Diktatúra, diktátor, teljhatalom, rezsimépítés...
Leküzdött és visszaszorított járvány az egyik oldalon, hangos diktatúrázás a másikon. A magyar ellenzék nem tudta átlépni a saját árnyékát, nem segítette a veszélyhelyzet alatt a kormány munkáját, sokkal inkább hátráltatni igyekezett azt, amikor ellendrukkerként viselkedett. Összeállításunkban sorra vesszük, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésétől a bejelentésig, miszerint jövő héten megszűnik a rendkívüli jogrend, milyen lépéseket tett a kormány, és miként kommentálta azokat az ellenzék.
2020. május 23. 11:14

Jövő hét kedden nyújtja be a kormány a különleges jogrend, vagyis a koronavírus elleni törvény visszavonásáról szóló javaslatot, amelyet március 30-án fogadott el az Országgyűlés. Azon a március végi napon a kormány már túl volt egy sor olyan intézkedésen, amellyel a lakosság egészségét és anyagi biztonságát kívánták megóvni.

Március 11-én rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdettek, beutazási korlátozásokat vezettek be, elrendelték egyetemek, sportesemények, nagyobb közösségi rendezvények bezárását.

Két nappal később a kormányfő bejelentette, hogy március 16-tól bezárják az iskolákat, tantermen kívüli digitális munkarendet vezetnek be, akciócsoportokat állítanak fel és újabb védekezéshez szükséges eszközöket vásárolnak. Március 16-án lezárták a határokat, bejelentették, hogy az éttermek, kávézók délután háromig lehetnek nyitva, de a miniszterelnök ezen a napon beszélt arról is, hogy mivel komoly munkanélküliségi hullám várható, újra kell tervezni a költségvetést, a kormány pedig a munkahelyvédelemre is koncentrálni fog.

Ígéretének megfelelően Orbán Viktor március 18-án bejelentette a legújabb, a gazdaság védelmével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket. Ezek, mint mondta, csak az első, legsürgetőbb döntések, melyeket majd újabbak követnek. A legfontosabb pontok: a magánszemélyek és vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik, a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik. A legsúlyosabb gondokkal küszködő szektorokban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik.

Háborgás a közösségi médiában

Ezek után következett tehát március 30-a, a rendkívüli jogrend elfogadása, amellyel a miniszterelnök tegnapi értékelése szerint nemzetközi összehasonlításban mindenkit egy-két héttel megelőzve sikerült időben meghozni minden fontos döntést, aminek köszönhetően Magyarország sikerrel védekezett a járvány első hullámával szemben.

Jakab Péter, Fekete-Győr András, Szabó Tímea, Dobrev Klára, Donáth Anna, Tordai Bence – a krízis idején leginkább csak a posztolással foglalkoztak

Jakab Péter, a Jobbik elnöke nem a védekezés fontosságára koncentrált, amikor a közösségi médiában a törvény kapcsán úgy fogalmazott: – Magyarország miniszterelnöke elérkezettnek látta az időt, hogy megkoronázza tíz éves rezsimépítését, és ezzel képletesen megkoronázza saját magát is.

Más ellenzéki politikusok is igyekeztek hangot adni nemtetszésüknek: – Természetesen az Alkotmánybírósághoz fordulunk a mai teljhatalom-törvény miatt, és a „sundám-bundám” Alaptörvény-szegés miatt. Nem állunk meg, elmegyünk az összes szükséges európai bíróságra! Nincs teljhatalom Orbánnak! – írta felháborodottan Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a jogszabály elfogadása napján a Facebookon.

A Momentum is akcióban

Április 6-án a kormányfő meghirdette a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemét. A miniszterelnök kifejtette, hogy a GDP 18-20 százalékát érinti majd a teljes kilencezer milliárdos intézkedéscsomag, és 2,7 százalékig engedik el a költségvetési hiányt. Többek között bértámogatást, a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztést, beruházások támogatását, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését jelentette be a kormányfő.

Tordai Bence és Szabó Tímea is kivette a részét a fertőzés elleni harcból: minden alkalommal szapulták a kormányfőt Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Tordai Bencének, a Párbeszéd frakció másik kiemelkedően aktív tagjának erre ugyanezen a napon annyi reakciója volt, hogy: – Orbán Viktor diktátorosat játszik.

Április 9-én a kijárási korlátozások határozatlan időre történő meghosszabbításáról döntött a kormány. A miniszterelnök értelmesnek és sikeresnek nevezte az addigi védekezést, kiemelve, hogy sikerült lelassítani a járvány terjedését. Orbán Viktor az idősekre való odafigyelésre, a megfelelő távolság megtartására, és a csoportosulások elkerülésére kérte a lakosságot a húsvéti hétvége előtt.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke aznap azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak, hogy mivel a járvánnyal kapcsolatban csak az Operatív Törzs kommunikál, nem nyilvánosak az információk.

– Így az esetleges hibákat el lehet tussolni, mert nincsenek arra ösztökélve, hogy kijavítsák, és nem is derül ki, hogy valójában hogyan kezelik a járványhelyzetet. Ezek a legnagyobb problémák most az országban – mondta a párt vezetője, és tovább panaszkodott: – Miközben Orbán Viktor akcióhősként tetszeleg, valójában mind a 3200 önkormányzatot az út szélén hagyta. Fekete-Győr András azt is magabiztosan kijelentette: – Előbb-utóbb érvényt fogunk szerezni a 21. századi demokráciának is.

Taps Brüsszelnek

Április 17-én Orbán Viktor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen járt, ahol a magyarországi lélegeztetőgép sorozatgyártás megkezdéséről tájékozódott. Az ellenzék politikusai azzal voltak elfoglalva, hogy aznap az Európai Parlament egy hazánkat kritizáló állásfoglalást adott ki.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa másnap így örvendezett: – A válság alatt is működik a demokrácia. Na nem Magyarországon, hanem Európában. Nem Orbán-féle teljhatalomra, Európa ellenességre, hanem széleskörű együttműködésre van szükség.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője sem akart lemaradni: – Megdöbbentő, hogy a magyar kormánypártban még mindig, minden helyzetben az egó győz. Egy világjárvány közepén és egy gazdasági világválság küszöbén vagyunk. Mégis azt várják, hogy egész Európa tapsoljon nekik és a korlátlan időre korlátlan hatalmat biztosító felhatalmazási törvényüknek.

Tetőzés

Április 29-én, egy nappal azelőtt, hogy a kormány részben feloldotta a kijárási korlátozásokat Oláh Lajos, a DK képviselője arról beszélt, hogy a kabinet azért hívta egyeztetésre az ellenzéket a pártfinanszírozásról, mert azt szeretné eljátszani, hogy nincs diktatúra. – Nem volt és nem is lesz egyeztetés, amíg Magyarországon Orbán Viktor egyszemélyben dönt mindenről – fogalmazott a politikus, és kifejtette, hogy Orbán Viktor egyeztetés nélkül dobta ki a betegeket a kórházakból, és Európa legkisebb és leghatástalanabb gazdasági csomagját szintén egyeztetés nélkül hirdette meg. Másnap a miniszterelnök bejelentette, hogy mivel sikerült az egészségügyi rendszert akár a tömeges megbetegedésekre is felkészíteni, vidéken megkezdődhet védelmi intézkedések enyhítése.

Május másodikán Orbán Viktor a parlament rendkívüli ülésén vett részt a demokratikus országgyűlés 1990-es megalakulására emlékezve. Az ellenzéki pártok nem tisztelték meg jelenlétükkel az ünnepséget, viszont Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azt írta a Facebookon: – Szomorú, hogy 30 évvel a rendszerváltás után újra a szabadságjogokért, a jogállamért és a demokráciáért kell küzdenünk. Hiszen az a köztársaság, ami most van, az csak formájában köztársaság – egy alaki köztársaság –, ami valójában egy önkényuralmi rendszer, amit fel kell számolnunk!

Május 5-én már sejteni lehetett, hogy valóban túl vagyunk a járvány tetőzésén, amit a miniszterelnök – mint kiderült, helyesen – május 3-ra prognosztizált. A Jobbik pedig azzal volt elfoglalva, hogy egy videóban korrupcióval vádolja a miniszterelnököt azt állítva, hogy az Orbán-család és strómanjaik a járvány leple alatt több száz milliárdot loptak el. – Erre kellett Orbánnak a korlátlan felhatalmazás, nem a járvány megfékezésére. Így, akár már holnap vissza is adhatja a hatalmat az általa egyébként is kézivezérléssel irányított kétharmados parlamentnek – fogalmaztak a párt oldalán a közösségi médiában.

Budapest örül, a Jobbik retteg

Május 16-án Orbán Viktor megkezdte a fővárosi korlátozások fokozatos feloldását, ami a bejelentéskor mondott szavai szerint azért vált lehetővé, mert a védelmi intézkedéseket időben meghozták, és azokat a fővárosi polgárok fegyelmezetten betartották.

A momentumos Donáth Anna feltehetőleg azzal töltötte idejét, hogy az Európai Parlamentben hazánkról tartott vitára készült, amelyen, mint ismert, nem engedték meg, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter képviselje a kormányt.

– A magángépekkel türk rokonokhoz, baráti diktátorokhoz repkedő, kórházakban turistaként tébláboló miniszterelnök valamiért pont a legfontosabb vitára nem indul el. Nem mer. Orbán Viktor gyáván viselkedik. Ha így van, megvitatjuk nélküle – írta rendkívül harciasan az ifjú politikus.

Ugyanezen a napon a Momentum pártelnöke is hallatni akart magáról. A fővárosi lakosok számára nyilvánvalóan örömteli hétvégén Fekete-Győr András a Facebookon arról írt, hogy a magyar kormány, amíg Orbán Viktor irányítja, nem segít, hanem elvesz. – Nem a problémák megoldásán dolgozik, hanem azok mélyítésén. Nem velünk van, hanem ellenünk. A magyar történelemből ismerjük ezt: a jogok folyamatos csorbítását, a kisemberek folyamatos megfigyelését és zaklatását, az állandó ellenségképzést, ami végül tragédiába torkollik – fogalmazott a parlamenten kívüli politikai alakulat vezetője, és hozzátette: – A Momentum azért jött létre, hogy ezt a tragédiát megakadályozza. Hogy ne jussunk el a negyvenes és ötvenes évek világáig.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője napokkal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette, várhatóan a hónap végén a parlament dönthet a rendkívüli jogrend megszüntetéséről, azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy olyan dolgok történtek Magyarországon az elmúlt két hónapban, amire egyszerűen nincs magyarázat és aminek nincsen helye egy jogállamban és egy demokráciában.

– Azon nem lehet túllépni, hogy embereket azért rabosítanak, azért visz be a rendőrség, mert a véleményüknek hangot adtak, hát ez az ’50-es évek – fogalmazott a 2012-ben egy országgyűlési felszólalásában még a hazánkban élő zsidó származású emberek listázását szorgalmazó politikus a rémhírterjesztés jogos büntetésére utalva, és kiemelte: – Magyarország már demokráciának semmiképpen nem nevezhető, hanem egy hibrid rendszer, vagy egy diktatúra.

Erős mondatok pro és kontra

Március 18.

Orbán Viktor bejelentette: hiteltörlesztési moratóriumot vezetnek be.

Az MSZP elnöke üdvözölte, hogy pártja több javaslatát is megvalósítja a kormány, ugyanakkor továbbiakat is sürgetett.

Március 30.

Orbán Viktor: „Az ellátáshoz szükséges kapacitásokat, orvosokat és ápolónőket hadrendbe állítottuk.”

Jakab Péter, Jobbik: „Magyarország miniszterelnöke elérkezettnek látta az időt, hogy megkoronázza 10 éves rezsimépítését, és ezzel képletesen megkoronázza saját magát is.”

Április 6.

Orbán Viktor: „Visszaépítjük a tizenharmadik havi nyugdíjat.”

Tordai Bence, Párbeszéd:„Orbán Viktor diktátorosat játszik.”

Április 9.

Orbán Viktor: „Az eddigi korlátozások értelmesek és sikeresek voltak annyiban, hogy lelassították a járvány terjedését.”

Fekete-Győr András, Momentum: „Erős kontroll van a kormány kezében. Így az esetleges hibákat el lehet tussolni, mert nincsenek arra ösztökélve hogy kijavítsák.”

Április 29.

Orbán Viktor: „Csak együtt sikerülhet. Egyetlen Magyar sincs egyedül.”

László Imre, Demokratikus Koalíció: „A folyamatos tehetetlenkedés, a bohózatba illő sajtótájékoztató és diktátorokat megszégyenítő beszédek mögött nincsenek érdemi intézkedések.”

Május 12.

Orbán Viktor: „Köszönjük az ápolónőknek és az ápolóknak az áldozatos munkájukat.”

MSZP: „A mostani kormány teljhatalmat szavaztatott meg magának saját képviselőivel a járványhelyzetre hivatkozva.”

Május 16.

Orbán Viktor: Megfontoltan és óvatosan, de áttérhetünk a védekezés második szakaszára. Ezért a kijárási korlátozást feloldjuk Budapesten.

Donáth Anna, Momentum: „A magángépekkel türk rokonokhoz, baráti diktátorokhoz repkedő, kórházakban turistaként tébláboló miniszterelnök valamiért pont a legfontosabb vitára nem indul el. Nem mer. Orbán Viktor gyáván viselkedik.”

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó