Akik eddig diktatúrát kiáltottak, bocsánatot is kérhetnének
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter napirend előtti beszámolójával kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése. A tárcavezető felszólalásában a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos beszerzéseket ismertette, amelyre a parlamenti frakciók 5-5 percben reagálhattak.
2020. május 18. 16:58

Szijjártó elmondta, hogy továbbra is a világjárvány határozza meg a nemzetközi politikai diskurzust, a védekezés új szakaszába léptünk, amelyben lazító intézkedéseket vezet be valamennyi európai ország. A korlátozások feloldásakor három szempontot mérlegelt a kormány: az emberi élet védelmét, a gazdaság újraindítását és a normális élethez való visszatérést. Szijjártó Péter úgy tájékoztatott, hogy eddig 10.001 főt hozott haza külföldről a magyar állam, további 541 fő hazahozatala folyamatban van.

A miniszter szerint minden ilyen repatriálási járatot eddig jelentettek az EU-nak, de onnan nemhogy támogatás, válasz sem érkezett, pedig ezeken a gépeken más EU-s tagállamok polgárai is rajta vannak. Az egészségügyi beszerzésekkel kapcsolatban kiemelte, eddig 130 repülőgép érkezett az Magyarország-Kína légihídon, amely 132 millió szájmaszkot, 3298 lélegeztetőgépet, 2,3 millió koronavírus-tesztet, 68 millió védőeszközt hozott. Kínából mintegy 850 ezer olyan gyógyszer érkezett, amely ígéretesnek tűnik a koronavírus által okozott betegség gyógyításában, Japánból pedig további 12200 ilyen gyógyszer érkezett. – Mi azt szállítjuk le, amit az egészségügy kér – fogalmazott Szijjártó Péter annak kapcsán, hogy nemrég egyes sajtóhírek szerint olyan eszközöket is kaptak a kórházak, amelyek nem alkalmasak egy koronavírus-fertőzött lélegeztetésére súlyosabb esetben.

Kiemelte: a kormány továbbra is a munkahelyek megvédésére, munkahelyteremtésre koncentrál, márpedig munkahely csak a beruházásból lesz, a segélyből csak eladósodás lehet. Hangsúlyozta: eddig 526 vállalat 254 milliárd forintnyi beruházást vállalt, valamint a cégek megvédenek 93650 munkahelyet is. – Az Országgyűlés arra készülhet, hogy jogszabállyal vethet véget a veszélyhelyzetnek – mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy akik eddig diktatúrát vizionáltak vagy erről hazudoztak, azok bocsánatot is kérhetnének, nem olyan naívak, hogy azt higgyék, ez valóban meg is fog történni.

DK: hiányosak és rossz minőségűek a védőfelszerelések

A miniszter felszólalására elsőként Arató Gergely (DK) reagált. A képviselő azt kérdezte, hogy „ha minden rendben van a felhatalmazási törvénnyel, akkor Orbán miért nem ment el az Európai Parlamentbe?” Véleménye szerint a kormányfő azért tért ki a vita elől, mert nincs hozzászokva az Európai Parlamentben tapasztalható demokratikus keretekhez. Arató szerint a kormány csak a nagyvállalatoknak nyújt érdemi segítséget, nem támogatja a magyar családokat, nem támogatták azt sem, hogy meghosszabbítsák az álláskeresési járadékot.

– Minden alkalommal meghallgatjuk, hogy milyen mennyiségben hoztak be, de a kórházakból mégis olyan visszajelzések érkeznek, hogy hiányosak és rossz minőségűek a védőfelszerelések – mondta Arató Gergely. Szerinte a kormányzatnak arra kell választ adnia, hogy miért van annyi halálos áldozat a fertőzöttek számához képest.

Keresztes László Lóránt (LMP) megismételte: pártja szerint a legfontosabb az emberéletek védelme, és köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak is. – Sajnálatos, hogy az eddig beígért bérkiegészítést sem kapták meg – tette hozzá. A képviselő szerint kínai nagyhatalmi érdekek szolgálatába állították a munkahelyvédelmi alapot akkor, amikor bejelentették: 80 milliárd forintot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére. Keresztes szerint olyan beruházásokra van szükség, amelyek megtérülnek. – De lehet diadalívet is tenni a Kossuth térre, csak ez nem teremt stabil munkahelyeket– vetette fel a képviselő.

MSZP: „A kórházakba tiszteket küldtek, nem pedig teszteket”

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Kásler Miklós jelenlétét hiányolta az ülésteremből, Szijjártónak pedig azt tanácsolta, hogy hívja vissza telefonon a kínai külügyminisztert, hogy az oroszlányi kínai gyár ne küldjön el 200 munkavállalót – utalt a képviselő egy Szijjártó Péter és a kínai külügyminiszter közötti minapi telefonbeszélgetésre. Kocsis-Cake azt kérte a minisztertől, hogy számoljon be arról, hogy pontosan milyen típusú lélegeztetőgépből hány darab áll rendelkezésre.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány minden felhatalmazással rendelkezett, ám ezt a „saját pecsenyéjük sütögetésére használták” és tovább építették a „lopakodó diktatúrát”. A képviselő kifogásolta, hogy nem jutott pénz a gyes, a gyed, a családi pótlék és az anyasági támogatás emelésére, miközben jutott pénz sportfejlesztésekre. – A kórházakba tiszteket küldtek, nem pedig teszteket – próbált humorizálni a képviselő, aki szerint a járvány gócpontjai az egészségügyi intézményekben alakultak ki.

Magyarország kiváló kapcsolatokat ápol a szomszédos országokkal

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy hazánk kiváló kapcsolatokat ápol szomszédaival, amely a válság kezelésében kifejezetten hasznos. Szerb-magyar viszonylatban emlékeztetett: a magyar vállalatok 18 milliárd forintnyi beruházást vitte Szerbiába, amely mindkét ország számára profitábilis. Kiváló a kapcsolatunk Szlovákiával, amely a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk – emlékeztetett a képviselőnő.

Juhász Hajnalka szerint az EU sikerességét az határozza meg, hogy tudja- e integrálni a nyugat-balkáni államokat. Montenegró ebből a szempontból jól halad, hamarosan megkezdheti a csatlakozási tárgyalások utolsó fejezetét. Az EU-t kritizálva kiemelte, hogy az Európai Tanács főtitkárának volt energiája arra, hogy levelet írjon, amely letorkolja Magyarországot, de a koronavírus elleni védekezéshez már nem.

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott a családoknak, budapesti és vidéki embereknek a vírus elleni sikeres védekezésért. A politikus szerint a kormányzat felelőssége volt, hogy nem tudta megakadályozni, hogy gócpontok alakuljanak ki a kórházakban. Szerinte a védekezésből leginkább a transzparencia hiányzott: a lakosságnál és az egészségügyi dolgozóknál kevés volt a védőfelszerelés a nagyszámú beszerzés ellenére. Később pedig minőségi kifogások merültek fel.

Lukács végül több kérdést intézett Szijjártó Péterhez, többek között azt, hogy „mikor kapják vissza az egészségügyi intézmények a teljes kapacitásukat és hajlandó-e a kormány egy előre hozott fizetésemelést adni az egészségügyi dolgozóknak?

A keleti nyitás politikája jól vizsgázott

Kocsis Máté (Fidesz)köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek. – A világjárvány visszaszorulni látszik, de egy dolog biztos: a második hullámra jóval felkészültebben reagálunk – mondta a képviselő, aki szerint bebizonyosodott: a magyar egészségügy képes volt megfelelő gyorsasággal és színvonalon ellátni a tevékenységét. Kocsis köszönetet mondott a külügyminiszternek a külföldön rekedt magyarok repatriálásáért. Kocsis-Cake Olivio egyik felvetésére pedig azt mondta: „nem tévedés volt a CNN részéről, hogy nem ülésezik a magyar parlament, hanem hazugság.

A Fővárosi Közgyűlés és az Európai Parlament volt az, amely nem ülésezett, ülésezik”. Az ellenzéki korrupciós vádakra reagálva visszautasította azokat és elmondta: Karácsony Gergely és Niedermüller Péter kötött korrupciógyanús szerződéseket a járvány által okozott veszélyhelyzetben. Emlékeztetett arra is: a Magyar Orvosi Kamara elnöke riogatott korábban 60 ezer fertőzöttel. – Miniszter úrnak szeretném mondani, hogy a keleti nyitás politikája jól vizsgázott – mondta Kocsis a nagyszámú védőfelszerelések beszerzésével kapcsolatban.

A képviselői felvetésekre reagálva Szijjártó Péter elmondta, hogy jól láthatóan jelen van az osztályharcos logika az ellenzék soraiban: „a 416 támogatást kapó vállalkozásról fogalmam sincs, hogy fideszes-e, nem is érdekel” – mondta azzal kapcsolatban hogy egyes ellenzékiek szerint a támogatások a kormánypárthoz kötődő embereknél landolnak. Kiemelte: olyan vállalatokat támogatnak, akik magyar embereknek adnak munkát.

Egy ellenzéki képviselő azt is kifogásolta, hogy olyan beruházásokat támogat a kormány, amelyek automatizálják a gyárakat, termelő egységeket, mivel ez a folyamat munkahelyeket veszélyeztet. – Egyszer azt halljuk, hogy ne legyünk az alacsony képzettségű munkaerő országa, aztán pedig azt, hogy ne legyenek technológiai fejlesztések – összegezte Szijjártó.

Két százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó július 1-től

Kocsis Máté (Fidesz) napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: 2010-ben a Fidesz munka alapú gazdaságot tűzött ki célul és 10 év alatt egymillió új munkahelyet ígért, ami nagyjából megvalósult: 960 ezer új munkahely jött létre. – A legfontosabb, hogy most az életet újraindítsuk, aminek fontos része a gazdaság újbóli megerősítése és ennek jegyében szeretnék néhány intézkedésről beszélni – mondta Kocsis, hozzátéve: a kormány annyi munkahelyet hoz létre, amit a vírus tönkretett. Felidézte: emiatt a kabinet bértámogatást kínál a munkáltatóknak, de adócsökkentéssel is támogatják a munkahelyek védelmét, nulla százalékos hitelt kínálnak, illetve felfüggesztette a kormány a hitelek törlesztését is.

Kiemelten fontos az is, hogy az adók mellett az adminisztráció terhek is csökkennek – folytatta a frakcióvezető. A bértámogatás rendszerében 5400 vállalkozás nyújtott be kérelmet ebben a programban közel 72 ezer munkavállalóra, átlagosan 160 ezer forintra pályáztak a cégek munkavállalónként, a kormányhivatalok 8 napon belül döntenek az igénylésekről. A kormány beruházásokra is kínál támogatást, eddig több mint 400 vállalat jelentkezett be, ami 73 ezer munkahelyet érint.

– Ezekkel az intézkedésekkel szemben a felszólaló Gyurcsány Ferenc úgy kezelte a válságot, hogy el kellett venni egy havi bért a közalkalmazottaktól, meg kellett emelni a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni kellett a táppénzt és a családok támogatásait, emelni az áfakulcsot, az ingatlanadót – világította meg Kocsis Máté.

Szijjártó Péter válaszában visszaemlékezett, hogy 2010-ben a gazdaság átalakítására kapott felhatalmazást a kormány. – Szükség is volt erre, tekintve, hogy a GDP-arányos államadósságunk 85 százalék fölött volt – mondta a miniszter. Hozzátette: 12,5 százalékos volt a munkanélküliség, 7 százalék fölött volt a költségvetési hiány.

– Ehhez képest 2019 végére Magyarország tudta felmutatni a leggyorsabb gazdaságnövekedési ütemet az unióban – emelte ki. A kialakult világgazdasági helyzet azt mutatja, hogy egy teljesen új verseny fog megalakulni, új szabályokkal és új erőviszonyokkal – mondta a tárcavezető, aki szerint azok lesznek versenyelőnyben, akik hajlandóak beruházni az új technológiákba, hajlandók megtartani az alkalmazottaikat, mert ezek a vállalatok jelentik majd a gazdaság alapját. – Munkahelyek teremtésére, és a fizetések emelésére úgy van lehetőség, ha a vállalatokra helyezett adóterheket folyamatosan csökkentjük – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint emiatt további adócsökkentések várhatóak. A szociális hozzájárulási adó július elsejével 2 százalékkal, 15,5 százalékra csökkentjük ezt ad adótételt – jelentette be a miniszter. A miniszter szerint hazánk jól teljesített a védekezésben, az 1 millió főre jutó elhunytak száma alapján a 17-ek vagyunk az EU-ban.

Magyar Nemzet
  • A botránykoalíció cinikus stratégiája
    Orbán Viktor Magyarország történelmi távlatokban is leggyűlöletesebb, leghazugabb ellenzékével szemben áll helyt.
  • Csütörtökön kezdődik a fiatalok oltása
    Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
  • Varga Mihály: Ösztönző fiskális hozzáállásra van szükség
    Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
MTI Hírfelhasználó