Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
2020. július 14. 18:12

Az Alkotmánybíróság épületében megtartott könyvbemutatón Sulyok Tamás hangsúlyozta: amellett, hogy a kötet átfogó képet nyújt az olvasó számára 1779-től a Magyar Királysághoz tartozó, a kiegyezést követően "a Szent Korona legszebb ékkövének" tartott városról, olyan fontos történeti, jogtörténeti kérdésekkel és összefüggésekkel is foglalkozik, amelyeket eddig a város történetét feldolgozó források ilyen részletességgel nem tettek meg.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én. MTI/Balogh Zoltá

Az ilyen művek nemcsak számunkra, de az utánunk jövő generációk számára is értéket hordoznak, tanítanak és hozzásegítenek ahhoz, hogy lássuk: gazdag történelmünk, különleges nyelvünk és hagyományaink méltán tettek bennünket egy büszke európai nemzet tagjaivá - mondta.
   
Sulyok Tamás, aki a kötet előszavát is jegyzi, arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyv egésze "magyar nézőpontból" mutatja be a város történelmi és közjogi fordulatokban gazdag múltját. "A magyar nézőpont nemzeti identitásunk alapja és tartalma is egyben" - fogalmazott. Hozzátette: alapja, mert tudnunk érdemes történelmünk, elődeink szellemi és kulturális gazdagságáról, emellett nemzeti identitásunk tartalma is, melyet kötelességünk továbbadni gyermekeink, unokáink számára, hogy ők is egyszerre érezhessék magukat magyarnak és európainak.

Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én. MTI/Balogh Zoltán
   
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely hiánypótlónak nevezte a kötetet, mivel az a jogtörténeti feldolgozástól Fiume közjogi szerepéig terjedően 1779-től kezdődően bemutatja a város nevezetességeit, iparát és kereskedelmét is, ehhez hasonló komplex mű pedig nagyon kevés, a magyar történelemben jelentős szerepet játszó városról készült. Az egykori Nagy-Magyarország legnagyobb kikötővárosa Közép-Európa 20. századi történetének lenyomata - mutatott rá a miniszter, utalva arra, hogy a város hat ország fennhatósága alá tartozott az Osztrák-Magyar Monarchiától Horvátországig.
   
A szerző, Juhász Imre alkotmánybíró arról beszélt, hogy a többi közt az motiválta a kötet megszületését, hogy meglehetősen régi útikönyveink vannak, amelyeket komoly forráskritikával kell illetnünk, illetve a meglévőkben sem lehet megtalálni a városnak azt a 150 éves múltját, amikor a magyar koronához kötődött.
   
Ugyancsak hiányosnak találta a jogtörténeti feldolgozását annak, milyen jogi felépítményben kapcsolódott a város Magyarországhoz. Harmadik elemként említette a trianoni békeszerződést, amivel ugyan a kötet keveset foglalkozik, valójában bemutatja, milyen példátlan állami segítségnyújtás révén zajlott az ipartelepítés, közlekedésfejlesztés a később elcsatolt városban.
   
Juhász Imre reményét fejezte ki, hogy könyve hatására nemcsak a nagyközönség, de a kutatók is nagyobb számban fordulnak Fiume felé.
   
Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv szakmai lektora azt hangsúlyozta: a kötet a jogtörténész szakmát is segíti, hiszen a város magyar vonatkozású jogtörténetének nem volt irodalma korábban, egyfajta fehér foltnak számított. A kötet a Szent Korona alatti ország egy valóban idilli időszakát dolgozza fel és elemzi a horvát-magyar közjogi viszonyt is - fogalmazott az alkotmánybíró, majd hozzátette: a könyv a jogi háttér mellett bemutatja a magyar fennhatóság idejének művelődéstörténetét, gazdaságát, kereskedelmét is.
   
Horváth Attila arról is beszélt: Fiume neve "elfelejtődött", ma már sokan csak Rijekának nevezik, holott Bécs esetén sem mondjuk azt, hogy az úticélunk Wien, vagy Pozsony helyett azt, hogy Bratislava.

Juhász Imre Fiume - egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bőrkötésű, sorszámozott példánya Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én. MTI/Balogh Zoltán
   
Demeter László, a kötetet megjelentető Heraldika Kiadó tulajdonosa háromszékiként az összefogás szép példájának nevezte a könyvet. "Hiszem és vallom", hogy magyar történelem és magyar kultúra egy van - fogalmazott Demeter László, aki szerint Fiume a székely ember számára sem idegen, sokan ott szolgáltak a magyar tengermelléken.
   
A könyvbemutatón mások mellett alkotmánybírák és Varga Judit igazságügyi miniszter is jelen volt.

MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Felveszik a kesztyűt a balliberális szélsőség ellen
    A nemrég alakult Megafon célja olyan internetes kommunikátorok képzése, akik a konzervatív, nemzeti hangok felerősítése által lehetőséget adnak a valódi politikai preferencia kialakításában.
  • Homályos fogalmakra épülő szankciórendszerek
    A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban. "Általános hiányosságok" - ez a kommunizmusra emlékeztet.
  • Karácsony alkalmatlan a városvezetésre
    Virtuális politizálás Budapesten - A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
MTI Hírfelhasználó