A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
2020. július 4. 12:36

– Orbán Viktor miniszterelnök még 2015 elején jelentette be a Modern városok programot, amelyben a kormányfő 23 megyei jogú városba utazott el és állapodott meg a fejlesztésekről. Hogyan áll a programelemek megvalósítása?

– Az, hogy miniszterelnök úr személyesen látogatott el a megyei jogú városokba és írt alá megállapodásokat a polgármesterekkel, volt a garancia arra, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések valósuljanak meg, hiszen minden elemet a városokkal közösen határoztak meg. A Modern városok program így egyértelműen a helyi sajátosságokhoz igazodik. Az első megállapodást 2015 márciusában Sopronban, míg az utolsót 2017 májusában Hódmezővásárhelyen írták alá. A 23 megyei jogú városban 270 fejlesztést rögzítettek a programban, ezek közül mostanáig 87 elem részben vagy egészében megvalósult; 2020 év végéig pedig ez a szám tovább növekszik.

 

– Kiemelne néhány olyan, már megvalósult fejlesztést, amely kifejezetten fontos a helyi közösségnek?

– Az elmúlt időszakban olyan beruházásokat adhattunk át a városok lakóinak, mint a felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron, a győri kórház parkolóháza, a debreceni élményfürdő, a megújult történelmi belváros Sopronban. Szintén fontos beruházás volt Kecskeméten a 445. számú elkerülő út továbbvezetése, a nyíregyházi Városi Szabadtéri Színpad vagy épp a BGE Gazdálkodási Kar Innovációs Tudásközpontja Zalaegerszegen – és tényleg csak néhány példát ragadtam ki a sok közül.

– Ahogy haladt előre az idő és teltek az évek, a fejlesztések folyamatosan drágultak. Mekkora a program költségkerete, és mennyibe kerülhetnek összesen a beruházások?

– A program 270 fejlesztésének forrásigénye együttesen megközelíti a 4000 milliárd forintot. Ennek körülbelül a felét az országos közút-, illetve vasúthálózat fejlesztésére fordítja a kormány, a másik feléből a városok helyi beruházásai valósulnak meg. A fejlesztések nagyobb része hazai, és csak kisebb része táplálkozik uniós forrásból. A programban eddig 1800 milliárd forint támogatást fizettünk ki a fejlesztésekre, a 2021-es költségvetésben pedig további 270 milliárd forint szerepel a beruházásokra.

– A mögöttünk hagyott hónapok, a járványhelyzet sok nehézséget okozott a gazdaságban. Lesznek késések a Modern városok program fejlesztéseinél?

– Szerencsére azt látjuk, hogy a hazai falvakhoz hasonlóan a vidéki városainkban is példásan helytálltak ebben a nehéz időszakban. A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb leállás a fejlesztések megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi akadályozta volna őket a munkában. A program kiemelt célja a gazdaság élénkítése, a beruházások ösztönzése, amely a veszélyhelyzet miatt különös jelentőséggel bír. Az építkezések felpörgetése sokat javíthat a járvány okozta gazdasági károk enyhítésén.

– Több baloldali vezetésű településen attól félnek a kormánypárti erők, hogy egyes beruházások akár el is maradhatnak. Valós ez a veszély?

– Ahogy szoktam fogalmazni, mi a program pártján állunk, azaz számunkra nem szempont, hogy milyen pártállású a városvezetés. A beruházások sikere azonban elsősorban a programfelelősön múlik. Attól, hogy a forrás adott esetben már a város számláján van, még nem garantált, hogy meg is valósul a beruházás, hiszen a forrást jogszabályszerűen el is kell tudni költeni. Mi igyekszünk minden segítséget megadni a városoknak, hogy egyetlen fejlesztés se maradjon el. Mindannyiunk közös érdeke a hazai vidék felvirágoztatása, hiszen soha nem kaptak még akkora támogatást fejlesztésekre, céljaik eléréséhez a megyei jogú városok, mint amilyet a Modern városok program nyújt. Ez egyedülálló lehetőség.

– Milyen korábbi hiányosságot tud pótolni a program?

– A program olyan stratégiai jelentőségű beruházások együttese, amelyekkel a magyar városok új szintre léphetnek, egész térségek indulnak fejlődésnek, és jelentősen javul a helyi életminőség is. Ezekre a fejlesztésekre rendkívüli szükség volt, hiszen ne feledjük, hogy a rendszerváltást követően – különös tekintettel a balliberális kormányok időszakára – milyen mostoha helyzetben voltak a vidéki nagyvárosok és egyébként a falvak is.

A kormánybiztos szerint elsősorban a programfelelősön múlik a beruházások sikere Fotó: Mirkó István

– Ha egy beruházás elmarad, ellehetetlenül, akkor mi lesz az arra elnyert forrás sorsa?

– A Modern városok program fejlesztéseinek megvalósítása folyamatos, több beruházás előkészítése zajlik, így a fejlesztések kapcsán nem lehet általánosságban beszélni. Mindig egyedileg vizsgáljuk az ügyeket. Előfordulhat, hogy a felek hibáján kívül egyes beruházások vagy programelemek nem készülnek el. Ilyen esetekben átcsoportosíthatjuk a forrást, illetve egyes esetekben visszafizetheti a támogatást az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően. Sajnos olyan is előfordult, hogy a kedvezményezett város vezetésének hibájából nem valósult meg egy fejlesztés vagy annak egy része.

– Mikorra fejeződhetnek be a Modern városok program fejlesztései?

­– Tekintettel arra, hogy az előkészítő munkákat követően egy–három éve léptek a városok a megvalósítási szakaszba, és jövőre már kifizetjük a becsült összes forrásigény felét, úgy becsülöm, hogy a következő 4-5 éven belül befejeződhet a program. Ezt azonban nagyban befolyásolja az egyes városok hozzáállása. Vannak ugyanis olyan településvezetők – mint a hódmezővásárhelyi polgármester –, akik a Modern városok programot is egyfajta kampánycélra használják, ahelyett, hogy annak megvalósításán dolgoznának. Márpedig a városvezetők támogató hozzáállása nélkül a beruházások nem fognak maguktól kinőni a földből.

– A több ezer milliárd forintos fejlesztési csomagnak köszönhetően a megyei jogú városok valóssággal újjászülethetnek. Várható, hogy a programban a következő években újabb fejlesztési kör indul?

– Ne rohanjunk annyira előre, először építsük meg mindazt, amit közösen megterveztünk az elmúlt években. A program annyira széleskörű, hogy ez is emberes feladat lesz, hiszen a Modern városok program javítja a városok elérhetőségét, gazdasági és oktatási fejlesztésekkel erősíti a foglalkoztatást és a kutatást. Ezen túl a sport- és kultúrafejlesztési elemekkel hozzájárul nemcsak a nagyvárosokban élők életminőségének javításához, hanem a városok térségeinek fejlődéséhez is. Több városban pedig komoly kórházfejlesztések zajlanak. Amikor a program végére érünk, el tudjuk majd mondani, hogy a fejlődés a dualizmus korához vagy az első világháborút követő talpra álláshoz mérhető.

magyarnemzet.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó