Nem volt keresnivalója a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a járvány alatt
Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán szerdán, Budapesten.
2020. július 1. 16:30

Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú, hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt.

A bírálókkal szemben az Igazságügyi Minisztérium (IM) folyamatosan védte azt az álláspontot, hogy Magyarország sem tett mást, mint minden más ország: védte állampolgárait, nemzetgazdaságának érdekeit és csökkentette a járvány káros hatásait - hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról állítottak.

"Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt" - fogalmazott Varga Judit.

Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a rendkívüli jogrendet is az alaptörvény szabályozza.

Éppen egy éve kerültek az európai uniós ügyek az IM-hez - emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és igazságügyi portfólió "vegyítését", hiszen nincs olyan uniós jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti jogrendszereket.

Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította, mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét, nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az uniós intézmények "nem nagyon találták a helyüket" a járvány első heteiben.

Az EB ezután a határozott, a saját nemzeti érdekeiket előtérbe helyező államok cselekvésének koordinálásában találta meg a szerepét - mondta.

Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a visegrádi országok (V4) "megkerülésé nélkül Európa nem volt képes csúcsvezetőt választani", és Ursula von der Leyen személyében olyan politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség problémái iránt.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi "legerősebb" ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte: "Magyarország nagyobb és nem több Európára vágyik".

Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait.

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia.

Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni kezelni ezeket a kihívásokat.    
 
Magyarország olyan igazságos, méltányos költségvetést szeretne, amely elismeri minden országnak a válság előtt, illetve a csatlakozása óta tett erőfeszítéseit - mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette, nem szabad elfelejteni a kohézió alapelvét sem.

A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont változatlan: "a magyar emberek fogják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni".

Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi "bebetonozott európai rendet", amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig keletről nyugatra áramlik. Az európai zöld megállapodás kapcsán fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.

A beszámoló után a minisztert Balczó Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a többi között az Európai Ügyészségről kérdezte. Varga Judit közölte: ugyan nem kötelező a csatlakozás a szervezethez, azonban mégis szankcionálják azokat, akik így döntenek.

A civiltörvényre vonatkozó kérdés kapcsán a tárcavezető azt mondta, hogy a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása nyomós közérdek, amely az uniós jogszabályok értelmében is lehetőséget ad bizonyos szabadságjogok korlátozására.

Az Európai Unió Bírósága is jogszerűnek mondta ki ezt a célt, azonban annak eszközeivel vannak problémái - magyarázta.

Csöbör Katalin (Fidesz) felvetésével egyetértve Varga Judit arra számít, hogy a jövőben is folytatódni fognak a Magyarországot érő brüsszeli támadások.

Azok jellemzőjének nevezte, hogy "hamar elfogynak a jogi érvek", mivel a támadások alapvetően ideológiai-politikai indíttatásúak.

Gurmai Zita (MSZP) európai minimálbérre vonatkozó kérdésére a miniszter azt felelte: az elmúlt tíz év Fidesz-kormányzása jelentősen növelte a garantált minimálbért, azonban az egy komplex rendszer része, amely összefügg a család- és gazdaságpolitikával, amelyet "nem lehet kívülről irányítani".

A szocialista politikus másik kérdésére úgy reagált, hogy nem az isztambuli egyezmény a kulcsa annak, hogy a családok és az elesettek a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek.

A jelentségre komplex intézkedésekkel - köztük a büntető törvénykönyv szigorításával - válaszol a kormány- tette hozzá.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Karácsonyék pénzt kínálnak a klímaügyi szeánszokért
    Klímaüggyel házal a Soros György-féle Open Society Foundation (Nyílt Társadalom Alapítványok) által támogatott Foundation for Development of Democratic Rights (DemNet Hungary) részvételével a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat tízezer budapestinél. A Belügyminisztérium nyilvántartása alapján véletlenszerűen kiválasztott lakosoknak küldenek levelet, és az érdeklődők közül kiválasztott ötven embernek negyvenezer forintot kínálnak a részvételért.
  • Nagyot tévedett Dobrev Klára
    Fej fej melletti küzdelmet vizionált Dobrev Klára egy Népszavában megjelent interjúban a Fidesz–KDNP és az ellenzék között, elmondható azonban, hogy Gyurcsány Ferenc felesége téved – jelentette ki a lapunknak készített elemzésében Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója. Hozzátette: mivel az ellenzéki tábor nem egységes, ezért számos szavazót veszíthetnek a baloldali pártok azok közül, akik a közös listából nem kérnek.
  • Az apokalipszis négy lovasa
    A nyílt társadalom ideológiái: a kommunizmus, a liberalizmus, a globalizmus és a rasszizmus.
MTI Hírfelhasználó