Megkezdődött az M1-M7-es autópályák átkötésének előkészítése
Kiválasztotta a tervezőt a Komárom és Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út fejlesztéséhez a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő. Az észak-déli irányú összeköttetés feladata tehermentesíteni a fővárost és környékét a nemzetközi tranzitforgalomtól.
2020. július 2. 11:32

Az M1-es autópálya és Székesfehérvár között mintegy 85 kilométeres, a 13-as és 81-es főutak nyomvonalán, a települések elkerülésével létesítendő kétszer két sávos szakasz tervezését Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft. A nyertes pályázóknak tanulmánytervet és környezeti hatásvizsgálati dokumentációt kell készítenie, valamint megszerezni a környezetvédelmi engedélyt. Az észak–déli irányú pálya a komáromi Duna-hidat, valamint az M1-es autópályát köti össze az M7-essel Székesfehérvárnál, illetve az M8-assal Sárbogárdnál. Az M8 új szakasza a Balaton keleti sarkától, Enyingtől vezet majd Dunaújváros felé, illetve a Pentele-hídon juttatja át a forgalmat a Duna-Tisza közére és csatlakozik az M5-öshöz.

A beruházás végső célja létrehozni egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetést az M1-es és M5-ös sztrádák között. Mint ismert, hazánkat több nemzetközi közlekedési folyosó érinti, a legnagyobb átmenő forgalom Németország és a Balkán, illetve Törökország között zajlik. Ez azt jelenti, hogy Hegyeshalom és Nagylak között haladnak a teherautók a legnagyobb számban, jelenleg az M1-esen, az M0-s nyugati és déli szektorában, valamint az M5-ösön. Az úthálózaton díjat fizető teherautók több mint fele tranzitszállítást végez: tavaly az e-útdíjrendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek 52 százaléka külföldi illetőségű volt. Köztük a hírhedt román autónepperek, akik egyszerre minél több személyautót igyekeznek elszállítani úgynevezett horrorkaravánjaikkal.

 

A cél a településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés megépítése (Fotó: Havran Zoltán)

Az átmenő forgalom a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki. A tranzitforgalom jelentős részének azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná az igénye­ket, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának.

Ha elkészül a fővárost mintegy száz kilométeres távolságban elkerülő félgyűrű, annak feltételezhetően kedvező következményei lesznek Budapest elővárosi forgalmára. Most ugyanis az a helyzet, hogy az egyre növekvő terhelés miatt jelentős források mozgósítása szükséges az M0-s déli szakaszának burkolaterősítésére, és több szakaszban zajlik, illetve előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti részének teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó