Áder: nemzeti összefogásra van szükség!
A szabad Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékező ünnepi ülést tartott szombaton a parlament. Áder János államfő beszédében nemzeti összefogást szorgalmazott, Kövér László házelnök pedig arról beszélt, emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság. A képviselők politikai nyilatkozatot fogadtak el a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról. Az ülésen - két független képviselő mellett - csak a Fidesz-KDNP vett részt, néhány ellenzéki képviselő ugyanakkor napirend utáni felszólását elmondta.
2020. május 2. 15:22

Kövér: emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság

Emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság, melynek lerovását elmulasztva "könnyen kiszolgáltatott helyzetbe taszíthatjuk az utánunk következőket" - mondta a házelnök.

Kövér László úgy fogalmazott: az emlékezés a történelem által hitelesített mérce igénybevételét is jelenti, mellyel "megmérhetjük önmagunkat, s mellyel elválaszthatjuk a jót a rossztól, az igazat a hamistól".

"Mi, a rendszerváltoztatás még ma is aktív nemzedéke a béke gyermekei vagyunk, akiknek élete, pályafutása eddig mentes lehetett az olyan közösségi megpróbáltatásoktól, tragédiáktól, amilyeneket a korabeli hazug tankönyvek és pártállami propaganda ellenében a családi emlékezet tett számunkra személyes élménnyé" - mondta.

A nagyszülők történetei két világháborúról, Trianonról, megszállásokról, két totalitárius rendszer rémuralmának rettegéssel teli hónapjairól és éveiről, a szülők elbeszélései 1956-ról vagy 1968-ról, a szemünk előtt zajló mindennapi küzdelmeik, helytállásuk "a mi élni segítő tudásunkká vált, hogy majd jobban megérthessük, mi történt 1980-81-ben Lengyelországban, s hogy az ezt követő években mi történik velünk" - fejtette ki.

A házelnök megemlékezett a harminc évvel ezelőtti ülést az 1947-es nemzetgyűlés elnökeként megnyitó Varga Béláról, az akkori korelnökről, Kéri Kálmánról és Demény Pálról, majd kiemelte a későbbi képviselők közül Horváth Jánost, Varga Lászlót és Wittner Máriát, akik "a személyes életünk valóságává tették a történelem általuk képviselt darabját".

Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. MTI/Máthé Zoltán

A személyesen átélt történelem lánca azonban megszakadni látszik - fogalmazott, hozzátéve: a mostani nemzedék szavát az utána jövők előtt már nem hitelesíti olyan szenvedéstörtént, mint amilyen az előttünk járóknak osztályrészül jutott. Ez azonban szerinte nem kisebbíti, sőt növeli a felelősségüket, hogy az emlékezés és emlékeztetés révén mindent megtegyenek azért, hogy a következő nemzedékek ne tévedjenek el a látszólagos békeidők útvesztőiben.

A házelnök jelezte: a szombati ünnepi ülésre szerették volna meghívni azokat, akik harminc éve tettek képviselői esküt, de a járványhelyzet ezt meghiúsította.

Köszöntötte ugyanakkor a távol lévő egykori képviselőket, akik részt vettek az 1990-ben megválasztott Országgyűlés munkájában, és megköszönte nekik a nemzet bizalmából végzett szolgálatukat. Név szerint kiemelte közülük azokat, akik szombaton is az ülésteremben voltak: Orbán Viktor kormányfőt, Varga Mihály pénzügyminisztert, továbbá Hörcsik Richárd, Kósa Lajos és Németh Zsolt parlamenti bizottsági elnököket, valamint Deutsch Tamást, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetőjét, majd később jelezte, Áder János államfő is képviselő volt az 1990-ben megválasztott Országgyűlésben.

Közölte azt is: az 1990-94 között működött parlament tagjai közül 131-en már elhunytak. Irántuk való tiszteletüket néma felállással fejezték ki a képviselők.

A harminc évvel ezelőtt alakult Országgyűlés akkori, azóta elhunyt képviselőkre emlékeznek a képviselők néma felállással az Országgyűlés ünnepi ülésén, középen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j), mögötte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (j) 2020. május 2-án. MTI/Máthé Zoltán

 
Áder: nemzeti összefogásra van szükség!

Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba - mondta Áder János államfő szombaton a parlament ünnepi ülésén, ahol az Országgyűlés 30 évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek a képviselők.

A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, "hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot". Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nem csak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta.

Áder János hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt 30 évben alkottunk, az kiállta az idő próbáját, "Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország".

Az államfő felidézte, 30 évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án, "lezártunk egy korszakot". A mai Országgyűlésnek mindössze hét olyan tagja van, aki részese volt a 30 évvel ezelőtti történelmi pillanatnak, a mai parlament legfiatalabb képviselője pedig 1990. május 2-án még meg sem született - jelezte.

Érdemes ezért felidézni - folytatta -, milyen korszak zárult le akkor: az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudták is, valóban diktatúra volt.

Kifejtette: 1990-ben lezárult egy olyan korszak, amelyben a mentelmi jog sem tudta megakadályozni a legnagyobb parlamenti párt főtitkárának, Kovács Bélának az elhurcolását a Szovjetunióba; amelyben Magyarország miniszterelnökét, Nagy Ferencet "politikai krimibe illő módon" kényszerítették lemondásra; és amikor a választók döntését semmibe véve, csalással, erőszakkal a kommunisták minden hatalmat a kezükbe kaparintottak.

Az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy "a lelkekben átmentett szabadságvágyból" jogállamot építsen, megteremtse a szabadság feltételeit, megerősítse annak alkotmányos alapjait, létrehozza a demokrácia, a népszuverenitás intézményeit - mondta a köztársasági elnök.

Szavai szerint az első Országgyűlés munkájában egyszerre volt jelen a reformkor elkötelezettsége, 1848 lelkesedése, a kiegyezés bölcsessége és 1956 bátorsága.

Áder János beszédében köszönet mondott mindazoknak, akik segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését, akik részesei voltak az 1848-as törvényalkotási folyamathoz hasonlítható "közjogi honfoglalásnak". Továbbá Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének és miniszterelnökének, valamint Szabad Györgynek, az 1990-ben ismét szabadon választott Országgyűlés első elnökének.

A 20. század végi, rendszerváltó nemzedéknek azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen, "haza, melyet mindannyian magunkénak mondhatunk", "független ország, amely nem kiszolgálója, nem csatlósa senkinek", "közösség, ahol a hazaszeretet nemcsak az emberek hűségét jelenti, hanem azt is, hogy az állam is hűséges a polgáraihoz" - fogalmazott.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. MTI/Máthé Zoltán

Kiemelte, 1990 tavaszán - 45 év után - ismét szabadon választhatott az ország, de a munka dandárja még hátravolt: az új törvényhozásra várt a demokratikus intézmények létrehozása, a régóta vágyott szabadságjogok biztosítása. Az új képviselőkre várt, hogy "hétmérföldes léptekkel" induljanak el azon az úton, ahol gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon-alapúvá válik; ahol új, erős, egyenlő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak; és ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. "Amikor Magyarország ismét Magyarország lesz" - mondta az államfő.

Politikai nyilatkozatot fogadott el a Ház a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról

Politikai nyilatkozatot fogadott el szombati ünnepi ülésén az Országgyűlés Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról.

Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el a parlament.

A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely - az alaptörvény szerint - "hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete". A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.

Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága, áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy "a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát" - olvasható a szövegben.

Hálával emlékeznek a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő és a vértanúságot is vállaló honfitársakra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésük mellett mindvégig kitartó képviselőire, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel, szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához - tartalmazza a politikai nyilatkozat. Rögzíti azt is: "kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak".

A dokumentum úgy fogalmaz: a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adósságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalás visszaillesztését a nemzetpolitikába "a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük".

Ugyanakkor a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és "a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek". Ezt a posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző korszakot az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése zárta le - áll az elfogadott előterjesztésben.

A nyilatkozat szerint a most megbízatását töltő Országgyűlés tagjai a magyar történelem jeles teljesítményei között tartják számon a 30 évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezik magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek: a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés mellett.

"Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására".

Széchenyi István szavaival vallják továbbá azt is: csakis a "saját tengelye körül forgó", önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé. "Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot" - zárul a dokumentum.

Napirend után

Felszólalásában Simicskó István (KDNP) az 1646-os ungvári unióról emlékezett meg.

Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulását idézte fel, hozzátéve, hogy szerinte a most elfogadott politikai nyilatkozat nem mutat nemzeti egységet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában az elmúlt harminc év kormányait vádolta egyebek mellett a "spontán privatizációért", a határon túli magyar autonómia kiharcolásának elmulasztásáért, a "szervilis" uniós szerződésért és a demográfiai "mélyrepülésért". Frakciótársa, Varga-Damm Andrea szerint ma nincs mit ünnepelni, mert a társadalomnak az elmúlt harminc év óriási kudarc.

Ezután Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az ülést, a következő plenáris ülés hétfőn lesz.

MTI
  • Orbán Viktor válasza Webernek
    Orbán Viktor miniszterelnök pénteken válaszolt Manfred Webernek, úgy fogalmazva az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjéhez intézett reagálásában: "a helyzet világos, kedves Manfred. Ti meg akarjátok változtatni a jelenlegi jogi helyzetet, hogy olyan eszközt hozzatok létre, amelyet azonnal Magyarország és Lengyelország ellen fordíthattok".
  • Így csalhatták el az amerikai elnökválasztást
    Szavazatokkal teli bőröndök kerültek elő, miután a választási megfigyelők elhagyták a szobát.
  • ENSZ: a Nyugat és a Kelet együttműködésének újjáépítése
    A Nyugat és a Kelet közötti együttműködést kell föleleveníteni, ennek alapja a kölcsönös tisztelet lehet - fogalmazta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a világszervezet közgyűlésének 31. különleges ülésszakának általános vitáján szólalt fel videoüzenet formájában.
MTI Hírfelhasználó