Már júniusban eldőlhet a Momentum-DK-párbaj
Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos is megmérettetheti magát Fekete-Győr Andrással szemben a Momentum-elnöki pozícióért a párt júniusi küldöttgyűlésén, s a győztes személye az irányvitát is eldöntheti Kiszelly Zoltán szerint. A politológus úgy vélte, a liberális párt az LMP és a Párbeszéd frakciójában szerezhet befolyást a következő választásig.
2020. május 20. 17:40

Az irányvitát is eldöntheti a Momentum júniusi küldöttgyűlése. Míg a jelenlegi elnök, Fekete-Győr András a két külön ellenzéki lista állítását szorgalmazza, másik elnök megválasztásával a párt akár a közös listaállítás felé is elmozdulhat, ám utóbbi esetben Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára DK-s tandemje lesz az összefogás élén – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus.

Szavai szerint mindkét irány mellett felsorolhatók érvek, mivel míg a tavaly májusi európai parlamenti választáson a külön indulást igazolták a Momentum eredményei, addig a múlt ősszel tartott helyhatósági választáson az összellenzéki összefogás juttatta Karácsony Gergelyt a főpolgármesteri székbe. Az új elnökjelöltek kiléte szombat éjfélig derül ki, s az elemző szerint okozhat meglepetést, hogy kik méretik meg magukat Fekete-Győrrel, hiszen a Momentum jelenlegi vezetőjével kapcsolatban már több alkalommal is a párton belüli elégedetlenségről lehetett hallani.

– Akár az is elképzelhető, hogy az ex-LMP-s Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos belép a Momentumba és ringbe szállnak az elnöki pozícióért, hiszen jó ideje már rendszeresen megjelennek a párt rendezvényein, és gyakorlatilag a Momentum politikáját képviselik – vélte Kiszelly Zoltán.

Okozhatnak meglepetést Fekete-Győr András kihívói Fotó: Teknős Miklós

Értesüléseink szerint a Momentum akár közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is állítana. Ezzel kapcsolatban az elemző úgy vélte, hogy külső gazdasági szakembert indítana a párt, amivel az 1990-es évek közepén hatalmon lévő szocialista–szabad demokrata koa­líciónak az azóta hitelességét vesztett technokrata vagy szakértői kormányzását követnék. Kiszelly Zoltán szerint a Momentum a 2022-es választásig is megpróbál parlamenti frak­ciót szerezni a Párbeszéd és az LMP ország­gyűlési képviselőcsoportjának a kisajátításával.

– Egy olyan megállapodás születhet, amelyben a mérhetetlen vagy szétesőben lévő kis pártok honatyái a Momentum hátán biztosítanák a mandátumukat a következő választáson, addig pedig a fiatal liberálisok érdekei szerint szavaznának. Hasonló forgatókönyv játszódhat le, mint amikor a Bajnai Gordon-féle Együtt 2012-2013-ban próbálta túszul ejteni az LMP frakcióját – fogalmazott a politológus. Ezt megerősíti, hogy Fekete-Győr egy YouTube-videóban pártja természetes szövetségeseként említette a Párbeszédet és az LMP-t.

Nyáron rendezni próbálja sorait a liberális Momentum

A Momentum már most arra készül, hogy bebiztosítsa magának a versenyelőnyt a 2022-es országgyűlési képviselő-választást megelőző ellenzéki összefogásban, ezért idén nyáron mégis megtartják a küldöttgyűlésüket – erősítette meg a párt sajtóosztálya a Magyar Nemzet értesüléseit. Úgy tudjuk, júniusban kerülhet sor az on­line fórumon megrendezendő tisztújításra. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Magyar Nemzetnek adott márciu­si interjújában még azt hangoztatta, hogy valószínűleg elhalasztják a küldöttgyűlést a koronavírus-járvány ­miatt, ám ezek szerint mégis annyira fontosnak látták tisztázni a párton belüli erőviszonyokat, hogy ezt – precedens nélküli módon – az online térben tennék meg.

Ez annak fényében is figyelemre méltó, hogy több ellenzéki politikus is arról beszélt lapunknak, hogy a pandémia miatt ellehetetlenültek a személyes egyeztetések, és a különböző döntéshozó testületeket sem tudják összehozni. Mint korábban megírtuk, az MSZP-ben például arra számítanak, hogy még jövő őszre sem fejeződhetnek be a leginkább a Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott, összellenzéki összefogás előkészületei. Értesüléseink szerint a szocialisták arra számítanak, hogy a járványhelyzet miatt egyik párt sem erősödik meg annyira, hogy vezető szerepet követelhessen a tárgyalásokon.

Cseh Katalin Brüsszelbe ment, Fekete-Győr András maradt Fotó: Mátrai Dávid

Azonban a Nézőpont Intézet múlt héten publikált közvélemény-kutatása szerint egy most megtartott parlamenti választáson a Momentum kapná a legtöbb szavazatot az ellenzéki pártok közül, és a parlamenten kívüli erő szeretné is megőrizni ezt a pozíciót. A fiatal liberálisok a Gyurcsány vezette DK-ra is egyre inkább velük egy súlycsoportba tartozó ellenfélként tekintenek. Úgy tudjuk, néhány hónapja még támogatták volna Dobrev Klárát közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltként, mára már a két külön lista állítása felé hajlanak.

Sőt, úgy értesültünk, még lehetséges közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is számontartanak a tagjaik között. Bár kevés országosan ismert arca van az országgyűlési mandátum nélküli Momentumnak, ennek ellenére új vezetőaspiránsok is feltűnhetnek a pártban, mivel információink szerint a színfalak mögött komolyabb pozícióharcok folynak a pártelnöki tisztségért is.

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó