Nehéz fél évet tudhat maga mögött az Európai Bizottság
A közös európai költségvetés keretének kialakítása mellett nem sikerült más ügyekben az Európai Bizottságnak megvalósítani célkitűzéseit működésének első fél évében – értékelte a testület munkáját a napokban nyilvánosságra hozott elemzésében az Alapjogokért Központ.
2020. június 26. 19:27

A koronavírus-járvány miatt nehéz fél évet tudhat maga mögött a brüsszeli testület, ezért is nehéz mérni a munkáját – mondta Szolomayer Balázs vezető elemző a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A járvány kezelésével kapcsolatban elmondta, hogy „három lépéssel voltak az események mögött, és akkor javasoltak intézkedéseket, amikor a tagállamok azokat már régen megvalósították”.

Kritikaként hozta fel, hogy még a járványhelyzet kellős közepén is a magyar és a lengyel jogállamisággal voltak elfoglalva Brüsszelben.

„Teljesen abszurd helyzet alakult ki, miközben az országok az emberéletek védelmével voltak elfoglalva, addig a bizottság egy része azzal foglalkozott, hogy demokráciából leckéztesse Magyarországot és Lengyelországot” – fogalmazott.

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője hozzátette, a járvány következményei felülírták az európai politikai napirendet.

Kiemelte, hogy az Európai Bizottság által meghatározott célkitűzéseket, mint az európai zöldpolitika kialakítása, a digitalizációs felzárkózás vagy az EU globális szerepének erősítése, nem sikerült megvalósítani. Mentségül hozta fel, hogy fél év alatt nem lehetett nagy csodára számítani.

Egyedül az európai költségvetés keretrendszerének kialakításában sikerült előrelépést elérni – fűzte hozzá.

Mint ismert, múlt hónapban az Európai Bizottság a következő hét évre 1100 milliárdos költségvetésre, valamint egy 750 milliárdos helyreállítási eszközalap létrehozására tett javaslatot.

Általánosságban véve túlságosan pozitív képet nem tudunk lefesteni erről a fél évről – tette hozzá az elemző, aki szerint ennek egyik oka az, hogy hosszú időbe telik az európai intézményrendszer irányváltása.

Tóth Erik hozzátette, hogy a 2008-as, majd a 2015-ös menekültválság idején is azért bírálták az Európai Uniót, mert késéssel reagált az eseményekre.

Szerinte azért sem sikerült előrelépést elérnie az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak, mert az európai intézményrendszerek egymással viaskodtak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/Oliver Hoslet)

„Megfigyelhető volt az is, hogy az Európai Parlament kilépett a klasszikus szerepköréből és megpróbálta magát az Európai Bizottsággal szemben aktív szerepkörben feltüntetni” mondta  Tóth Erik, utalva a Magyarország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokra.

Olyan ügyekkel foglalkoztak, amelyek nem kapcsolódtak a koronavírus elleni védekezéshez.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt ért bírálatokkal kapcsolatban Szolomayer Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy egyes uniós vezetők is arról beszéltek, hogy a veszélyhelyzet idején nem működik a magyar parlament, ami nem volt igaz.

Az az állítás sem állta meg a helyét, hogy rendeleti törvénykezés keretében hozta meg a magyar kormány a nemváltoztatás lehetőségét megszüntető törvényt, miközben ez már egy régen napirenden lévő javaslat volt. „Nem arról van szó, hogy nem lehet nemváltozató műtétet végrehajtani, hanem a születéskori nemet nem lehet megváltoztatni” – mondta.

Lobbisták célkeresztjében a biztosok

Az Alapjogokért Központ elemzése vizsgálta többek között az Európai Bizottság tagjainak aktivitását, valamint elemezte az uniós biztosok vállalati és nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kal) való találkozóit.

Ezzel összefüggésben kiderült, hogy Vera Jourová demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos volt az egyik leggyakoribb célpontja a lobbistáknak a bizottságban az elmúlt hat hónapban.

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Francois Lenoir)

„A Soros-féle nyílt társadalmat propagáló civil szervezetek képviselői előszeretettel találkoztak az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság cseh alelnökével” – mondta Szolomayer Balázs, aki szerint ezek a találkozók nem függetlenek attól, hogy milyen véleménye alakult ki a biztosnak egyes konzervatív szellemiségű kormányokról.

Ezek a találkozók azonban egyáltalán nem átláthatók – fűzte hozzá, miközben a civil szervezetek lépten-nyomon a transzparencia fontosságáról beszélnek.

Az Alapjogokért Központ elemzése megjegyzi, hogy figyelemre méltó a német vállalatok jelentős súlya a találkozókat illetően.

Szolomayer Balázs szerint ez nem független attól, hogy az Európai Bizottság elnöke német, aki tartja a kapcsolatot a német nagytőkével, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy július elsejétől Németország veszi át az EU soros elnöki posztját.

Tóth Erik ezzel összefüggésben elmondta, hogy a közös agrárpolitika alakításában a franciák is a német álláspontot figyelik. „A német nagytőkések érdekérvényesítési képessége nagyon felértékelődik egy ilyen helyzetben” – mondta.

A hétéves költségvetés kapcsán hozzáfűzte, hogy Németország most megpróbál szép lassan eltolódni a nettó haszonélvezői szerepkörbe a nettó befizetőiből.

Föderális Európa vagy nemzetállamok Európája?

Tóth Erik az elmúlt időszakot értékelve elmondta, hogy a föderális Európa, illetve a nemzetállamok együttműködését támogató tagállamok közötti megosztottság, polarizáció tovább erősödött.

A járványügyi helyzetet követően mindkét fél az EU cselekvésképtelenségében saját igazát látja visszaigazolódni.

Ezek a viták felerősödtek, és az álláspontok inkább távolodtak egymástól – mondta, hozzátéve, hogy az ideológiai különbség magának a politikai uniónak az egységét is megbonthatja.

Nemzeti konzultáció egyik funkciója, hogy egyetértési pontokat hozzon létre

A korábbi és a jelenlegi nemzeti konzultációkat érő bírálatokról Szolomayer Balázs elmondta, az uniós szereplők azt kifogásolták, kifogásolják, hogy a magyar állampolgárok véleményt alkothatnak az uniós kérdésekről.

Az sem tetszik nekik, hogy a magyar választók elutasítják, hogy föderatív irányba induljon el az EU, miközben az intézményrendszer vezetői ezt szeretnék” mondta.

Tóth Erik ehhez hozzáfűzte, hogy adatvédelmi jogokat sérthet az az ellenzéki kezdeményezés, hogy összegyűjtsék a nemzeti konzultációs kérdőíveket, mert a kérdőívekben feltett kérdések törvényjavaslatok formájában néhány hónap múlva az Országgyűlés elé kerülnek. Ez történt a családok védelméről szóló nemzeti konzultációt követően is – tette hozzá.

A nemzeti konzultáció egyik funkciója, hogy egyetértési pontokat próbál létrehozni. Úgy vélte, hogy a bírálatok helyett az az európai politikai rendszer, amely legitimációs deficittel rendelkezik, felnézhetne erre az intézményre.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
MTI Hírfelhasználó