Huszonkilenc éve hagyta el az utolsó szovjet katona az országot
A szovjet haderő negyvenhét évig volt Magyarországon, de csak tíz évig legálisan.1955-ben ugyanis ki kellett volna vonulniuk, de maradtak. 1956-ban vérbefojtották a magyar forradalmat, Kádár János nem érezte volna biztonságban magát nélkülük. A szovjet haderő egészen 1989-ig biztosította, hogy senkinek se legyen kedve megkérdőjelezni a rendszert, azonban a nyolcvanas évek második felében fordult a kocka, a Szovjetunió jelentősen meggyengült. Magyarországról is kénytelenek voltak kivonulni.
2020. június 21. 18:14

"1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezt megelőzően a szovjet féllel hosszú tárgyalások folytak” – mondta Borsics László a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, aki a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökeként vett rész a tárgyalásokon.

Mintegy negyvenhét évig volt a szovjet haderő Magyarországon

„A szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án Battonyánál léptek először Magyarország területére. A negyvenhét évből közel tíz év volt olyan időszak, amikor a jogalapjuk megvolt, hogy Magyarországon legyenek. 1988 végéig Magyarország területén mintegy 110 ezer szovjet katona állomásozott, akiknek körülbelül fele volt katona, a többi polgári és civil személy volt” – részletezte.

Csaknem 100 településen helyezkedtek el a szovjet csapatok, közel hatezer objektumot használtak, és gyakorlatilag négy hadosztály kötelékében szolgáltak a déli hadsereg alárendeltségében.

A Déli Hadseregcsoport egyik harckocsiezredének búcsúztatása Sárbogárdon (1989. május 19.)

„Ebből két gépesített lőszerész hadosztály, és két harckocsi hadosztály, továbbá a légierő erői tartózkodtak Magyarországon” – fűzte hozzá.

1967-ben született egy húszéves időtartamra szóló megállapodás, miszerint Magyarország területén egy objektumban a szovjetek nukleáris robbanófejeket tárolhatnak, ez az egyezmény 1987-ben meghosszabbításra került. Ennek ellenére négy objektumban őrizhettek nukleáris eszközöket: Császár térségében, Tabon, Kunmadarason, Kiskunlacházán.

Búcsúzó orosz katonák (Fotó: MTI/Mónos Gábor)

Két ütemben történt meg a kivonulás

A kivonulással kapcsolatosan két ütemről beszélhetünk, hiszen 1988-as évek végére egy enyhülési folyamat indult el 1985-től kezdődően, és 1988 decemberében Mihail Szergejevics Gorbacsov, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésén bejelentette, hogy Európából kivonnak ötvenezer katonát egyoldalúan, mintegy hatezer harckocsit, és hat harckocsi hadosztályt a volt NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről.

Katonák nézik a páncélosok elszállítását Fotó: MTI/Friedmann Endre)

Ennek keretében első ütemben Magyarország területéről egy harckocsi hadosztályt vontak ki, ami tízezer főt és mintegy négyszáz darab harckocsit jelentett.

1989 decemberében az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, miszerint a magyar kormány kezdjen sürgősen tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról hazánk területéről. Ennek előzménye volt, hogy Németh Miklós a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke 1989 márciusában Moszkvában járt, és három súlyos kérdést vetett fel a tárgyalásokon.

A varsói szerződéssel kapcsolatos reform kérdéskört, a Magyarország területén állomásozó szovjet csapatok kivonását, és a nukleáris eszközök elvitelét Magyarország területéről. Erre gyakorlatilag pozitív választ kapott, csak azt kérte a szovjet vezetés, hogy tekintettel a „bécsi hagyományos fegyverek tárgyalására, ez maradjon titokban, a közvélemény ne kerüljön tájékoztatásra”.

Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25.)

Ennek fényében 1989 decemberében az Országgyűlés meghozta a határozatot, Németh Miklós január 5-én levelet írt az akkori szovjet miniszterelnöknek, amiben kezdeményezte, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások, és kijelölte a magyar delegációt Somogyi Ferenc, akkori külügyi államtitkár vezetésével. Ezzel január és március között megkezdődött a kivonulásról szóló tárgyalás előkészítése, és az egyezmény létrehozása. A tárgyalásokon a szovjet fél már a felső utasításnak megfelelően olyan irányú eligazítást kapott, hogy a tárgyalásokat mindenképpen végre kell hajtani, és megegyezésre kell törekedni.

Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13.)

Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök végül 1990. január 9-én Szófiában elvi megállapodást kötött a teljes csapatkivonás ütemtervéről.

Távozó szovjet katonák a hajmáskéri vasútállomás peronján (1990. március 12.)

Cicciolina (Staller Ilona), az Olasz Republikánus Párt képviselője búcsúztatja a szovjet katonákat Kiskunhalason (1989. április 25.)

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 1 perckor hagyta el Magyarország területét.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • A baloldal diktatórikus hajlamú
    A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei (4. rész)
MTI Hírfelhasználó