III. Azonnal, de azonnal..!
Fidesz: hogyan segíti a kormány a külföldön rekedt magyarok hazatérését? következtében bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítésére? Jobbik: mit gondol erről a miniszter asszony? MSZP: biztonság, kiszámíthatóság, nyugalom, - lesz ütemezése az intézkedéseknek? DK: mi a helyzet a teszteléssel? LMP: megerősíti-e sürgősen a kormány a szociális ellátórendszert? Független: hogyan kívánnak fellépni az emberi nyomorúság vámszedőivel szemben?
2020. március 26. 17:03

MOTTÓ: Csupa szín, csupa legenda!  Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát pedig fölöttébb nem könnyű. Kiváltképp a parlamentben!

A mentelmi jog birtokában látványosan dúlt a szólásszabadság. A jó hír elillant, a rossz nem távozott! Minél inkább ütötték a vasat, annál inkább szikrázott! Az azonnali kérdések zöme költőnek is mondható volt, szerepelt már bennük az „ítélet” is.Rákattintva, szerényen stilizálva, az Országgyűlés március 23.-i napját színesítő azonnali kérdések és válaszok. – Kellemes találkozást!

 

Hogyan segíti a kormány a külföldön rekedt magyarok hazatérését?

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Miközben azért küzdünk, hogy itthon minél inkább sikerüljön lelassítani a koronavírus-járvány terjedését, gondolnunk kell külföldön rekedt honfitársainkra is. Ők azok, akik most a leginkább szorult helyzetben vannak, fokozottan szükségük van a magyar kormány minden segítségére. Korábban már lehetett hallani arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium szívén viseli a külföldön karanténba került magyar állampolgárok sorsát, történjen az akár Japánban, Brazíliában, a Kanári-szigeteken vagy Németországban. Múlt hét szerdán a panamai konzuli irodánk 11 magyar állampolgárt menekített ki karantén alá vont zenei fesztiválról. Csütörtökön arról szóltak a hírek, hogy Marokkóból sikerült különgépen hazahozni azokat a magyar embereket, akik ott ragadtak a légtér lezárása miatt. Ez a gép 108 magyar állampolgár mellett öt szomszédunk 34 ott rekedt polgárát is szállította. Így  az Austrian Airlines egy nappal korábbi járatán utazó 38 magyar állampolgárral együtt mind a 146, a légtérzár miatt Marokkóban rekedt magyar biztonságban hazatért.

- Államtitkár Úr! Egyre több ország jelent be teljes légtér- és határzárat, teljesen ellehetetlenítve ezzel a személyforgalmat. Számos, akár több ezer magyar állampolgár lehet, aki szeretne hazatérni, de ebben a helyzetben ez lehetetlennek tűnik. Választókerületemből, például Pilisszentivánról ösztöndíjas egyetemista Indonéziában Budakesziről pedig két fiatal Limában rekedt. Ők mit tehetnek? Hogyan tudja segíteni a minisztérium a külföldön rekedt, hazatérni szándékozó magyarokat?

***

VARGA TAMÁS, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A Marokkóban rekedt magyarokon kívül a hétvégén közel 1500 magyar állampolgár hagyta el azt az országot, ahol korábban tartózkodott. Ma délig ez a szám újabb több száz fővel bővült, és így elmondhatjuk, hogy az elmúlt három napban több ezer honfitársunk indult hazafelé a világ különböző pontjairól, és a legtöbbjük már itthon van, de tudjuk, hogy még majdnem ugyanennyien vannak külföldön. Ez a szám természetesen óráról órára változik annak függvényében is, hogy bejelentkeznek‑e a nagykövetségen, a konzulátuson. A kereskedelmi repülés lehetősége a légtérzár miatt szerte a világon egyre szűkül, sorra zárják be a légtereket és a repülőtereket. Ez történt Cipruson is, ahonnan egy kis magyar légihíd biztosításával hoztuk haza az ott rekedt magyarokat külön repülőgéppel. Dél-Amerikában sem működnek már a kereskedelmi járatok, sokan vannak meglepő módon Peruban, a Fülöp-szigeteken és Indiában. Az Izraelben lévő magyarokat az EMIH, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség segítségével, együttműködésével fogjuk hazahozni ezen a héten. Sokan vannak még Thaiföldön és Indonéziában is, de ott még működnek a kereskedelmi járatok. Amerikában is sokan vannak, majdnem ezren, nekik abban segítünk, hogy egy helyre gyűljenek össze, és akkor hazahozzuk őket. Ahogy ez történt lengyel barátaink segítségével Lengyelországban is, Varsóból légi úton tudjuk hazasegíteni őket, hiszen Szlovákián keresztül autóval már nem lehet.

***

CSENGER-ZALÁN ZSOLT: - Államtitkár úr, szeretném megköszönni a Külügyminisztériumnak és minden munkatársának azt a munkát, amit végeznek.Szeretném azt is megköszönni, hogy a határok Szlovákia irányába átjárhatók, és péntek óta a komáromi hídon is át tudnak jutni azok, akik a szomszédos országban dolgoznak.

Mit gondol erről a miniszter asszony?

VARGA-DAMM ANDREA, (Jobbik): - Azt mondta a miniszterelnökünk, hogy összefogás kell ma. Egy apró probléma van: mindig úgy gondolja, hogy az az összefogás, amit a Fidesz mond, és azt jogosult más elfogadni. Az Alaptörvény 53. cikke viszont egyértelműen kimondja, hogy veszélyhelyzetben a kormány rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbítja. Most az igazságügyi miniszter azt szeretné, hogy a még meg nem született kormányrendeleteket hosszabbítsa meg a Ház, ezért törvényt terjesztett elő országgyűlési határozat helyett, mint amit az Alaptörvény előír.  

- Képviselőtársaim! Az Alaptörvény 54. cikk (2) bekezdése szerint a különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel. A beterjesztett javaslattal gyakorlatilag az Alaptörvény alkalmazását függesztetné fel az igazságügyi miniszter.

-  Államtitkár Úr! Tudja jól ön is, hogy 15 naponta akár újra kihirdetheti a kormány a veszélyhelyzetet. Azt szeretném öntől megkérdezni: talán csak nem arról van szó, hogy kihasználják ezt a világjárványt és ennek nehézségeit azért, hogy a parlamenti ellenzék szerepét megszüntessék? Ugye, nem arról van szó, hogy alkotmánysértő módon kívánják az ellenzéket oly módon sarokba szorítani, hogy azt érzékeltessék a társadalommal, hogy mi akadályozzuk a döntések meghozatalát? Jelzem: a fideszes grafikák kint vannak a Facebookon, amik azt hazudják, hogy mi megakadályoztuk azt, hogy a veszélyhelyzetet meg lehessen hosszabbítani. Államtitkár úr, ha önök alkotmánysértően terjesztenek be bármit is, miért is kell azt egy ellenzéknek elfogadnia? Miért hazudnak a társadalomnak? Erre tessék választ adni!

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Egy dolgot tisztázzunk: a járványveszélyt nem a kormány okozta, tehát mi semmi olyan helyzetet nem idéztünk elő, ami a mostani jogalkotási folyamatot befolyásolta volna. A helyzet hozta magával, hogy veszélyhelyzet lett. A kormány a szükséges intézkedéseket megtette, a rendeleteket meghozta. Ön idehozta a parlament elé ezt a témát, amely 15 napos toldozgatással-foltozgatással vinné előre, amikor jól látható több ország példájából, hogy hosszú hetekben, hónapokban, sőt akár éves távlatban kell gondolkodnunk ennek a helyzetnek a megoldásáról.

- Képviselő Asszony! Hosszú folyamatról beszélünk, az elején mindenképpen nagyon sürgős és operatív intézkedésekre van szükség. Éppen ezért kértük az az ellenzék együttműködését, hogy négyötödös szabállyal térjünk el a házszabálytól, hogy önök is be tudjanak kapcsolódni ebbe a folyamatba, s ki tudják fejezni azt a fajta hozzáállásukat, amit szóban nagyon sokszor elmondanak. Az emberek élete önöknek is fontos, a magyar lakosság élete önöknek is fontos, a munkahelyek védelme önöknek is fontos, az adósok védelme önöknek is fontos, ám amikor egy ilyen apró technikai részletről kellene szavazni, akkor önök nem adják a támogatásukat, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy minél sürgősebben a parlament elé kerülhessen ez a döntés. Önöknek joguk lenne arra is, hogy megszavazzák, arra is joguk lett volna, hogy ne támogassák, távol maradjanak. Önök teljes egészében elzárkóztak attól, hogy ez a helyzet jogilag, törvényileg rendezést nyerjen!

***

VARGA-DAMM ANDREA: - Államtitkár Úr! Nem válaszolt a kérdésemre, ezért újra felolvasom önnek, mert ezek szerint államtitkárként, jogászként még mindig nem értelmezi az Alaptörvény 53. cikkét. Meg lehet hosszabbítani a veszélyhelyzetet akár korlátlan ideig is az Országgyűlés felhatalmazása alapján, önök viszont nem ezt kérik a beterjesztett javaslatban. Nem ezt kérik, hanem egy új törvényt írnak! Országgyűlési határozatot lehetett volna erről hozni. Egyébként pedig szégyellje magát a kormány, hogy az utolsó pillanatokban nyújtotta be ezt a javaslatkérést, ezért használja fel a négyötödös igényt az ellenzék lejáratására, holott ha időben benyújtják, akkor időben megtárgyaljuk, nem azt a törvényt, amit önök ide beterjesztettek, hanem az országgyűlési határozatot.

- Államtitkár Úr! Miért nem mondanak a társadalomnak igazat? Miért nem vallja be, hogy nem a saját maguk által készített Alaptörvény rendelkezéseit követik, hanem azt teljes mértékben negligálva, egy új jogi helyzetet teremtenek, azért, hogy az ellenzéket megpróbálják lejáratni a társadalom előtt. Ön pontosan tudja, hogy nem mond igazat!

***

VÖLNER PÁL: - Képviselő Asszony! Az Alaptörvényt senki nem sértette meg, és nem is fogja megsérteni! Az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően terjesztette be az Országgyűlés elé a kormány ezt a törvénytervezetet. Hogy hogyan érkezett ide? Ön is nagyon jól tudja, hogy a múlt héten hétpárti egyeztetések voltak. Ha nem lettek volna egyeztetések, hanem rögtön beterjesztjük ezt a javaslatot, akkor önöknek az lett volna a problémájuk, hogy miért maradtak el az egyeztetések. Most arra hivatkozni, hogy az egyeztetések miatt csúszott a beadás, ez enyhén szólva nem elegáns ebben a helyzetben.

- Képviselő Asszony! Olvassák el a törvényjavaslatot!A parlament bármikor összeülhet, és bármikor megszüntetheti ezt a fajta rendelkezését, amivel a kormánynak ezt a jogkört megadta.Ha önök ezt nem tudják értelmezni, én arról nem tehetek!

Biztonság, kiszámíthatóság, nyugalom, - lesz ütemezése az intézkedéseknek?

SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A járványügyi veszélyhelyzetnek nyilvánvalóan vannak gazdasági hatásai is. Két hét alatt, ha úgy tetszik, megfordult velünk a világ. Azt hallottuk először Varga Mihály minisztertől, hogy az idei évi teljesítmény a mínusz 0,3 százaléktól a 2,9 százalékos pluszig tehető, most pedig az elemzők még ennél is rosszabb jóslatokat mondanak. Messziről lehet látni, hogy a magyar gazdaság derekát adó magyar kis- és középvállalkozások kerültek most elsősorban hatalmas veszélybe, nem beszélve azokról, akik ott dolgoznak. A kis- és középvállalatok azzal szembesültek, hogy vagy nincsen nekik megrendelőjük, vagy nem érkezik be az alapanyag, esetleg mind a kettővel vannak problémák, és így sajnos nagyon sokan jelentették be eddig, és attól tartunk, hogy még többen be fogják jelenteni azt, hogy nem tudják megtartani a munkaerejüket.

- Államtitkár Úr! Mi azt gondoljuk, hogy azokkal lehet újrakezdeni, újraindítani a gazdaságot, akik megmaradnak, ezért mi azt fogjuk javasolni, és ezt kérjük a kormánytól, hogy fontolja meg, hogy legyen egy bérgarancia-alap. Legyen egy olyan bérgarancia-alap, amire látunk nemzetközi példákat. Látunk ilyet Olaszországban, Franciaországban, a britek éppen ezen a héten vezették be, ahol megkaphatják az emberek a jövedelmüket, megőrizhetik a munkahelyeiket. Fontos, hogy magyar gazdaság is meg tudja őrizni azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nagyon fontosak lesznek akkor, amikor újra kell indítani a gazdaságot!

- Államtitkár Úr! A kis- és középvállalkozások már leépítettek, elveszítették az emberek a munkájukat. Ezért is kérdezem a kormányt: tervezi-e, és ha igen, akkor mikorra, hogy az álláskeresési támogatást háromról kilenc hónapra emeli?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Önök nem tudnak megszabadulni a régi gondolataiktól. Megszorítást vizionálnak! Tudjuk, hogy baj van, és tudjuk, hogy lesznek munkanélküliek, de higgyék el, hogy a statisztikai számok, a napi adatok ezt még nem igazolják. Ön persze nem említi a szerdai és a mai két gazdasági csomag alapján a kormányzati intézkedéseket. Lényegében minden magyar családot és minden magyar vállalkozást érintenek olyan tekintetben, hogy lehetőséget adnak számukra, mert lehet, hogy lesz olyan vállalkozás, amelynek nem kell átmenetileg fizetni a tőketörlesztését és a kamatokat, az embereket meg tudja tartani, így nem lesznek  munkanélküliek.

