"1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezt megelőzően a szovjet féllel hosszú tárgyalások folytak” – mondta Borsics László a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, aki a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökeként vett rész a tárgyalásokon.

Mintegy negyvenhét évig volt a szovjet haderő Magyarországon

„A szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án Battonyánál léptek először Magyarország területére. A negyvenhét évből közel tíz év volt olyan időszak, amikor a jogalapjuk megvolt, hogy Magyarországon legyenek. 1988 végéig Magyarország területén mintegy 110 ezer szovjet katona állomásozott, akiknek körülbelül fele volt katona, a többi polgári és civil személy volt” – részletezte.

Csaknem 100 településen helyezkedtek el a szovjet csapatok, közel hatezer objektumot használtak, és gyakorlatilag négy hadosztály kötelékében szolgáltak a déli hadsereg alárendeltségében.

A Déli Hadseregcsoport egyik harckocsiezredének búcsúztatása Sárbogárdon (1989. május 19.)

„Ebből két gépesített lőszerész hadosztály, és két harckocsi hadosztály, továbbá a légierő erői tartózkodtak Magyarországon” – fűzte hozzá.

1967-ben született egy húszéves időtartamra szóló megállapodás, miszerint Magyarország területén egy objektumban a szovjetek nukleáris robbanófejeket tárolhatnak, ez az egyezmény 1987-ben meghosszabbításra került. Ennek ellenére négy objektumban őrizhettek nukleáris eszközöket: Császár térségében, Tabon, Kunmadarason, Kiskunlacházán.

Búcsúzó orosz katonák (Fotó: MTI/Mónos Gábor)

Két ütemben történt meg a kivonulás

A kivonulással kapcsolatosan két ütemről beszélhetünk, hiszen 1988-as évek végére egy enyhülési folyamat indult el 1985-től kezdődően, és 1988 decemberében Mihail Szergejevics Gorbacsov, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésén bejelentette, hogy Európából kivonnak ötvenezer katonát egyoldalúan, mintegy hatezer harckocsit, és hat harckocsi hadosztályt a volt NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről.

Katonák nézik a páncélosok elszállítását Fotó: MTI/Friedmann Endre)

Ennek keretében első ütemben Magyarország területéről egy harckocsi hadosztályt vontak ki, ami tízezer főt és mintegy négyszáz darab harckocsit jelentett.

1989 decemberében az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, miszerint a magyar kormány kezdjen sürgősen tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról hazánk területéről. Ennek előzménye volt, hogy Németh Miklós a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke 1989 márciusában Moszkvában járt, és három súlyos kérdést vetett fel a tárgyalásokon.

A varsói szerződéssel kapcsolatos reform kérdéskört, a Magyarország területén állomásozó szovjet csapatok kivonását, és a nukleáris eszközök elvitelét Magyarország területéről. Erre gyakorlatilag pozitív választ kapott, csak azt kérte a szovjet vezetés, hogy tekintettel a „bécsi hagyományos fegyverek tárgyalására, ez maradjon titokban, a közvélemény ne kerüljön tájékoztatásra”.

Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25.)

Ennek fényében 1989 decemberében az Országgyűlés meghozta a határozatot, Németh Miklós január 5-én levelet írt az akkori szovjet miniszterelnöknek, amiben kezdeményezte, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások, és kijelölte a magyar delegációt Somogyi Ferenc, akkori külügyi államtitkár vezetésével. Ezzel január és március között megkezdődött a kivonulásról szóló tárgyalás előkészítése, és az egyezmény létrehozása. A tárgyalásokon a szovjet fél már a felső utasításnak megfelelően olyan irányú eligazítást kapott, hogy a tárgyalásokat mindenképpen végre kell hajtani, és megegyezésre kell törekedni.

Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13.)

Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök végül 1990. január 9-én Szófiában elvi megállapodást kötött a teljes csapatkivonás ütemtervéről.

Távozó szovjet katonák a hajmáskéri vasútállomás peronján (1990. március 12.)

Cicciolina (Staller Ilona), az Olasz Republikánus Párt képviselője búcsúztatja a szovjet katonákat Kiskunhalason (1989. április 25.)

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 1 perckor hagyta el Magyarország területét.