Egy korábbi válság gyurcsányi félrekezelése
A gyurcsányi kormányzás idején "ő nemcsak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem már a válságot megelőzően - az európai konjunktúra ellenére - is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói" - olvasható az elemzésben" - írja a XXI. Század Intézet.
2020. április 7. 13:26

A XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének,egykori miniszterelnöknek egyszer - a 2008-as gazdasági világválság idején - már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott.

Az elemzésben, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez, azt írták: a DK elnöke "korábban a kormány járványellenes intézkedéseit hátráltatta", most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. A Gyurcsány Ferenc vezette párt emellett az Országgyűlésben nem támogatta a koronavírus-törvényt, akadályozva ezzel a járvány elleni védekezést.
   
"Gyurcsány Ferenc ugyanakkor meglehetősen hiteltelen ebben a kérdésben, hiszen miniszterelnökként ő nemcsak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem már a válságot megelőzően - az európai konjunktúra ellenére - is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói" - olvasható az elemzésben.

 

Kép: pestrisracok.hu

Azt írták: 2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya.
   
Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak aránya is "elkeserítően alakult": a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal Magyarország egyébként Európa "szégyenpadjára" került, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint - tették hozzá.
   
Kitértek arra is, hogy miközben nagyon sok embernek nem volt munkája, a reálbér is csökkent, ráadásul egyetlen egy olyan év sem volt, amikor ne lett volna alacsonyabb a pénzromlás üteme három százaléknál. 2007-ben például "nyolc százalékkal ért kevesebbet a pénzünk a boltokban", mint az azt megelőző évben.
   
Az intézet szerint azt, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, az is mutatja, hogy a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot "ütötte meg" Európában - 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben.

Kép: facebook

Így a maastrichti kritériumok alapján - amelyek egyike szerint az államháztartás hiánya legfeljebb háromszázalékos lehet a GDP-hez képest - a 3 százalék alá leszorítani kívánt hiány 2002 és 2010 között közelebb állt a 10, mint a nulla százalékhoz: 2006-ban például 9,3 százalék volt az államháztartás hiánya. Ennek a felelőtlen gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy mind a mai napig megterheli az országot a magas államadósság, amely 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt - olvasható az elemzésben.

Hangsúlyozták: "Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorító csomagok sorozatával tovább mélyített a válságon".
   
Azt írták: ilyen, "egészen lesújtó állapotban" vette át az ország irányítását Orbán Viktor. A gazdasági mozgástér sikeres bővítésének és a 2010 óta stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi Magyarországot, és a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentősen javult 2020-ig.
   
Úgy fogalmaztak: "Magyarország számára tehát a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően." A XXI. Század Intézet értékelése szerint ezt mutatja a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a GDP csaknem 20 százalékát mozgatja meg a válság hatásainak minimalizálásáért.

MTI
  • Márki-Zay Péter szintén Gyurcsány lekötelezettje
    Márki-Zay egyértelművé tette, mire lehet számítani tőle, amikor azt mondta: „Egy olyan közös programot fogok végrehajtani, amelyben a zöld- és a baloldali programelemek, sőt a liberálisoknak kedves pontok is megvannak. Szó sincs tehát arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna.”
  • Miért nyitotta ki Soros „Pandora szelencéjét”?
    A nagyjából 12 millió dokumentum a világ harmincöt vezetője, köztük jelenlegi vagy volt elnökök, miniszterelnökök és államfők kényes ügyeit taglalta: többek között offshore vagyonok, korrupció, pénzmosás és nemzetközi adóelkerülés vádját fogalmazták meg ellenük.
  • Hunor–Magor-lovasszobrot lepleztek le Agyagfalván
    Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára.
MTI Hírfelhasználó