Minden területre kiterjednek a hazai katonai fejlesztések
A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően a Magyar Honvédség utoléri az európai régió fejlettebb országait korszerűségében és hadra fogható állományában. A honvédelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2021-re 1,66 százalék lesz, s ez megközelíti a NATO által elvárt 2 százalékos mértéket.
2020. július 9. 09:57

Az Országgyűlés múlt héten fogadta el a 2021-es költségvetést, amelynek egyik nagy nyertese a honvédség. A büdzsében közel 800 milliárd forint áll rendelkezésre honvédelmi kiadásokra, amely 162 milliárddal több, mint egy éve, és ennek mintegy egynegyede jut fejlesztési célokra – nyilatkozta az M1 adásában Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Lőrincz Gábor dandártábornok, a tatai lövészdandár parancsnoka, a Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard 2 A4HU harckocsija előtt (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A rendszerváltástól 2015-ig nem költöttek a honvédség technológiai fejlesztésére Magyarországon – emelte ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A fejlesztésekre a 90-es években az orosz államadósság terhére került sor. „Magyarország 1997-es NATO-tagsága miatt ez nem volt célszerű megoldás, mert az orosz fegyverek nem voltak kompatibilisek a nyugati katonai szövetségben alkalmazott szabványokkal” – mondta.

Az elmaradt fejlesztések miatt a Magyar Honvédség szinte teljes eszközparkja, eltekintve a svéd Grippen vadászgépektől, 2015-re megérett a cserére – hangsúlyozta Kaiser Ferenc.

Korszerűsítik a honvédség eszközállományát

Nagyon komoly haditechnikai beszerzések kezdődtek a Zrínyi 2026 program keretében, amelyet 2017-ben hirdetett meg a kormány. Szinte minden területen megújulnak az eszközök. Elsőként a légierő csapatszállítása újult meg. Ezen a területen is Magyarország a sokkal korszerűbb nyugati technológiára cserélte le az elavult orosz eszközöket – emelte ki.

Mint ismert, az elmúlt években a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülőgépet vásárolt. A helikopterek terén is zajlik egy típusváltás, az orosz Mi–17-esek helyett a Magyar Honvédség az Airbus európai konszerntől rendelt korszerű gépeket. A honvédség három új Airbus H145M könnyűhelikoptere már megérkezett a szolnoki bázisra a németországi gyártótól. A gépek közül kettő kutató-mentő felszereltségű.

Kaiser Ferenc szerint azonban a leglátványosabb a szárazföldi haderő korszerűsítése.

Hazánk Németországból szerez be Leopard harckocsikat. Ezek első felújított darabjai nemrég készültek el.

A kiképzésre használt Leopard 2 A4-es harckocsik hamarosan hazánkba érkeznek – mondta, és hozzátette, hogy a Leopard 2 A7+ típusú páncélosokat, amelyek a világon az egyik legkorszerűbbnek számítanak, 2023-ig szállítják le. Korábbi sajtóhírek szerint Magyarország kétszáz Puma típusú gyalogsági harcjárművet is vesz Németországtól.

Elmondta, hogy Kiskunfélegyházán a cseh Ceská Zbrojovka Exporttal kötött licencmegállapodás keretében megkezdődött a NATO-kompatibilis marokfegyverek gyártása.

Összességében az átfogó megújulás keretében a Magyar Honvédség utoléri az európai régió fejlettebb országait korszerűségében és hadra fogható állományában – emelte ki.

Felgyorsultak a katonai fejlesztések a NATO-tagállamokban

Kaiser Ferenc szerint több oka van, miért kezdtek szinte egyszerre fegyverkezni a NATO-államok, kiemelve közülük a kelet-közép-európai, balkáni és a balti régió országait. A volt szocialista országokban most jutottak el oda, hogy teljesen amortizálták a régi, örökölt technikát.

Az ukrán helyzet után a NATO berkein belül tudatosult, hogy Oroszország újból „agresszív célokat megfogalmazó nagyhatalommá vált”, amely képes katonai erővel érvényt szerezni érdekeinek. A Krím félsziget Oroszországhoz történő csatlakozása után szinte az összes Oroszországgal határos NATO-tagállam rohamtempóban növelte a katonai kiadásokat – közölte.

A védelmi költségek kérdése régóta napirenden van.

A 2014-es walesi csúcson az európai NATO-tagállamok felajánlották, hogy nemzeti össztermékük két százalékát fordítják védelmi célokra. A legtöbb ország még mindig ez alatt teljesít. Az éves katonai kiadások Görögország mellett csak az Oroszországgal határos balti országokban haladják meg a GDP két százalékát – mondta a szakértő.

Biztonságpolitikai kérdések kerültek előtérbe

A haderőfejlesztés és a biztonságpolitika közötti összefüggésekről beszélt a műsorban Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Kiemelte, hogy nagyon oda kell figyelni a balkáni területre, mert ez a régió egyfajta gócpont Európában a migráció és emberkereskedelem  szempontjából, nem beszélve a radikális iszlám jelenlétéről.

Fontosnak tartja, hogy katonai vezetés egyfajta érzékeny radarként nyomon kövesse a folyamatokat a Balkánon a migrációval és az illegális kereskedelemmel összefüggésben, reagáljon és biztosítsa az ország ellenálló képességét.

Magyarország ennek a terhelt zónának a közelében fekszik, ugyanakkor szinte valamennyi balkáni országgal jó a gazdasági és katonai együttműködése.

Rendvédelmi feladatokat is ellát a honvédelem

A honvédelem növekvő szerepéről Speidl Bianka elmondta, hogy a külföldi missziókban való részvétel és a határvédelem, valamint a kritikus infrastruktúra védelme mellett rendvédelmi feladatokat is ellát a honvédség.

Ez utóbbi fontosságára az Európában zajló tüntetések is felhívták a figyelmet – hangzott el az adásban.

Felidézte a Bécsben történt eseményeket. Június végén három napig botrányos állapotok uralkodtak az osztrák fővárosban, a török szélsőségesek és a kurd tüntetők harca okán.

Az Európában zajló tüntetésekre, amelyeket emberi jogi jelszavak öveznek, minden felfűzhető – értékelt Speidl Bianka, hozzátéve, hogy erre rakódik rá egy importált feszültség is, amely az Európában élő bevándorló közösségek kisebbségei között figyelhető meg.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
MTI Hírfelhasználó