A Munkástanácsok munkahelyvédő javaslatai
A munkavállalók akkor tudnak segíteni, ha nem rájuk hárul minden teher, ha elérik, hogy bevonják őket a közös gondolkodásba, és megteremtődnek azok a csatornák, amelyeken keresztül az innovatív javaslataik eljutnak a döntéshozatal szintjére.
2020. március 24. 22:22

Akár szélsőséges eszközöket is alkalmazni kell a gazdaság összeomlásának megakadályozására, és hogy az emberek ne maradjanak jövedelem nélkül a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a közcsatornán. Őt kérdezte a Gondola.

- Elnök úr, a társadalom többsége megértette, hogy ezekre a megoldásokra szükség van, és a munkavállalóknak, valamint a munkaadóknak is áldozatokat kell hozniuk. Ezeket az áldozatokat hogyan enyhítik a szélsőséges intézkedések?

- A szélsőséges intézkedéseket a békeidőkben megszokottakhoz képest nevezném ekképpen, itt elsősorban munkajogi téren hozott intézkedések sorolhatók e kategóriába. Például: az egész munkajogi szabályozás alapkövét mozdítsuk el. A munkajog, mint védelmi jogág legfőbb célja ugyanis éppen az, hogy az alárendeltségben teljesítő munkavállaló számára olyan minimális védelmi szabályokat határozzon meg, amelyektől a felek megállapodással nem térhetnek el, vagy csak a munkavállaló javára. Ehhez képest az új jogszabály bármiféle korlátozás nélkül, az Mt. bármely szabálya tekintetében megengedi a szabad eltérést. Innentől kezdve a veszélyhelyzet fennállása alatt nincs akadálya olyan munkaszerződéseknek, amelyek a minimálbér alatti díjazásról rendelkeznek, amelyek alapján nem jár fizetett szabadság, nincs korlátja a napi vagy heti munkaidőnek, vagy ahol a munkavállaló súlyos kötbérrel tartozik, ha selejtet gyárt.
Ebben a helyzetben a felek – munkavállaló, munkáltató – egyező akarata szükséges, de ez elvi egyenlőség csupán a tapasztalatok alapján. Ezekben az élethelyzetekben a szakszervezetek sokat segíthetnek, ahol a munkavállalók hoztak létre maguknak ilyeneket. A kormány lépése nyilván azt hivatott segíteni, hogy egy szorult helyzetben lévő munkáltató, akinek azonnali intézkedései a vállalkozás túlélését egyedül képesek biztosítani, munkajogi korlátokba ne ütközzenek. Ilyen típusú intézkedésnek igen indokoltnak kell lennie és szakszervezeti oldalról csak egy célja lehet, hogy a munkavállaló megtarthassa a munkáját és a jövedelmét a veszélyhelyzet ideje alatt. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy milyen kiszolgáltatottságot jelent ez a helyzet az amúgy is erőfölényben lévő munkáltatóval szemben a családja egészségéért és megélhetéséért aggódó ember számára. Ezt értem a szélsőséges, de adott esetben szükséges eszközök és a hozott áldozatok alatt. De ugyanígy a vállalkozások számára nyújtott járulékmentesség sem egy bevett napi gyakorlat a normális viszonyok között. Ennek az intézkedésnek sem az a célja, hogy a vállalkozók zsebét tömje az állam, hanem a munkahelyek megtartása és a munkavállalók járandóságának tisztességes kifizetése jelenthet egyedül legitimációt a közteherviselés elengedésének.

- A kormány intézkedéseinek célja az, hogy a vállalkozások megtarthassák munkavállalóikat. A kormány így is több százezres munkanélkülivel számol. A szakszervezet hogyan mérsékelheti az ebből adódó feszültségeket?

- Úgy, hogy segíti a munkavállalókat eligazodni és jogvédelmét ellátni a felfüggesztett munkajogi viszonyok közepette. A korábbi években létrehozott egyéni és kollektív munkaügyi konfliktusok és viták rendezésére felállított Jogpontok és Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendezési Szolgálat segítségével, amely szolgálatok a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek által a Magyar Kormány és az EU támogatásával álltak fel és működnek. Az elérhetőségük a KKV-k számára is fontos segítséget jelenthetnek ezekben az időkben. A Jogpontok.hu címen érhetőek el minden régióban online platformokon is. A Munkástanácsok a napokban számos munkajogi értelmezést tett közzé honlapján, helyi munkavállalói közösségi és egyéni ügyben adott tanácsot.

Emellett készítettünk egy kérdőívet, hogy megközelítőleg pontos képünk legyen a munkahelyeken zajló folyamatokról, a nap mint nap változó és nehezen kiszámítható körülmények közepette a munka világában. Ezzel fel tudunk készülni a teendőinkre, és ha van rá igény, a kormánynak és a munkáltatóknak is tudunk információkkal szolgálni ebből a megközelítésből, ahonnan a munkavállalók látják a mindennapokat.

- A járvány minden ágazatot érint, de lecsengése után normalizálódik a helyzet. Egyelőre Trump elnöktől Putyin elnökig senki nem látja – „hallja" - a lecsengést. Ön mire gondol?

- Nyilván nincs több tudásom a helyzet alakulásáról és kimeneteléről, mint a nagyhatalmak vezetőinek, de elég idős vagyok, és bizonyos ismeretekkel rendelkezem az emberiség történetéről is, és azt is tudjuk, hogy semmi nem tart örökké, csak a változás. Nagyon sok szenvedés vár sokunkra, mire a változás pozitív irányt vesz, de látható, hogy Kínában már vannak biztató jelek. A gazdaság és a társadalmak törvényszerűségei működnek, alapjaiban nem a közgazdasági folyamatok dőltek össze önnön működőképtelenségük okán, hanem a világjárvány zilálta szét az országok és a piacok normális működését. Őszintén a remény mondatja velem, és elsősorban azok felé, akik megrémültek, hitüket veszítették a kialakult helyzetben, hogy túl leszünk ezen is, biztos, hogy más viszonyok jönnek, a világnak nincs vége. Hitem szerint pedig bízom az Istenben, hogy most sem hagyott el bennünket.

- A gazdaság talpra fog állni - reméli Ön. Ebben hogyan segíthetnek a munkavállalók innovatív kezdeményezései?

- A munkavállalók akkor tudnak segíteni, ha nem rájuk hárul minden teher, ha elérik, hogy bevonják őket a közös gondolkodásba, és megteremtődnek azok a csatornák, amelyeken keresztül az innovatív javaslataik eljutnak a döntéshozatal szintjére.

- Önök a vészhelyzetben jogszabálymódosító javaslattal is előálltak, ez a keresőképtelenség újabb definícióját adná, és táppénzt lehetne ez alapján adni azoknak a szülőknek, akik gyermekükre kénytelenek vigyázni az iskola bezárások miatt, és így nem tudnak megjelenni a munkahelyeiken, így nem kapnak emiatt bért és még örülhetnek, ha nem bocsátják el őket. Mi javaslatuknak a veleje?

- Javasoljuk az Ebtv. 44. § kibővítését. Eszerint az Alaptörvény 53. cikke alapján kihirdetett veszélyhelyzet esetén, ha a szülő 14 évesnél fiatalabb gyermekéről való gondoskodása miatt a munkahelyén nem tud megjelenni, és a gyermeket saját háztartásában neveli, kapjon táppénzt. Ráadásként javasoljuk az Ebtv. 45. § a kiegészítését, bővítését is. Eszerint az Ebtv. 45. § (5) bekezdés: A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet miatti szülői gondoskodás miatti keresőképtelenség fennállását az illetékes köznevelési intézmény vezetőjének igazolása alapján lehet megállapítani. Továbbá indítványozzuk az Ebtv. 46. § (1) bekezdésének a kiegészítését, bővítését is. Mégpedig ekként: Ebtv. 46. § (1) bekezdés f) pont: a veszélyhelyzet miatti szülői keresőképtelenség a köznevelési intézmény bezárásáig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fenntartásáig állhat fent. És mindezeken túl kezdeményezzük az Ebtv. 46. § (6) bekezdésének a kiegészítését, bővítését: Ebtv. 46. § (6) bekezdés d) pont: veszélyhelyzet miatti 14 évesnél fiatalabb gyermekéről való gondoskodása miatt munkahelyen meg nem jelenés miatt részesült táppénzben.

gondola
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó