Az állam máshol sem tartja el a beosztottakat
Európában a támogatás eltérő, számos országban pedig az ideiglenes munkanélküliség intézményét alkalmazzák.
2020. április 19. 15:03

Számos kritikát kapott a kormány gazdaságvédelmi akcióterv keretében bevezetett bértámogatása, holott a rövidített munkaidőt alkalmazó európai országok semelyikében sem jellemző, hogy az állam eltartaná a munkavállalót. Itthon legalább négyórás munkarendet kell fenntartani, amelyre jár a korábbinak megfelelő órabér. A fennmaradó négy órára járó keresetet, tehát a korábbi, teljes munkaidős bér 50 százalékát 70 százalékban az állam, 30 százalékban a munkáltató finanszírozza.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség összegzése szerint szinte az egész kontinensen a német modellhez hasonló, úgynevezett rövidített munkaidős (Kurzarbeit) foglalkoztatással szeretnék elérni az államok, hogy megmaradjanak a munkahelyek. Ugyanakkor az állami támogatás eltérő, számos országban pedig az ideiglenes munkanélküliség intézményét alkalmazzák.

Németországban a szövetségi kormány kisebb mértékben, hatvan százalékkal járul hozzá a rövidített munkaidő miatt elszenvedett fizetéscsökkenés kompenzálásához, gyermekeseknél 67 százalékkal. Csak abban az esetben ráadásul, ha az alkalmazotti létszám legalább harmadát érinti a nem várt körülmény miatt bekövetkezett tevékenységcsökkentés. Ágazatonként azonban más megállapodásokat is köthetnek a szociális partnerek, bizonyos területeken 90 százalékos kompenzáció is elérhető.

Sok országban csak a segély vehető fel Fotó: Reuters

Belgiumban az ideiglenes munkanélküliség intézményével próbálják orvosolni az elszabaduló munkanélküliséget. Ez a lehetőség akkor alkalmazható, ha az adott évben a munkavállaló összes szabadsága fel lett használva és az adott munkáltató kollektív szerződésben rögzíti a feltételeket. Ha nincs munka, a korábbi nettó bér 70 százaléka érhető el, ehhez ad támogatást a kormány, kereseti és időkorlátok mellett. Amennyiben a korlátozásoknak vége, a korábbi feltételekkel foglalkoztathatók tovább az alkalmazottak.

A válságkezelés során a legtöbb ­uniós államban lazítottak az adó- és járulékfizetési kötelezettségeken, a bevallási kötelezettségeken, illetve a vállalatok területenként más-más elbírálást kérhetnek attól függően, hogy tevékenységüket mennyire érinti súlyosan a járvány. Olyan ország ugyanakkor nincs, ahol akár a munkanélküli-ellátás, akár az állami bértámogatás a válság előtti jövedelmet nyújtaná a munkaadó és a munkavállaló áldozatvállalása nélkül.


 
magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 10. rész
    Sorozatunk végén egy kicsit megpihenünk. Csak képeket nézünk és emlékezünk. Szép régi magyar képeket, szép régi magyar emlékeket. Nézünk, emlékezünk és nem felejtünk. Nem, nem, soha.
  • Már épül a Magyar Zene Háza üvegfala
    Már épül a Magyar Zene Háza egyes szakaszokon 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló homlokzati üvegfala, amely a maga nemében egész Európa legnagyobbja lesz.
  • Magyarország elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet
    Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.
MTI Hírfelhasználó