A keresztény Európát most is Közép-Európának kell megvédenie
Évszázadok óta fáj a törököknek a nándorfehérvári vereségük
Hasonló a helyzet most is, mint a nándorfehérvári diadal idején; a keresztény Európát most is a közép-európai nemzeteknek kell megvédeniük – nyilatkozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára szerdán a közmédiának.
2020. július 22. 17:43

Felidézte: II. Mehmed török szultán óriási seregével – amivel egész Európát meg akarta hódítani – a csata előtt azt mondta: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját Bécsben fogja elfogyasztani.

A csaknem három hetes – július 4-től július 22-ig tartó – csatában három nagyszerű hadvezér: Hunyadi János, sógora, Szilágyi Mihály, valamint Kapisztrán János vezetésével sikerült megállítani, legyőzni és hetven évre távol tartani Európától a török sereget.

„Nemcsak Magyarországot védtük meg, hanem egész Európát, az egész keresztény Európát” – emelte ki az államtitkár. Erre emlékeztet a déli harangszó is, hiszen addig nem volt ilyen jelentős méretű győzelem az oszmán sereg felett. Ez volt az első, 1456. július 22-én. Úgy értékelt, ez a győzelem a népek, nemzetek összefogásáról, a példaértékű hazaszeretetről, a keresztény kultúra védelmének fontosságáról szól.

Kitért arra is, hogy most is hasonló a helyzet, mert most is meg kell védeni a keresztény Európát. A bevándorlást mindenképpen meg kell állítani, mert „csak így védhetjük meg európaiságunkat, az európai kultúrát” – szögezte le, hozzátéve: „csak így szolgálhatjuk az emberek biztonságát”.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára megkoszorúzza Hunyadi János szobrát az 1456-os nándorfehérvári csata évfordulóján, a nándorfehérvári diadal emléknapján a budai Várnál 2020. július 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a Magyar Honvédség teljes képességével védi a határokat. A legmodernebb technikát is bevetették: azokat a H145M típusú helikoptereket használják felderítésre, amelyek tavaly és idén érkeztek a Magyar Honvédséghez.

Kiemelte: mióta a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések időszaka véget ért, egyre nagyobb a migrációs nyomás a magyar határon. Ebben az évben 15 ezer embert fogtak el. Az év elején még átlagosan napi 50 volt az elfogások száma, majd lecsökkent, most viszont már 70-80.

Németh Szilárd felhívta a figyelmet, hogy már nem csak a bevándorlás és a terrorizmus jár „kéz a kézben”, hanem a bevándorlás és a koronavírus-járvány is. Így már nem csak közbiztonsági és terrorizmus elleni intézkedésről, hanem a járványügyi helyzetről is szó van.

Azt mondta: a migránsok, akiket az embercsempészek, ngo-k segítenek, akiket „meghívnak a brüsszeli és a hazai baloldali szereplők”, olyan területekről érkeznek, amelyek a leginkább fertőzöttnek számítanak, gócpontok.

Az államtitkár azt mondta: a koronavírus-járvány elleni védekezésben „győztesnek tekinthetjük magunkat”, de a veszély nem múlt el. Németh Szilárd kiemelte: az illegális migráció is fokozza a veszélyt, ezért arra kéri az embereket, hogy a nemzeti konzultációban fejtsék ki a véleményüket.

Koszorú Hunyadi János szobránál az 1456-os nándorfehérvári csata évfordulóján, a nándorfehérvári diadal emléknapján a budai Várnál 2020. július 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Évszázadok óta fáj a törököknek a nándorfehérvári vereségük

Egy zseniális hadvezér, egy mindenre elszánt várkapitány és egy rettenthetetlen szerzetes. 564 éve aratott világraszóló győzelmet Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János serege a Nándorfehérvárt ostromló török hadak felett.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette.

Hunyadi János, rézmetszetének másolata (Fotó: MTI/Reprodukció)

A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, és minden jövedelmét, valamint teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, majd 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordította félelmetes seregét. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.

II. Mehmed oszmán szultán portréja (Fotó: Wikipedia)

A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, csupán katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.

Kapisztrán János képei kódexekben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (Fotó: MTI/Kollányi Péter)

Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.

Nándorfehérvárt a korabeli világ legnagyobb hadserege ostromolta. Az az oszmán hadsereg, amely 1453. május 29-én bevette Konstantinápolyt, pedig a bizánci birodalom fővárosát többszörös falrendszerének köszönhetően bevehetetlennek tartották. Ez a hadsereg Európában partra szállva bármit elfoglalt, de Hunyadi Jánosnak bátor katonákkal és a mellette lévő hadvezérekkel, egy sajátos dunai összefogásban sikerült megállítania – mondta Hóvári János, turkológus, volt ankarai nagykövet a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Ez valóban egy nagyon nagy, világtörténelmi összecsapás volt – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre a csatára mindenki emlékszik, ezért is harangoznak délben világszerte.

A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.

Dugovics Titusz önfeláldozása (Fotó: Wikipedia)

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ára időzítve, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A nándorfehérvári győzelem pedig a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Sajnos a katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett.

Hóvári János elmondta, akik ismerik mélységében az oszmán történelmet, azok tudják, hogy II. Mehmed a nándorfehérvári csatát követően végiggondolta birodalma működését, és reformokat vezetett be. Átalakította, megerősítette a birodalmat, ezért sajnos ez a vereség ahhoz járult hozzá, hogy az oszmánok aztán erősebbé váltak.

Hozzátette: ennek ellenére mélyen megmaradt az oszmánok emlékvilágában Nándorfehérvár.

Erre ékes bizonyíték, hogy a szultánok palotájában, a Topkapi szerájban őriznek egy térképet, amit még 1456-ban használtak, és tíz–húsz évenként a kémjelentések alapján frissítették. A szakértő kiemelte: a törökök több mint 50 év után is ezt a térképet vették alapul, amikor 1521-ben végül elfoglalták a várat.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • A jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet
    Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.
  • Orosz keresztény kitüntetést kapott Semjén Zsolt
    2022. szeptember 13-án, a magyar kormány épületében nyújtotta át Hilarion Budapest-magyarországi metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére a „Dicsőség és becsület” rend II. fokozatát.
MTI Hírfelhasználó