Soros élesítette titkos migrációs fegyverét
A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés (IMI) egy titkos terv a szuverén nemzetállamok ellen?
2020. március 8. 21:44

A Soros Fund Management-től komoly pénzeket kapnak Barack Obama az USA volt elnöke, Chuck Schumer szenátor, Hillary Clinton volt elnökjelölt, John Kerry és még sokan mások.

Soros György egyik baloldali élcsapatának titkos jelentései és feljegyzései felfedik a milliárdosnak az Obama-kormányban, az Egyesült Nemzetek Szövetségében és az Európai Unió irányítási struktúrájában való felforgató tevékenységét, különösen a mesterségesen létrehozott menekült/migrációs válsággal összefüggésben.

A Nemzetközi Migrációs Intézetnek (International Migration Initiative - IMI) – amely a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) egyik hivatalos projektje – egy 2016. május 12-i jelentése fontos lehetőséget teremt arra, hogy betekinthessünk az IMI menekültügyi aktivistáinak, valamint az Obama-kormányon és an ENSZ-en belüli szövetségeseinek a munkakapcsolatába. Az Anna Crowley és Kate Rosin vezető IMI tisztviselők által készített „Migráció-irányítási és Kikényszerítési Portfolió Felülvizsgálata” („Migration Governance and Enforcement Portfolio Review”) című kilencoldalas jelentés egyike annak a számos Soros/OSF dokumentumnak, amit ezen a héten kiszivárogtatott a DCLeaks.com, amely olyan projektként jellemzi magát, amit „amerikai hacktivisták indítottak”, akik „hisznek abban, hogy az amerikai állampolgároknak joguk van tudni hogyan alakul az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája, illetve hogy kik a politika valódi alakítói.”

A Nyílt Társdalom Alapítvány által létrehozott kezdeményezés fő iránya a migráció, de ha kell, a magyar jogalkotási gyakorlatot is bírálja a „civilek” védelmében.

Az IMI 2010-es megalakulása óta fokozatosan épített ki portfóliókat a migrációs folyosók köré, kezdve Ázsiával/a Közel-Kelettel és Közép-Amerikával/Mexikóval, 2013 közepén Oroszországot/Közép-Ázsiát is hozzáadva. Ezzel párhuzamosan az IMI kisszámú támogatást nyújtott projektekhez vagy világszerte elérhető szervezetekhez. Ezeket a korai „globális” támogatásokat a tanulmány szerint olyan jól megalapozott, vezető szerepű szervezetek kapták meg, amelyek több földrajzi területet fednek le – valamint számos olyan tematikus kérdést, amelyek az IMI átfogó küldetése szempontjából relevánsak.

A kezdeményezés alapvetően két különböző munkakategóriát állít fel: irányítás (governance) és végrehajtás (enforcement). Ezek a korábbi (a migrációval kapcsolatos döntéshozatalra és a fogva tartási kérdésekre fókuszáló) munka eredményeképpen alakultak ki. Idővel ez a két téma egészen középpontba került, és az IMI 2016–19-es stratégiájába már, mint egyetlen munkakategóriát illesztették őket (Migrációs Politika és Végrehajtás).

Az IMI egyik tanulmánya szerint a jelenlegi menekültügyi válság új teret teremt a migráció irányításához és a nemzetközi menekültügyi rendszer átgondolásához. A szervezet irányítási (governance) stratégiája a norma-meghatározás erősítését célozza regionális és nemzetközi szinten a migránsok jogainak hatékonyabb védelme érdekében. Támogatásuk célja ezen a területen: (1) erősíteni a civil társadalmi beavatkozásokat a nemzetközi politikai vitákban; és (2) javítani a politikai döntéshozók azon képességét, hogy jobban kezeljék a migráció kihívásait.

A végrehajtás (enforcement) kapcsán azt célozták meg, hogy megelőzzék a migránsok jogainak megsértését a szigorú határellenőrzések minimalizálása, valamint a fogva tartás és kitoloncolás széleskörű használatának csökkentése révén. Támogatásuk a következő három megközelítéssel jár: (1) a dokumentáció növelése, a végrehajtási gyakorlatok elemzése és jelentése; (2) támogatás a jobb fogva tartási feltételekért, valamint a fogva tartási létesítményekhez való hozzáféréshez; és (3) alternatív megoldások támogatása a bevándorlók fogva tartásával szemben.

Az IMI részt vett az ENSZ migrációs kompakt kidolgozásában

Az IMI – az előkészítésben részt vevő egyik stakeholderként – szerepet vállalt ENSZ migrációs kompaktjának kimunkálásában, illetve az azt megalapozó, ENSZ Közgyűlés által elfogadott New York-i Nyilatkozat megszületésének folyamatában. Az IMI és más, migráció-elkötelezett NGO-k lényegében gondolatrendőrséget vezetnének be, hiszen a deklaráció alapján teljes körűen fel kell lépni a nyilvánosságban a „gyűlöletbűnözők” ellen.

A dokumentum kitér a „a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a menekültekkel és migránsokkal szembeni intolerancia, az ellenük irányuló cselekmények és megnyilvánulások” elleni küzdelem, globális kampány fontosságára. A deklaráció szerint ezt a kampányt „az Egyesült Nemzetek Szervezete és az összes érintett érdekelt fél együttműködésében hajtjuk végre”, vagyis ebben jut majd szerep az IMI-nek, illetve az általa támogatott szervezeteknek is (ezt mutatja az IMI éves OSF-támogatásának 2018-as emelkedése is, amelyre később visszatérünk).

Az érintett tanulmány szerint a radikális jobboldal felemelkedése és a migránsokkal szemben növekvő intolerancia egyre inkább korlátozzák a racionális migrációs politikák kialakítását és befolyásolását. Érdemes átgondolni a befolyásolás eszközeit a keretek és az érvelés tekintetében mind az elitek szintjén, mind pedig a populáris szinteken. A tanulmány szerint a régi érvelési módok már nem működnek, és hozzáteszik: el kell fogadni a mostani válságot, mint új normális állapotot, amely túlmutat a reagálás szükségességén.

A Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés tehát egy olyan újabb pénzforrás, ahol a migrációs politika befolyásolásához fontosnak tartják a kulcsfontosságú civil társadalmi hálózatok kapacitásépítését, hogy azok részt tudjanak venni a politikai vitákban, és navigálni tudják a migrációs viták politikai elemeit. A támogató hálózatok esetében a különböző technikai támogatások kapacitási erőforrásait tovább akarják építeni, a hálózatok titkárságai számára jobb pénzügyi biztonságot akarnak, valamint az egyéneknek szóló célzott támogatások megtervezését. Az alapvető finanszírozást (core funding) rugalmasabban és a projekttámogatással kombináltan kívánják használni.

Az IMI közeljövőre vonatkozó tervei nem lehetnek ismeretlenek számunkra, hiszen Brüsszelben is támogatja az efféle szándékot: ismeretlen helyi és regionális szintű eseményekben és folyamatokban való részvételhez alapítványokat kell létrehozni, valamint fejleszteni kell az egyértelműen más adományozókat célzó üzeneteket, különösen a filantróp szereplők irányába szólókat – a migráció, mint pozitív globális jelenség megközelítésének fontosságával.

Ömlik a pénz a migránsbarát NGO-knak

Az IMI a vonatkozó kimutatás felülvizsgálati időszaka alatt (2014–2016) összesen 40 támogatást nyújtott 22 szervezetnek. Ebből 18 támogatás – összesen 4 350 705 dollár értékben – jutott 11 szervezet számára, amelyek átfogó jellegű feladatokat végeztek globális szinten vagy különböző földrajzi térségekben.



További 22 támogatás – összesen 3 792 697 dollár értékben – ment el 11, irányítási és végrehajtási kérdéssel foglalkozó szervezetnek a korridorok (migrációs folyosók) szintjén. A kimutatás beszámol arról is, hogy a Földközi-tenger térségén kívüli régiókban, az elmúlt években például Mexikóban, Közép-Amerikában és például Közép-Ázsiában is jelentős migrációs támogatásokat mozgósított a Soros-birodalom, ami a latin-amerikai migránskaravánsok ügyében is releváns tényként jelentkezik (az IMI a tények alapján központi pénzelosztó szerepet töltött be ezekben a régiókban).

Sorosék migrációs kezdeményezése betölteni látszik azt a szerepet, amelyet szántak neki: minden együttműködő NGO-nak, szervezetnek hatékony támogatást nyújt a migráció segítése, ösztönzése érdekében. Az IMI szerepe felértékelődik pénzügyi tekintetben is, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) 2018. évi költségvetési áttekintése (budget review) alapján 2017-hez képest 2,5 millió dollárral emelte meg az OSF a Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés részére jutó támogatást a migrációra szánt alapok jelentős gyarapításának részeként. 2020-ban pedig elképesztő összeget, például az USA-ban és Európában összesen több mint 75 millió dollárt költ un. demokrácia gyakorlatra, amely a polgárok voksoláson kívüli demokratikus mozgását hivatott szervezni.
A tények az IMI kapcsán is világosan jelzik, hogy Sorosék még inkább elszántak a tömeges migráció előmozdításának kérdésében, és „rátapostak a gázra”: még több pénzt mozgósítanak helyi szinten, és alapvető szerepük lehetett a például 2020-ban is a Trump-kormányzatot nehéz helyzetbe hozó tengerentúli migrációs válság generálásában is.

tuzfalcsoport.blogstar.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó