Nem volt keresnivalója a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a járvány alatt
Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán szerdán, Budapesten.
2020. július 1. 16:30

Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú, hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt.

A bírálókkal szemben az Igazságügyi Minisztérium (IM) folyamatosan védte azt az álláspontot, hogy Magyarország sem tett mást, mint minden más ország: védte állampolgárait, nemzetgazdaságának érdekeit és csökkentette a járvány káros hatásait - hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról állítottak.

"Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt" - fogalmazott Varga Judit.

Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a rendkívüli jogrendet is az alaptörvény szabályozza.

Éppen egy éve kerültek az európai uniós ügyek az IM-hez - emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és igazságügyi portfólió "vegyítését", hiszen nincs olyan uniós jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti jogrendszereket.

Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította, mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét, nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az uniós intézmények "nem nagyon találták a helyüket" a járvány első heteiben.

Az EB ezután a határozott, a saját nemzeti érdekeiket előtérbe helyező államok cselekvésének koordinálásában találta meg a szerepét - mondta.

Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a visegrádi országok (V4) "megkerülésé nélkül Európa nem volt képes csúcsvezetőt választani", és Ursula von der Leyen személyében olyan politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség problémái iránt.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi "legerősebb" ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte: "Magyarország nagyobb és nem több Európára vágyik".

Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia.

Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni kezelni ezeket a kihívásokat.    
 
Magyarország olyan igazságos, méltányos költségvetést szeretne, amely elismeri minden országnak a válság előtt, illetve a csatlakozása óta tett erőfeszítéseit - mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette, nem szabad elfelejteni a kohézió alapelvét sem.

A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont változatlan: "a magyar emberek fogják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni".

Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi "bebetonozott európai rendet", amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig keletről nyugatra áramlik. Az európai zöld megállapodás kapcsán fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.

A beszámoló után a minisztert Balczó Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a többi között az Európai Ügyészségről kérdezte. Varga Judit közölte: ugyan nem kötelező a csatlakozás a szervezethez, azonban mégis szankcionálják azokat, akik így döntenek.

A civiltörvényre vonatkozó kérdés kapcsán a tárcavezető azt mondta, hogy a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása nyomós közérdek, amely az uniós jogszabályok értelmében is lehetőséget ad bizonyos szabadságjogok korlátozására.

Az Európai Unió Bírósága is jogszerűnek mondta ki ezt a célt, azonban annak eszközeivel vannak problémái - magyarázta.

Csöbör Katalin (Fidesz) felvetésével egyetértve Varga Judit arra számít, hogy a jövőben is folytatódni fognak a Magyarországot érő brüsszeli támadások.

Azok jellemzőjének nevezte, hogy "hamar elfogynak a jogi érvek", mivel a támadások alapvetően ideológiai-politikai indíttatásúak.

Gurmai Zita (MSZP) európai minimálbérre vonatkozó kérdésére a miniszter azt felelte: az elmúlt tíz év Fidesz-kormányzása jelentősen növelte a garantált minimálbért, azonban az egy komplex rendszer része, amely összefügg a család- és gazdaságpolitikával, amelyet "nem lehet kívülről irányítani".

A szocialista politikus másik kérdésére úgy reagált, hogy nem az isztambuli egyezmény a kulcsa annak, hogy a családok és az elesettek a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek.

A jelentségre komplex intézkedésekkel - köztük a büntető törvénykönyv szigorításával - válaszol a kormány- tette hozzá.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó