Csúsztat Karácsony Gergely a költségvetéssel kapcsolatban
Hiába állítja Karácsony Gergely, hogy a kormány kivéreztetné a Budapestet, a Pénzügyminisztérium lapunknak adott tájékoztatásából kiderül, hogy a valóságban tízmilliárd forinttal több az a forrás, amelyből a főváros gazdálkodhat 2021-ben. A főpolgármester úgy panaszkodik az elfogadott költségvetés miatt, hogy Budapest a rá eső szolidaritási hozzájárulásból is 15 százalék kedvezményt kapott.
2020. július 6. 10:46

Karácsony Gergely az elmúlt napokban folyamatosan arról kommunikált, hogy a kormány a jövő évi költségvetés elfogadásával kivéreztetné Budapestet. A főpolgármester Facebook-oldalára egy Stop, Budapest-adó! feliratú nyitóképet tettek ki, és a városvezető még július 2-án nyílt levélben szólította föl a budapesti választókörzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak a 2021-es büdzsé elfogadása ellen, mivel az különösen nagy sarcot ró a fővárosi önkormányzatra.

Karácsony Gergely állítása szerint a Budapestnek nyújtott támogatások és a fővárost érintő elvonások egyenlege negatív a jövő évi költségvetésben, és nem az állam támogatja Budapestet, hanem a főváros finanszírozza az államot. Június 19-én pedig arról értekezett a közösségi médiában a főpolgármester, hogy a kormány nemcsak hogy fejőstehénnek használná Budapestet, de vágóhídra is küldené.

A költségvetés azonban más önkormányzatoktól is áldozatot követel, és arról már nem beszél Karácsony Gergely, hogy a Városháza számos kérdésben könnyebb helyzetben van, mint a többi önkormányzat, hiszen például a bölcsődék és óvodák, valamint számos szociális intézmény fenntartása, a járóbeteg-ellátás biztosítása, a közétkeztetés finanszírozása, a közvilágítás anyagi fedezetének előteremtése, valamint a közutak jelentős részének karbantartása a kerületi önkormányzatok feladata, nem pedig a fővárosé.

A politikus arról sem beszél, hogy a Városháza több önkormányzatnál is könnyebb helyzetben van Fotó: Kurucz Árpád

– Valótlan az az állítás, hogy a fővárosnak kevesebb pénzből kell gazdálkodnia jövőre. A valóság ezzel szemben az, hogy mintegy tízmilliárd forinttal több marad Budapestnél – tájékoztatta lapunkat a pénzügyminisztérium. Mint írták, bár a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei miatt megállapított szolidaritási hozzájárulással Budapestnek 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatoknak, ezzel párhuzamosan mintegy 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre, és az állami támogatása is hétmilliárddal emelkedik. A tárca ismertetése szerint az így keletkező nagyjából tízmilliárd forintos többleten felül jelenleg Budapest 180 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban és további 90 milliárd forinttal bankbetétben.

Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásával kapcsolatban a pénzügyi tárcánál azt hangsúlyozták, hogy az nem kormányzati elvonás, hiszen a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. Közölték: ez a súlyozási rendszer már eddig is létezett, s a hozzájárulás mértéke 2017 óta egy matematikai képlet alapján történik, amely minden arányosságot figyelembe vesz.

– Ez alapján 136 módosabb önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, amit a szegényebb önkormányzatok kapnak meg. Ezzel 135 önkormányzat esetében nem is adódott ellenvetés. Az egyetlen kivétel a főváros. Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig vitát indíthat az önkormányzatok között. Különösen fontos, hogy az említett képlet alapján történő számítás mindenkire egyenlő mértékben szabja ki a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kivéve a fővárost. Budapestnek jelenleg 15 százalékos kedvezménye van, tehát ők a rájuk mért hozzájárulásnak csak a 85 százalékát fizetik – ismertette a tárca.


 
magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó