Jourová durva kritikával illette hazánkat a magyarvitán
Már nem ismételte meg korábbi véleményét, miszerint a magyar vírustörvény összefér az uniós joggal.
2020. május 14. 22:56

Jourová durva kritikával illette hazánkat a magyarvitán

A magyarvita az uniós Tanács és az Európai Bizottság álláspontjainak ismertetésével kezdődött. Utóbbi testület részéről Vera Jourová liberális alelnök szólalt fel. Ismét elmondta, hogy az EU valamennyi tagállamban vizsgálja a rendkívüli intézkedéseket, így Magyarországon is. – Magyarországon ezek azonban szélesebb körűnek tűnnek, mint a többi államban – hangoztatta, hozzátéve: az intézkedéseknek többek között arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük.

Jourová a vitán már nem ismételte meg korábbi véleményét, miszerint a magyar vírustörvény összefér az uniós joggal, hanem ismét „jogállamisági kontextusról” beszélt hazánkkal összefüggésben. Kifejezetten éles kritikával illette a magyar sajtó állapotát – szerinte annak függetlensége évek óta hanyatlik.

Az  EU Tanácsának horvát elnöksége nevében ismertették, hogy a magyar hetes cikkely szerinti eljárás márciusban terítékre került volna, ám a koronavírus ezt ellehetetlenítette. Április elején viszont videókonferenciát rendeztek a tagállamok rendkívüli intézkedéseiről, ezen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vett. – A jogállamiság tiszteletben tartása a válság közepette rendkívüli jelentőséggel bír – vélekedett a horvát EU-elnökség.

Deli Andor: A koncepciós pereket idézi a mai vita!

A Fidesz-KDNP részéről Deli Andor képviselő az Európai Néppárt színeiben szólalt fel. – Vannak frakciók a balliberális oldalon, amelyek egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra, immár havi rendszerességgel Magyarországot – kezdte a képviselő, aki szerint a mai vitában a szervezők előre tudták, hogy a képviselők kilencven százaléka nem tud majd részt venni, és nem tudja elmondani a véleményét.

– A magyar kormány részvételét az EP elnöke nem segítette, annak ellenére, hogy az ügyrendi szabályok ebben nem akadályozták – vélekedett Deli.

Hozzátette: az online részvételre áprilisban a szocialista és liberális frakcióvezetőknek volt lehetőségük. „Most ugyanez miért nem lehetséges a magyar kormány számára?” – kérdezte a teremben lévő maroknyi képviselőtől Deli Andor, arra is emlékeztetve: az uniós bizottság nem állapított meg jogsértést a magyar törvénnyel kapcsolatban.

Az európai értékek és az alapvető jogi elvek megcsúfolása ez a vita, amely a koncepciós pereket idézi – szögezte le a Fidesz képviselője.

A jobboldali frakciók szerint ideológiai támadás zajlik Magyarország ellen

A papírforma szerint az EP balliberális frakcióinak részéről kemény szavakkal támadták az Orbán-kormányt az ülésen. A szociáldemokrata frakció vezetője, Iratxe García Pérez az Európai Néppártnak ment neki, amiért az nem szakít a magyar kormánypártokkal.

A liberálisok részéről az is elhangzott, hogy Magyarország egy fillért sem kaphatna az uniós pénzekből, és kifogásolták, hogy Orbán Viktor nem utazott Brüsszelbe a járvány közepette.

A kormány régi kritikusa, Sophie In’t Veldt odáig ment, hogy gyávának nevezte a magyar miniszterelnököt, amiért nem vesz részt az ülésen. A Zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield – a Sargentini jelentés megöröklője – azt kiabálta világgá: Magyarországon a fehér, keresztény férfiaknak egyszerűbb az életük.

A francia Nicholas Bay, a jobboldali Identitás és Demokrácia EP-képviselője szerint a szokásos kettős mércének lehetünk tanúi, a baloldal a migrációs álláspontja miatt támadja Magyarországot. Franciaországgal párhuzamot vonva azt mondta: Emmanuel Macron esetében az EP-t nem érdeklik a jogsértések, de ha Orbán Viktort látják, rögtön vérszemet kapnak. –

Ez a sokadik hasztalan vita Magyarországról, ami az ország migrációs ellenállása miatt történik – húzta alá.

A lengyel Jog és Igazságosság EP-képviselője, Beata Kempa kikérte magának, hogy az unió beleszóljon a vírushelyzet kezelésének módjába. – Ebbe nem szólhatnak bele! Gazdasági válság előtt állunk, azzal kell foglalkozniuk az államoknak – hangoztatta. A szintén lengyel Elzbieta Rafalska pedig azt mondta ki: valójában ideológiai alapon zajlik támadás Magyarország ellen.

A román elnök szavai miért nem érdekli az aggódókat?

Egyetlen új fejlemény sem indokolta a mai vitát – kezdte felszólalását Vincze Loránt. Az RMDSZ uniós parlamenti képviselője szerint 2010 óta a magyarok összesen hét országos választáson szavaztak bizalmat Orbán Viktornak és pártjának, tehát egyértelmű kellene, hogy legyen: brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választásokat nyerni.

– Rendezzünk egyórás vitát a jogállamiságról minden tagállam esetében! – hangoztatta Vincze.

– Kezdhetnénk mindjárt Romániával, ahol Johannis elnök múlt héten gyakorlatilag azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás. Szavai a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is sértik. Ebben a kérdésben miért nem szólalnak meg az aggódó hangok? – vetette fel a kérdést.

A liberális alelnök búcsúzóul diktatúrázott egyet

Alig több mint másfél óra elteltével véget ért a magyarvita az EP-ben. A felszólalók sorát a Bizottság és a Tanács zárta. Vera Jourová nem engedett a korábbi kritikus hangvételből, kijelentette, hogy a magyar vírustörvény alapján foganatosított intézkedéseket – például a rémhírterjesztéssel összefüggésben – folyamatosan vizsgálják.

A liberális politikus végül saját anyanyelvén vont párhuzamot a kommunista diktatúra és a koronavírus általi korlátozások között.

Mint mondta, idővel az európaiak minden szabadságukat vissza kell, hogy kapják. – Biztos vagyok benne, hogy most a magyarok is arról álmodoznak, hogy visszatérjenek a demokratikus keretek közzé. Ez meg fog történni a vírus legyőzését követően – mondta, azt is hangoztatva: mielőbb asztalhoz szeretne ülni a magyar kormány képviselőivel. Jourová elejtette azt is, hogy minden uniós államtól elvárás, hogy a járványhelyzetet követően visszatérjen „a demokratikus klubba”, tehát maga mögött hagyja a rendkívüli jogrendet.

Alig több mint másfél óra elteltével véget ért a magyarvita az EP-ben. A felszólalók sorát a Bizottság és a Tanács zárta. Vera Jourová nem engedett a korábbi kritikus hangvételből, kijelentette, hogy a magyar vírustörvény alapján foganatosított intézkedéseket – például a rémhírterjesztéssel összefüggésben – folyamatosan vizsgálják.

A liberális politikus végül saját anyanyelvén vont párhuzamot a kommunista diktatúra és a koronavírus általi korlátozások között.

Jourová 180 fokos fordulata: kemény kritikával illette Magyarországot a vitán

A magyarvita az uniós Tanács és az Európai Bizottság álláspontjainak ismertetésével kezdődött. Utóbbi testület részéről Vera Jourová liberális alelnök szólalt fel. Ismét elmondta, hogy az EU valamennyi tagállamban vizsgálja a rendkívüli intézkedéseket, így Magyarországon is. – Magyarországon ezek azonban szélesebb körűnek tűnnek, mint a többi államban – hangoztatta, hozzátéve: az intézkedéseknek többek között arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük.

Jourová a vitán már nem ismételte meg korábbi véleményét, miszerint a magyar vírustörvény összefér az uniós joggal, hanem ismét „jogállamisági kontextusról” beszélt hazánkkal összefüggésben.

Kifejezetten éles kritikával illette a magyar sajtó állapotát – szerinte annak függetlensége évek óta hanyatlik.

Az  EU Tanácsának horvát elnöksége nevében ismertették, hogy a magyar hetes cikkely szerinti eljárás márciusban terítékre került volna, ám a koronavírus ezt ellehetetlenítette. Április elején viszont videókonferenciát rendeztek a tagállamok rendkívüli intézkedéseiről, ezen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vett. – A jogállamiság tiszteletben tartása a válság közepette rendkívüli jelentőséggel bír – vélekedett a horvát EU-elnökség.

Magyarvita Brüsszelben

Hamarosan kezdetét veszi az Európai Parlamentben a magyar rendkívüli intézkedésekről szóló vita: a képviselők a hazai vírustörvényről és annak a demokráciára gyakorolt hatásáról fejtik ki az álláspontjukat.

A magyar kormány közvetlen képviselője nem lesz jelen Brüsszelben, miután Varga Judit hiába jelezte a részvételi szándékát az EP felé.

A testület arra hivatkozva utasította el az igazságügyi minisztert, hogy a tagállamokat kizárólag a kormányfő vagy az államfő képviselheti. Orbán Viktor magától értetődő módon, a járványhelyzet kezelése miatt nem vesz részt a vitán. Az Európai Bizottság színeiben annak liberális alelnöke, Věra Jourová szólal majd fel.

A kormánypártok soraiból Deli Andor EP-képviselő jelezte hozzászólási szándékát – a Fidesz-KDNP legtöbb képviselője viszont a korlátozások miatt nem tud személyesen Brüsszelben lenni. Mivel online továbbra sem lehet érdemleges módon részt venni a plenáris üléseken, a magyar képviselők java is csak a távolból követi a saját országukról szóló diskurzust.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is íra mai lapszámában, a vita értelme jócskán megkérdőjelezhető: a szerződések őreként működő Európai Bizottság nem találta az uniós joggal ellentétesnek a hazai rendkívüli jogrendet.

A magyar kormány már előre megnyerte az Európai Uniós vitát

Ma rendezte meg, immáron többedik alkalommal, az Európai Parlament plenáris ülése a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vitát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének honlapján jelent meg Navracsics Tibor elemzése, mely szerint a mostani vita kiváltó oka a magyar kormány koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos törvénye, amely a vádak szerint pusztán ürügyet szolgáltatott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy teljhatalmat építsen ki.

Navracsics szerint azonban előre megjósolható, hogy a kezdeményezés nem fogja elérni célját.

A korábbi magyar uniós biztos úgy érvel, hogy a magyar kormány előre megnyerte a vita kommunikációs részét, amikor David Sassoli, az Európai Parlament elnöke visszautasította Varga Judit igazságügyminiszter kérését, hogy részt vehessen a vitán.

A Magyarországgal kapcsolatos eddigi plenáris viták dramaturgiája eleve a magyar kormány képviselőit hozza előnyös helyzetbe az eseményt nézők előtt.

Navracsics elemzése szerint az alaphelyzet azt mutatja, hogy egyetlen ember, világos állásponttal dacol egy nagyhangú, különböző álláspontokat hangoztató, különböző nyelveken felszólaló, ezért erősen kaotikus, rendetlen benyomást keltő sokasággal.

A magyar kormány álláspontja szerint a vélemények lehetnek különbözőek, a lényeg a helyzet jogi megítélése.

Ez ügyben pedig az Európai Bizottság képviseletében Vera Jourová már nyilatkozott, miszerint az eddigi magyar intézkedésekben és jogszabályokban jogi szempontból nem lehet kivetnivalót találni – idézi fel a korábbiakat a korábbi magyar uniós biztos.

Az Európai Parlament eddigi Magyarországgal kapcsolatos vitái is azt sugallják, hogy a felek közötti ilyen jellegű kommunikáció nem vezet eredményre. A viták során elhangzott magyar érvek semmilyen formában nem alakították az Európai Parlament későbbi Magyarországgal kapcsolatos határozatait, mint ahogyan a magyar kormány irányvonala is változatlan maradt.

Mindez azt is mutatja, hogy az Európai Parlament ilyen ügyekben önként felvállalt missziói eredménytelenek. Ez jelen esetben szintén a magyar kormány jelen vitabéli győzelmei esélyeit erősíti – olvasható Navracsics Tibor elemzésében, mely pontokba szedve, teljes egészében elérhető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének honlapján.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó