívül támogatásban részesül a digitális, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Viszont a legfontosabb, hogy mindegyik hozzájárul az európai zöldmegállapodás megvalósításához.

A teljes 1,8 ezer milliárd eurós összeg harminc százalékát az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra különítik el, és egy új, 17,5 milliárd eurónyi, a méltányos átállást támogató alap biztosít majd segítséget azoknak a régióknak, amelyeknek az átlagnál nagyobb mértékű átalakulásra van szükségük.

A „történelmi” szó használatának harmadik oka a pénz visszafizetésének módja. Annak érdekében, hogy a jövőben ne kelljen magasabb számlát benyújtani a tagállamoknak, Európának saját új bevételekből kell visszafizetnie a felvett pénzt. Ezek közé tartozik a nagy technológiai vállalatokra kivetett adó, az újra fel nem dolgozott műanyagokra kivetett adó, valamint az alacsonyabb éghajlat-politikai célokat kitűző országokból származó import szén-dioxid-kibocsátás ára.

Néhányan fel fogják tenni a kérdést, hogy egyes országoknak miért kell pénzt adni vagy kapni egy több ezer kilométerre lévő másik országtól. A válasz egyszerű. Európa jólétének titka az egységében és az egységes piacában rejlik. A szolidaritás tehát a saját érdekünk, és az egyik országban befektetett euró tulajdonképpen mindegyik ország számára befektetést jelent.

Gondoljuk végig, mi történik a turizmussal, ha az ­európaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy bizonyos városba vagy országba utazzanak. Gondoljuk végig, hogy mi történik a gyártóinkkal, ha nem tudják beszerezni a szükséges alkatrészeket a különböző európai országokban működő beszállítóiktól. Gondoljuk végig, hogy a válság milyen következményekkel járt mindannyiunkra nézve: káros hatással volt az emberek jólétére, a vállalkozások fizetőképességére, a társadalom működésére és minden egyes európai ország gazdaságára. És a válságnak még nincs vége.

Ezért sürgősen, határozottan és közösen kell cselekednünk. A múlt héten pedig Európa bebizonyította, hogy képes megoldani ezt a feladatot. Természetesen néhányan a habozást és a gyengeséget látják majd meg a hosszú és nehéz csúcstalálkozóban. Szerintünk viszont Európa egyedülálló ereje mutatkozott meg a találkozó során.

Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk körül! A világon sehol nincs 27 különböző ország, amely képes lett volna akár csak megvitatni a helyreállítás közös finanszírozását. Nekünk ez egy hosszú hétvége alatt sikerült. A történelem e rendkívül törékeny pillanatában európainak a legjobb lenni. És most mindenki érdekében tovább kell haladnunk ezen az úton, együttműködve a kormányokkal és a parlamentekkel, hogy megvalósíthassuk a helyreállítást célzó terveket.

Az uniót mindig az alapján kell megítélni, hogy milyen jövőt tud nyújtani. A közös jövőkép tette lehetővé az európai integráció nagy lépéseit: Európa egyesítését a második világháború után vagy a hidegháború végét követően, a közös piac létrehozását, valamint a közös valuta bevezetését. Ma is ugyanez a mindannyiunkat erősítő közös jövőkép ösztönöz arra, hogy újabb történelmi lépést tegyünk meg.

A cikk szerzői:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke; Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa

Magyar Nemzet
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó