Kifoghatják a szelet Gyurcsány és a DK vitorlájából
Miközben az MSZP-ben azzal számolnak, hogy a járvány miatt csúszhat az összellenzéki összefogás jövő őszre tervezett kialakítása, a Momentum egyre inkább hajlik két ellenzéki lista állítására, ami a DK vitorlájából foghatja ki a szelet – értesült a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc még az év elején intézett ultimátumot az ellenzékhez, mondván: „Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt.”
2020. május 14. 09:43

Tarthatatlanná vált az ellenzéki összefogás eredetileg jövő őszre tervezett kialakítása, akkor várhatóan csak az előkészítő tárgyalások kezdődhetnek meg. Ezeken viszont nem egymás legyőzésé­vel kellene foglalkozni – mondták lapunk megkeresésére az MSZP elnökségé­ben. Forrásaink hangsúlyozták, hogy a koronavírus-járvány miatt ellehetetlenültek a személyes egyeztetések, de ha lenne is miről dönteni, a pártok beláthatatlan ideig nem is tudnák összehívni az illetékes testületeiket. Gyurcsány Ferenc az új év második napján ultimátumot intézett az ellenzékhez, mondván: „Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Egy az egy ellen. Így lehet győzni.” A DK elnöke szerint a mindehhez szükséges feladatokat már jövő őszre el kell végeznie az ellenzéknek, mert „megtanultuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek”.

Óhajok a március 1-jei DK-kongresszuson: a többi ellenzéki párt keresztülhúzhatja a számításaikat Fotó: Mirkó István

A szocialisták szerint bár az alapvető célok – közös miniszterelnök-jelölt, lista és egyéni jelöltek – nem változtak, az összellenzéki összefogást az is hátráltatja, hogy arra mindeddig az LMP, a Momentum és a Jobbik sem adott egyértelmű választ. Felvetésünkre forrásaink úgy vélekedtek, hogy a járvány alatt egyik ellenzéki párt sem erősödik meg oly mértékben, hogy vezető szerepet követelhessen majd magának az együttműködésről szóló tárgyalásokon. Szerintük ugyanakkor eddig az MSZP volt az, ami a veszélyhelyzet alatt a „legjobb témákat találta meg”, és meg tudta szólítani az ellenzéki szavazókat. Az elnökségben ennélfogva vitatták a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásának eredményét, miszerint az MSZP–Párbeszéd-szövetség a teljes népesség köré­ben csupán három százalékon áll – míg Gyurcsány Ferencék hét-, a Momentum pedig nyolcszázalékos támogatottsággal bír.

Forrásaink állítása szerint saját belső méréseik rendre az MSZP erősödését mutatják. Bár a szocialisták hevesen támadják a kormány veszélyhelyzet alatt hozott egészségügyi és gazdasági intézkedéseit, a párt elnökségében elismerték: a kabinet eddig mindkét területen jobban teljesített a vártnál, ami nem az ellenzék sikeres választási szereplésének kedvez. A helyzet azonban napról napra változhat, ami megfordíthatja az esélyeket – tették hozzá.

Lapunk momentumos forrásai ellenben arról számoltak be, hogy előre hozott választásra számítanak az ellenzéki oldalon, ezért egyes pártok között a közeljövőben várható egy egyeztetés. A Momentum belső ügyeit jól ismerő informátorunk szerint a párt egyre inkább hajlik két ellenzéki lista állítására, ami a DK vitorlájából foghatja ki a szelet.

magyarnemzet.hu
  • A felújított pasaréti ferences központ
    Mi, magyarok védjük keresztény örökségünket, keresztény kultúránkat változatlanul társadalmi és szellemi életünk alapjának tartjuk - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a felújított budapesti pasaréti ferences templom, plébánia és az új közösségi ház vasárnapi átadásán.
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
MTI Hírfelhasználó