Törölheti a koronavírus a tokiói nyári olimpiát
Miközben a világon egyre inkább tomboló koronavírus-járvány miatt az élsport szinte pár nap alatt került (tetsz)halott állapotba, addig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mintha nem akarna tudomást venni arról, mi történik most a Földön. Bár az elmúlt napokban már Japánból, a 2020-as nyári olimpia helyszínéről is érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek szerint el kellene halasztani az idei ötkarikás játékokat, a Thomas Bach vezette NOB a végsőkig kitart.
2020. március 16. 10:38

Kevés olyan dolog van a világon, amelyre nincs ráhatással az Egyesült Államok mindenkori elnöke. Donald Trump pár nappal ezelőtt a Fehér Házban azt mondta, hogy a 2020-as nyári olimpiát egy évvel el kellene halasztani. Nem kell hangsúlyoznunk, mi a különbség, ha mindezt Japán egykori védelmi minisztere mondja (mondta ő is!), vagy a szuperhatalomnak számító amerikai elnök. És elképesztő az a kommunikációs cunami, ami a világra zúdul az olimpia ügyében. Volt olyan nap, hogy Tokióban két különböző beosztásban lévő ember egymásnak homlokegyenest ellenkező véleménnyel állt elő az olimpia rendezésével kapcsolatban. A NOB ugyanakkor mintha a füle botját sem mozgatná.

Jó oka van erre, miközben a megroggyant sportvilágban egészen elképesztő események zajlanak. Mást ne mondjunk: a női és a férfi kézilabda olimpiai selejtezőket az IHF az utolsó pillanatban elhalasztotta. A nőit március 20-22., a férfit április 17-19. között kellett volna megrendezni. Ebben a pillanatban senki sem tudja, hogyan alakul ki az olimpia kézilabdatornájának mezőnye. Miközben az amatőr ökölvívók első olimpiai selejtezőtornája szombaton elkezdődött Londonban. Ahány sportág, annyiféle megoldás.

A lényeg azonban az, hogy valamivel több mint 4 hónappal az olimpia kezdete előtt számos sportág kvalifikációs versenyei nemhogy nem zárultak le, de még el sem kezdődtek. A csapatsportágak mellett ott vannak az egyéni sportolók is. Hosszú Katinka pénteken egy rövid Facebook-bejegyzésben osztotta meg, hogy teljes a tanácstalanság, senki sem tudja, hogyan folytatódik a felkészülése. 

A magyar kajak-kenu válogatott szinte valamennyi tagja vagy Portugáliában, vagy Spanyolországban edzőtáborozott, nekik is azonnal haza kellett indulniuk. Egy kisebb csoport Dél-Afrikában van, ők még maradnak. Azért ezt a két sportágat említjük most, mert a magyar csapat számára az úszásban és a kajak-kenuban lehetnek a legvérmesebb remények Tokióban. Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja 2020. február 25-én adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a NOB-nak semmiféle forgatókönyve nincsen arra, mi legyen abban az esetben, ha nem lehet megrendezni a játékokat. A Magyar Olimpiai Bizottság egykori elnöke szerint legkésőbb április végén meg kell hozni a döntést, már abban az esetben, ha törlik, vagy elhalasztják a játékokat. Az április végi időpont valóban az utolsó utáni pillanat. Ha most kellene dönteni, egyértelmű, hogy 2020 nyarán nem lenne olimpia.

Az „aki időt nyer, életet nyer" mondás sokszor igaz, jelen esetben azonban nem biztos, hogy valós. Tételezzük fel, hogy április végére levonul a járvány, és az élet visszaáll a rendes kerékvágásba. (Ez a tudósok szerint nem túl valószínű.) Ebben az esetben a kijutásért küzdő sportolóknak, csapatoknak másfél hónap alatt kellene megrendezni az összes kvalifikációs versenyt, hogy minden sportágban kialakuljon az olimpiai mezőny. Természetesen 45 nap sok mindenre elég. Nem is ezzel van a baj. Az igazi gond a most meglévő teljes bizonytalanság. Hogy készüljön fel egy sportoló? Eddzen folyamatosan? Lehet, hogy a semmire? Ha nem folytatja teljes intenzitással a felkészülést, akkor könnyen lemaradhat a játékokról. Ha folytatja, és április végén hasonló lesz a helyzet, akkor hiába minden.

A sportoló is ember, érző, gondolkodó lény, akinek a fejében egészen biztosan egymást kergetik ezek a gondolatok. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb induló négy éve arra készül, hogy abban a 19 napban a lehető legjobb teljesítményt nyújtva szerepeljen az olimpián. Hogy mennyire reális dologról beszélünk, arra bizonyságul szolgálnak azoknak a brit atlétáknak a nyilatkozatai, akik az olimpia elhalasztását sürgették.

A nyári olimpiák történetében eddig csak az I. és a II. világháború miatt kellett törölni játékokat – az 1916-ost, az 1940-est és az 1944-est. Voltak csonka, bojkottal terhelt olimpiák – 1976, 1980, 1984 -, de olyan még sosem volt, hogy egy világjárvány miatt kellett volna törölni, vagy halasztani. Az is jogos kérdés, hogy törölni kell-e, vagy halasztani? Nézzük először a halasztást. Mivel 2022-ben a katari labdarúgó-világbajnokság nem nyáron, hanem késő ősszel és télen kerül megrendezésre, a 2022-es nyári terminus felszabadul, azaz oda minden gond nélkül be lehetne illeszteni a játékokat.

Ebben az esetben a téli és a nyári olimpia egy évben lenne (1992-ig ez mindig is így volt), mellette pedig a focivébét is le lehetne bonyolítani. Nehezíti a helyzetet, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság is egy cérnaszálon függ, ha azt is elhalasztják, akkor a kontinensviadalra 2021 nyarán kerülhetne sor. Akkor, amikor a FIFA újonnan létrehozott klubvilágbajnoksága is indulna. A helyzet tehát roppant kényes és nehéz. A halasztások, az áthelyezések szinte szétverik a sportnaptárt.

Ennél talán egyszerűbb lenne, ha az olimpiát még ebben a naptári évben, ősszel rendeznék meg. A 2020-as nyári tokiói rendezés amúgy is rengeteg kritikát kapott, az elviselhetetlen meleg időjárás, a hőhullámok és a tájfunszezon kellős közepére betett olimpia miatt sokan felemelték a szavukat. Amikor 1964-ben Tokió először rendezett olimpiát, akkor október 10-24. között találkoztak a világ legjobb sportolói. Az őszi rendezés azért nem jelentett gondot, mert a világ sportja akkor teljesen másképpen nézett ki, mint most. 2020-ban fel sem merülhetett az őszi olimpia, mert az szétverte volna a sportágak – különösen a labdajátékok – klubeseményeit, szembement volna a világ legnagyobb sportüzletével, a Premier League-el. Meg sok minden mással is.

Az olimpia teljes törlése nagyon fájdalmas dolog lenne, biztosak lehetünk abban, hogy ez az, amiről a NOB hallani sem akar. Ebben az esetben ugyanis a játékok fő televíziós jogtulajdonosának számító NBC, az Európa területére 2018-2024 között jogot szerzett Discovery olyan számlát nyújtana be, amely alapjaiban rengetné meg az IOC-t. Tokióról nem is beszélve.

A törlést tehát mindenképpen szeretné elkerülni az a NOB, amely láthatóan nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. (Mint ahogyan a Forma-1-es jogtulajdonosok sem tudtak, ők is az utolsó pillanatban, két órával az első melbourne-i szabadedzés előtt fújták le az Ausztrál GP-t.) Ha a Forma-1, a Premier League, a Bundesliga, a La Liga, a Serie A letérdelt a koronavírus okozta helyzet előtt, a NOB sem biztos, hogy állva marad. Ezt persze nehezen értik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetői, akikről sok minden elmondható, de az semmiképpen, hogy gyorsan haladnának a korral. Egy olyan – ehhez képest piszlicsáré – üggyel is napokig bajlódtak, mint amilyen a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget, és annak elnökét, Aján Tamást érintő korrupciós úgy volt. Akkor miért várjuk el tőlük, hogy gyorsan, észszerűen reagáljanak a világjárvány okozta válságra?

Persze van olyan dolog, amiben léptek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban dolgozó mintegy 500 embert otthoni munkavégzésre küldték. Bezárt a Lausaenne-ban található Olimpiai Múzeum is. A francia L'Équipe című sportnapilap már csütörtöki számában megelőlegezte azt a döntést, amelyet kedden minden bizonnyal az UEFA is meghoz: ez nem lehet más, mint az idei labdarúgó Európa-bajnokság elhalasztása. A fociebé mára legalább olyan jelentős sporteseménnyé nőtte ki magát, mint amilyen a nyári olimpia, egyesek szerint nézettségben, érdeklődésben már veri is az Eb a nyári játékokat.

Ha ezt az eseményt elhalasztják, akkor a sportvilág még utolsó, szét nem lőtt bástyája a nyári olimpia lesz. Ne legyen kétségünk: ha a Thomas Bach vezette szervezeten múlik, ők a végsőkig kitartanak. Még akkor is, ha ezzel a halogatással a legtöbbet azoknak ártják, akikből élnek, és akik nélkül nem lenne olimpia. A világ sportolóinak.

Origo
Címkék:
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó