Orbán: a vírus behurcolása ellen kell védekezni
A koronavírus Magyarországra való behurcolása ellen kell védekezni, minden egyes újabb magyarországi fertőzésnél megtalálható ugyanis valamilyen külföldi "mozzanat" - mondta a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.
2020. július 10. 12:24

A több országban ismét felerősödő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország egy csatát megnyert, a fertőzés első nagy hullámát sikerült letörni. Az ország biztonságos, de a vírus külföldről való behurcolása ellen védekezni kell.

Több környező országban ugyanis, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Szlovéniában is növekedőfélben van a fertőzöttek száma, és "ami Európában történik, az ránk is hatással van" - mutatott rá a miniszterelnök.
   
Megjegyezte, az operatív törzs vizsgálatai szerint minden egyes újabb hazai fertőzésnél megtalálható valamilyen külföldi "mozzanat".
   
Kell itthon újabb szigorításra számítani, csak még nem tudni, milyenre - mondta. Közölte, az operatív törzs péntek délig kapott határidőt, hogy javaslatot tegyen a behurcolás elleni védekezés ügyében, és "ma, holnap döntéseket tudunk hozni".
   
"Több Balaton, kevesebb Adria", és akkor a járvány is féken tartható lesz - fogalmazott a kormányfő.
   
Ismét azt mondta, figyelik Ausztria intézkedéseit, ahol karantén, mintavétel, határellenőrzés együtt szerepel a kombinált csomagban.
   
A koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítást célzó EU-s hitelcsomagról is szó volt, amelynek - közölte Orbán Viktor - igazságosnak, rugalmasnak kell lennie, és nem szabad belekeverni a politikát.
   
Az EU-ban különösen a baloldal, a "nagyszájú liberálisok" azzal szokták fenyegetni a nekik nem tetszőket, hogy pénzügyi szankciókat fűznek a magatartáshoz - mondta a kormányfő, aki ezt civilizálatlan viselkedésnek, zsákutcának nevezte.
   
Ha a pénz elköltéséhez ilyen ideológiai, politikai szempontokat kapcsolnak, akkor az biztosan rosszul lesz elköltve - hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve: semmilyen politikai feltételt nem lehet összekeverni gazdasági döntésekkel. Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak, és ha összekeverik őket, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés - mondta. "Nem tanácsolom a nagyoknak meg az EU magukat oly modernnek tekintő államainak, hogy most ezzel próbálkozzanak" - fogalmazott.
   
Kifejtette: szeptemberre térdre eshet jó néhány, Magyarországnál gazdagabb, de pénzügyileg sérülékenyebb ország. Példaként hozta Portugáliát - amelynek miniszterelnöke jövő hét elején Magyarországra látogat -, Spanyolországot, Franciaországot. Ezért döntöttek úgy a "nagyok" - folytatta -, hogy vegyen fel hitelt az EU, amitől ő is "fázik", mert a magyarok fejében az adósság az egyik legrémisztőbb dolog, ismerik az adósrabszolgaság veszélyét mint kommunista örökséget, az ország eladósítása ugyanis az 1980-as években történt. Amikor pedig "a kommunisták modern formában visszajöttek szocialistaként", 2002-2010 között ugyanez a veszély jelentkezett devizaadósságként - tette hozzá.
   
A miniszterelnök megjegyezte, Magyarország tudna vétózni az EU-ban, de ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni, és most lát lehetőséget arra, hogy a hitelfelvétel kockázatát megpróbálják csökkenteni. Ehhez ki kell mondani: a pénzt a gazdaságok fejlesztésére kell fordítani, "utána pedig, ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik, akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogyan használjuk fel a pénzt".
   
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellár szerint a német EU-elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, a kormányfő úgy reagált: "nem lennék ilyen lendületes a németek helyében", mert ha összemérik a magyar jogállamiságot a némettel, akkor "lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen". Példaként közölte: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy az alkotmánybírák lehessenek párttagok, ami Németországban gyakorlat.

 

A német alkotmánybíróságban ügyködhetnek párttagok... - Kép: precedens.mandiner.hu
   
A hazai gazdasági intézkedéseket a műsorban úgy kommentálta: áttörés van a foglalkoztatottság alakulásában. Kifejtette: 4,5 millióan dolgoztak a járvány előtt, a "mélyponton" ez 4,37 millióra esett vissza, de néhány hete a munkanélküliség újra csökken, nő a munkahelyek száma, ami nem tiszavirágéletű jelenség, látni a szerkezeti okait.
   
Kormányzati beavatkozással több mint egymillió ember munkahelyét mentették meg, 70-80 ezer körül van a fejlesztések támogatásával létrehozott álláshelyek száma, közmunkában 90 ezren dolgoznak - sorolta, úgy értékelve, hogy magához tér a gazdaság.
   
Rámutatott ugyanakkor: a pénzügyi-gazdasági válságoknak van egy késleltetett hatásuk is, 5-6 hónappal később, ezért már most készülnek arra, hogy január környékén várható még egy megpróbáltatás.
   
A gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyére reagálva a miniszterelnök közölte: meg kell hozni azokat a gyermekvédelmi törvényeket, amelyek a pedofíliára, a gyermekek kizsákmányolására, a kábítószerre, az internet veszélyeire megnyugtató válaszokat tudnak adni a szülőknek.
   
Az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdésének nevezte a gyermekvédelmi törvények megalkotását, megváltoztatását, szigorítását, mert "a gyermekeinket meg kell védeni".
   
A Kaleta-ügyben született enyhe ítéletet annak bizonyítékának tartja, hogy sem az ügyészség, sem a bíróság nem áll kormánybefolyás alatt, mert ha ott állna, "ötször ekkora" ítélet született volna.

"Semmilyen büntetés nem tűnik súlyosnak ilyenkor" - hangoztatta, megerősítve: nincs vége az ügynek, mert nem akarja, hogy az ország úgy érezze, olyan a kormánya, amely azt magyarázza, hogy egy erkölcsileg kényszerítő erejű helyzetben miért nem cselekszik. Ezért élni fognak a jogalkotás lehetőségével.
 

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
MTI Hírfelhasználó