- Képviselő Úr! Önök nem tudják elfogadni azt, hogy a jelenlegi kormány, Orbán Viktor vezetésével úgy gondolkodik, hogy nem a munkanélkülieket kell támogatni, hanem a munkavállalókat. A munkáltatókat pedig arra kell ösztönözni kormányzati döntésekkel, eszközökkel, forrásokkal, támogatásokkal, hogy ne szűnjön meg a munkahely. Lehet egy átmeneti, nehéz időszak, például részmunkaidős foglalkozás, de akkor se szakadjon el a vállalattól, és ne legyen munkanélküli, és ne kelljen az a bérgarancia-alap, amiről ön beszél. A bérgarancia-alap számomra ugyanis azt jelenti, hogy azok, akik már munkanélkülivé váltak, onnan kapnak valamiféle kiegészítést, támogatást. Azt gondolom, alapvetően a munkáltatókat kell támogatni abban, hogy a munkavállalóikat megtartsák a nehéz, válságos időszakban is!

***

SZAKÁCS LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! A britek 2500 fontig kifizetik a költségvetésből a bérek 80 százalékát 2500 fontig azoknak, akik most elveszítenék a munkahelyüket azért, hogy ne veszítsék el a munkahelyüket, azért, hogy megmaradjon a vállalkozás, és lehessen mivel újraindítani a gazdaságot. Pontosan ugyanarról beszélünk, csak ön másképp hívja, valamiért ezt megszorításnak hívja.

- Államtitkár Úr!  Az a lényeg, hogy legyen nyugalom, biztonság és kiszámíthatóság! Ha ehhez egy megfelelő ütemtervet látnak maguk előtt úgy a vállalkozások, mint a munkavállalók, mint a családok, akkor sokat teszünk azért, hogy nagyobb legyen a nyugalom ezekben a vészterhes időkben. Ezért kérdezem a kormányt: lesz‑e ilyen intézkedés, lesz‑e ilyen ütemterv?

***

TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Ön MSZP-s képviselő, sajnos önt is figyelmeztetnem kell arra, hogy megkapták az esélyt egy válságkezelésre. Ha valaki rosszul kezelte a válságot, és még nagyobb bajba vitte az országot, az pont az önök kormánya, talán ön is országgyűlési képviselő volt, úgyhogy köszönjük a tanácsot. De én a három szavára azért mondanék valamit. Igen, biztonság! Mit tesz most a kormány? Védekezik. A magyar embereknek azt a biztonságát szeretné megadni, és mindent megtesz érte, minden egészségügyi és költségvetési forrást, hogy meg tudja védeni a magyar emberek egészségét. Igen, kiszámíthatóság! A kiszámíthatóság az, hogy az emberek bíznak a kormányban, bíznak az intézkedéseiben. Csak egy olyan kormány intézkedéseiben bízhatnak, amely nyugodtan, bölcsen tud intézkedni, és nem pánikol. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi magyar kormányra ez igaz!

Mi a helyzet a teszteléssel?

ARATÓ GERGELY, (DK): - Miniszter Úr! Itt, ebben a Házban is többször váltottunk már szót arról, hogy a tesztelések száma koronavírusügyben Magyarországon hogyan alakul, és mi az oka annak, hogy Magyarországon az általunk ismert legújabb nyilvános számok szerint csak ötezer tesztet végeztek, miközben Csehországban és Ausztriában már bőven 15 ezer fölött jár a tesztelések száma.Ezek az országok nagyjából velünk egyenlő lakosságú országok, tehát méltányos az összehasonlítás. Miért van az, hogy Magyarországon jóval kevesebb tesztet végeznek?

- Miniszter Úr! A miniszterelnök úr legutóbb azt mondta: „Jelezni szeretném, hogy a vírus természete olyan, hogy nem tudjuk szűrni, tehát nem lehetséges szűrni. Egyetlen esetben van csak biztos tudásunk a fertőzésről, ha az a bizonyos antitest már megjelent a szervezetben.” Ugyanakkor számos országban ezzel ellentétes a tapasztalat. Olaszországban például azt mondják, hogy azért magasabb a halálozási arány, mert már csak a betegeket tesztelik, mégpedig ezt a WHO főigazgató-helyettese mondja. Ez azért fontos, mert önök mindig a WHO-protokollokra hivatkoznak. De hasonlóképpen azt is mondja szintén a WHO főigazgatója: „Nem harcolhatunk a vírus ellen anélkül, hogy tudnánk, hogy hol van.” Ez azt jelenti, hogy szemmel kell tartani, izolálni kell, tesztekre van szükség, és minden egyes esettel külön kell foglalkozni azért, hogy megfékezzük a továbbfertőzés láncolatát. Pontosan ez az, ami Magyarországon elmaradt, az idei évben végzett tesztelés, és persze nem vakon és nem ész nélkül, de legalább azoknak az esetében, akik mutatták a tüneteket, akik olyan országokból érkeztek, amelyek valamilyen mértékig fertőzöttek, vagy éppen azok esetében, akik ilyen-olyan módon kapcsolatba kerültek koronavírussal fertőzött személyekkel.

- Miniszter Úr! A kérdésem: változtat‑e a kormány ezen a gyakorlaton?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Képviselő Úr! Mit vár attól, ha többet fogunk tesztelni a mostani dinamikához képest? 5500 tesztet végeztünk tegnap estig, és ez naponta nő. Többfajta megközelítése van a vírus terjedése csökkentésének. Vannak országok, ahol egyáltalán nem tesztelnek. Szlovénia most csökkentette a tesztek számát, Svédország egyáltalán nem tesztel, Anglia is viszonylag kevés tesztet végzett. Vannak országok viszont, ahol sokkal többet tesztelnek. Mi a WHO véleményét kérdeztük meg. A WHO magyarországi irodájának vezetője, Ledia Lazeri azt mondta, hogy Magyarországon ebben a pillanatban, a vírusnak ebben az állapotában nincs értelme a teljes lakosságot szűrni, mert nem lesz nagyobb jelentéstartalma. A gyanús eseteknél érdemes elvégezni, azoknál, akik tüneteket mutatnak vagy találkoztak koronavírusos fertőzöttel. Tehát mi a WHO-nak ezt a javaslatát követjük.

- Képviselő Úr! Ha megnézzük, hogy akár a felderített esetek száma, akár az átfertőzöttség Magyarországon és az összes környező országban ugyanazt a mintát mutatják. Tehát ha megnézzük, hogy az elért száz esetnél előtte, illetve afölött milyen dinamikát mutat, gyakorlatilag ugyanazt a dinamikát látjuk. A tesztek gyorsítása meg fog történni, ahogy haladunk előre, egyre többet fogunk tesztelni. De annak, hogy ezeket az eszközöket nem diagnosztikai célra, hanem szűrésre használni, a WHO szerint nincs értelme. Tehát ennek ennyi az indoka. Ez persze nem befolyásolja egyébként a vírussal szemben hozott intézkedéseket.

- Képviselő Úr! Mi azt a megoldást választottuk, ellentétben, mondjuk, Angliával, illetve Svédországgal, hogy a vírus terjedésének ütemét, lefutását próbáljuk meg elhúzni, hogy lehetőség szerint az újonnan fertőzöttek száma az ellátórendszer kapacitása alatt maradjon. Az érdekes az lesz, hogy mi történik akkor, amikor ki akarjuk vezetni ezeket az intézkedéseket, hogyan tudjuk ezt utána majd irányítani? Ezt végiggondoltuk, szimuláltuk, egy nagyon komoly szimulációs környezetet építettünk fel. Igazán nem fog ettől lényegesen függeni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

ARATÓ GERGELY: - Miniszter Úr! Magam pedagógus vagyok, így aztán tudom, hogy a jól feltett kérdés mindig garantálja a megfelelő választ. Persze, ha azt kérdezik a WHO-tól, hogy kell‑e mindenkit szűrésszerűen tesztelni, akkor a WHO azt fogja válaszolni, hogy nem kell. De nem is ezt kezdeményezte sem az orvosi kamara, sem pedig az ellenzéki pártok itt a parlamentben, hanem éppen azt, hogy kövessék a WHO ajánlását és mindenkit teszteljenek, aki tünetekkel jelentkezik, mindenkit teszteljenek, aki kapcsolatba került koronavírusos esetekkel.

- Miniszter Úr! Ön mondja Anglia példáját. Az az a példa, amelyet nem szabad követni. Ők voltak azok, akik elengedték a járványt, bízva a nyájimmunitásban. Ennek a következménye az, hogy ma az angolok két hét késéssel az olasz pályán vannak. Ezt szeretnénk mindannyian elkerülni, de ehhez az kell, hogy a kormány változtasson a tesztelés gyakorlatán, ne a tesztelésen spóroljon, és ne akarja eltitkolni azt, hogy milyenek a valódi adatok, hanem végezzenek minden indokolt esetben tesztet! Ez sokkal-sokkal több, mint amennyi a mai esetszám!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Képviselő Úr! Azt követjük, amit a WHO mond, és amit a képviselő úr is mondott. Ahol a kontaktkutatás alapján a fertőzöttel kapcsolatba léphetett, ott tesztelünk, ahol tünetek vannak, ott tesztelünk. Ezeket a teszteket mind elvégezzük. Van egy úgynevezett kapcsolati mátrix minden országra, ami ezeknek a számításoknak a bemenetét képezi. Létezik Magyarországra is, ami még a vírus előtt készült el. Tegnap küldte ki a szegedi egyetemnek ez a kutatócsoportja azt a kérdőívet, amiben ezt a kapcsolati mátrixot szeretnénk a bevezetett intézkedések után látni. Ennek például sokkal nagyobb jelentősége van abból a szempontból, hogy például hogyan tudunk előre jelezni különböző ügyeket. a WHO javaslatait folytatjuk, nem akarunk spórolni a teszteken, de szükségtelenül nem akarunk tesztet végezni, ha annak nincs hozzáadott értéke. Ez megint csak a WHO javaslata volt.

Megerősíti-e sürgősen a kormány a szociális ellátórendszert?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! Szerintem ildomos azzal kezdeni ezt a felszólalást, hogy köszönjük azoknak a szociális dolgozóknak a munkáját, akik most a járványhelyzet folyamán hősies és szakadatlan munkát végeznek. Az a helyzet, hogy több szociális dolgozó, illetve szociális dolgozókat képviselő szervezet által megfogalmazott kérdést is már eljuttattam az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

- Államtitkár Úr! Lenne két részlete, amit mindenképpen szeretnék megkérdezni, mert ez talán a legsürgősebb. Az egyik: azoknak az embereknek, azoknak a szociális dolgozóknak a létbiztonságával és munkabiztonságával, akik a nappali intézményekben dolgoznak, amiket teljesen érthető módon a kormány bezárt a járványhelyzet miatt, mit tervez tenni a kormány?  Ezek az emberek általában szakképesítéssel rendelkeznek, tehát bevethetők akár a járvánnyal szembeni védekezés más módján is, ugyanakkor nagyon fontos, hogy tudjanak dolgozni, vagy pedig legalább ne éljenek létbizonytalanságban.

- Államtitkár Úr! A másik, amit még megkérdeznék gyorsan, az az, hogy nagyon sok szociális dolgozó aggódik azon, hogy a gyermekét nem tudja elhelyezni abban az esetben, ha dolgoznia kell. Elég sokan vannak, akik egyedülállók, legtöbb esetben egyedülálló édesanyák. Értelemszerűen ez még inkább megnehezíti azt, hogy olyan esetben, amikor mondjuk, egy önkormányzat az óvodákat nem működteti teljes kapacitással, mit csináljanak. Tehát ebben az esetben van‑e bármilyen pluszjogosítvány, ami rájuk vonatkozik?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Mindenkinek köszönjük, akik a nehéz helyzetben lévőkről akár az egészségügyben, akár a szociális szférában, fokozott figyelemmel gondoskodnak. Az egyik legfontosabb, hogy a bentlakásos idősotthonokat megóvjuk attól, hogy a járvány oda bekerülhessen, ezért nagyon radikális intézkedéseket foganatosítottunk. Az első és legfontosabb azokról az emberekről való gondoskodás, akikről eddig is gondoskodtak, csak nyilvánvalóan nappali intézményben ezeknek az embereknek a találkozása most rendkívüli módon kerülendő. Viszont ezeket az embereket valamelyest el kell látni.

- Képviselő Úr!  A gyermekelhelyezés valóban nagyon fontos kérdés. Az iskolákban nem folyik munka, de a kormány olyan döntést hozott, hogy legfeljebb ötfős csoportokban, pontosan azért, hogy ne fertőzzék egymást a gyerekek, a gyermekfelügyelet természetesen biztosított.Az önkormányzatnak ugyanúgy feladata a szociális étkeztetés, mint ahogy feladata volt ezelőtt három héttel. Tehát ezt továbbra is meg kell szervezni. Ha valahol az óvodák, bölcsődék bezárnak, ott, ahol erre igény van, a napközbeni gyermekfelügyelet megszervezése az önkormányzatnak a feladata..

***

UNGÁR PÉTER: - Államtitkár Úr! Köszönöm a választ, különösen a nappali intézményekkel kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy meg fog nyugtatni sok mindenkit, aki eddig félt attól, hogy létbizonytalanságban kell élnie. Arra még, kérem, válaszoljon röviden: ugye, olyan nem fordulhat elő, mert kaptunk ilyen visszajelzést, és nem akarunk rémhírt gerjeszteni, ezért kérdés formájában teszem fel: ha valakit otthoni karanténba köteleznek orvosilag azért, mert mondjuk, fertőzött személlyel egy idősotthonban kontaktusba került, és utána az otthoni karanténban eltöltött ideje a szabadságból vagy a táppénzből jön le. Ugye, ilyen nem fordulhat elő? Remélem, érti, államtitkár úr, hogy ez miért lenne ebben a helyzetben rettenetesen vérlázító. Nem kaptunk konkrét választ arra, hogy ilyen esetben mi a pontos eljárás; sem a szakszervezet nem kapott választ, sem a megyei vezető, aki ezt kifogásolta. Úgyhogy, ha ebben az esetben, ha meg tudná nyugtatni a szociális dolgozókat, az szerintem nagyon fontos lenne..

***

RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Az otthoni karantén elrendelése nem azért történik, mert az állam valamiért önkényesen így dönt, hanem azért, mert nyilván mindannyiunknak ez az érdeke. Az illető személynek is, a rokonainak, barátainak, szeretteinek, szomszédainak, az utcában lakóknak, a közös közértbe járóknak, mindenkinek ez az érdeke, hogy ilyenkor ki-ki vesse magát alá ennek az intézkedésnek. Ez egy közérdekből tett kötelezés, tehát mindenkinek be kell látnia, hogy ezt vállalnia kell.

- Képviselő Úr! Mindenkire, tehát nemcsak a szociális szférában, hanem mindenkire ugyanolyan szabályok vonatkoznak, akit karanténra köteleznek. Úgyhogy egyrészt mindenkit kérünk, hogy ezt tartsa be. A rendőrség ellenőrzi is, sajnos jó pár tucat esetben tapasztalták ennek a megsértését, úgyhogy fontos betartani.

Hogyan kívánnak fellépni az emberi nyomorúság vámszedőivel szemben?

APÁTI ISTVÁN, (független): - Miniszter Úr! Úgy gondoljuk, hogy az emberi életnél és az ember egészségénél nincs fontosabb, éppen ezért kell leszögeznünk azt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselői a mai napon a magyar emberek egészségének és életének védelméhez adtak támogatást igen szavazataikkal, nem pedig a hatalommal való esetleges visszaéléshez. Az pedig a kormánypártok elévülhetetlen és hatalmas felelőssége, hogy ezzel a felhatalmazással megfelelően, okosan és arányosan sáfárkodjanak.   

- Miniszter Úr! A politikusi alkalmasság egyik fokmérője az, hogy helyesen tudjuk megválasztani a pártpolitikai csaták helyszínét és időpontját. A Mi Hazánk Mozgalom úgy gondolja, hogy pártpolitikai csatározásoknak itt most nincs helye, nem megfelelő az időpont, és nagyon kevés az idő is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a járvány, a koronavírus nemcsak az emberek hagyományos értelemben vett immunrendszerét támadja, hanem a lakosság gazdasági és pénzügyi immunrendszerét is. A bajt csak tetézi, hogy ahol van baj, ott rögtön megjelennek azok a dögkeselyűk és hiénák, akik megpróbálnak tisztességtelenül extrahaszonra szert tenni. Éppen ezért szükséges annak a megfontolása, amit a Mi Hazánk Mozgalom kér és el is vár a kormánytól, hogy a Magyarországon gyártott, termelt, előállított alapvető élelmiszerekre, legfontosabb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, fertőtlenítőszerekre rendeljenek el hatósági árakat.

- Miniszter Úr! Rögzítsenek hatósági árakat, mert az tarthatatlan, hogy egy liter hipóért 1300 forintot, egy kilogramm csirkemellért 2800 forintot, egy kilogramm krumpliért akár 600 forintot is elkérnek ma a magyar üzletekben. Ezt meg kell fékezni, ennek pedig csak és kizárólag egyetlen lehetséges módszere van: a hatósági árak azonnali hatállyal történő bevezetése! Hajlandóak-e erre miniszter úr? Erre kérem egyenes és világos válaszát!

***

PALKOVICS LÁSZLÓ, (innovációs és technológiai miniszter): - Képviselő Úr! Arról biztosíthatjuk önöket, hogy ezzel a lehetőséggel a Fidesz élt volna és nem visszaélt volna, de hát ezt majd máskor fogjuk meglátni, a bölcsességét viszont mindenképpen köszönöm. Ami ebben az esetben fontos: igen, valóban úgy látjuk, és én is így gondolom, miután a fogyasztóvédelemért a minisztérium a felelős, illetve a kereskedelempolitikáért is. Amikor a koronavírusnak a magyarországi hatása elkezdődött, onnantól kezdve folyamatosan a Fogyasztóvédelmi Hatóság gyakorlatilag minden területet ellenőriz. Gondolom, mindannyian emlékszünk arra, amikor a budapesti Lehel és Fővám téri piacokon hirtelen fölment a csirkehús ára, megjelentek az interneten különböző ügyek, az ellenőrzés után pedig visszakerültek a normál szintjükre. Tehát ezeket folyamatosan végezzük, ezek erőteljesebben fognak most kiterjedni az internetes vásárlásra, hiszen a boltba járás egy kicsit csökkenni fog, viszont az internetes vásárlás növekszik, tehát ezt ott is folyamatosan követjük. Minden esetben, ahol egyébként ilyenre utaló jelet látunk, mindenképpen föl fogunk lépni. 

- Képviselő Úr! Ami az ön javaslatát illeti, a hatósági ár kérdése, ez első hallásra jó ötletnek tűnik, én is rögtön erre jöttem rá, hogy akkor tegyük azt, hogy hatósági árassá teszünk bizonyos termékeket. Végigvizsgáltuk azoknak a termékeknek a körét, amelyek az alapvető szükségletek kielégítésére szükségesek. Ebben vannak élelmiszerek, különböző tisztítóeszközök, egyéb mások, viszont amikor ezt elemeztük, akkor a problémát ott láttuk, hogy ha hatósági áron rögzítjük ezeknek az árát, akkor nem biztos, miután ebben a pillanatban nem kínálati, hanem keresleti piac van, hogy a megfelelő hatást érjük el.

- Képviselő Úr! Tipikusan a szájmaszk egy ilyen kérés, hogy rögzíthetjük az árát, csak amíg az országban nincs nagyjából 200 millió szájmaszk, addig nem fogunk tudni hatósági árat bevezetni. Ezért aztán megvizsgálunk más lehetőségeket is, amelyeknek a hatása elvileg ugyanez kell hogy legyen. Egy példát mondanék: a bankhitelnél nem hatósági árat rögzítettünk a bankhitel kamatára, hanem azt mondtuk, hogy az alapkamat plusz egy megfelelő összeg, ott 5 százalék szerepel, ez lehet maximálisan az elvárt haszon. Tehát ezekben a megoldásokban gondolkodunk. Abban egyébként egyetértünk, hogy valamit ezzel kell kezdeni, csak a piacnak a megfelelő elemzése szükséges hozzá!

***

APÁTI ISTVÁN: - Miniszter Úr! További problémák vannak a végrehajtások kapcsán is: ugyanis nem elegendő az ingó- és ingatlanárverésekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések sora, tekintettel kell lenni a munkabérekre, a közvetlen letiltásokra és a különböző inkasszókra is. Hiszen olyan helyzetben vagyunk, hogy az embereknek, a munkavállalóknak, vállalkozásoknak lecsökkent vagy egyenesen megszűnt a bevétele, a kiadásaik növekednek, vagy csak kiadásaik vannak. Éppen ezért javasolja a Mi Hazánk Mozgalom hogy a vállalkozók és a magánszemélyek ellen vezetett végrehajtási eljárások felfüggesztését 2020. december 31-éig annak érdekében, hogy a teljesen kivéreztetett és bizonytalan állapotban lévő munkavállalók és vállalkozások ne szenvedjenek óriási pluszkiadásterheket a végrehajtói túlkapások miatt is. Ezt csak és kizárólag kormányzati eszközökkel lehet megoldani. Kérdezem miniszter urat: ezekkel a felvetésekkel egyetértenek-e?

***

PALKOVICS LÁSZLÓ: - Egy sor ebbe a kategóriába tartozó intézkedést meghoztunk már, egyébként, meg kell vizsgálnunk, megnézzük, hogy ezzel mit lehet tenni. 

II. Azonnal, de azonnal..!

Fidesz: Milyen további intézkedések várhatóak a gazdasági visszaesés következtében bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítésére? Jobbik: Mit gondol erről? MSZP: Minden rendben van a koronavírus elleni védekezés kapcsán? DK: Meg kell védeni a munkahelyeket, és a kis- és középvállalkozásokat! LMP: Leállítja-e a kormány a presztízsberuházásokat a válság kezelése érdekében? Párbeszéd: Mi folyik itt?

I. Azonnal, de azonnal..!  KDNP: milyen intézkedésekkel tudja megvédeni a kormány a magyar gazdaságot? Fidesz: milyen eredmény várható a hiteltörlesztések felfüggesztésétől a koronavírus okozta gazdasági visszaesés tekintetében? Jobbik: mit gondol erről a miniszterelnök úr? MSZP: mi lesz most? DK: mit tesz a kormány az időseknek a koronavírus-járványtól történő megvédése érdekében? LMP: Hogyan lesz a digitális oktatás valódi oktatás? Párbeszéd: mikor vezetjük be végre a válságkezelő alapjövedelmet? x

Bartha Szabó József
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó