Nő - irodalmi szablyával
Az idén nő vehette át a magyar költőnek járó Balassi Bálint-emlékkardot. A kolozsvári László Noémi szerint az alkotómunka roppant összetett tevékenység és nem férfi, és nem nő végzi, hanem az egyetemes emberi lélek.
2020. március 8. 12:40

A XXIV. alkalommal nyújtották át az idén a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A hagyományosan egy magyar költőnek és egy külföldi műfordítónak adandó elismerést ez alkalommal László Noémi kolozsvári poéta és Vahram Martiroszjan jereváni irodalmár vette át Budapesten a Központi Papi Szeminárium Dísztermében Bálint napján. László Noéminek tett föl kérdéseket a Gondola.

László Noémi a kardceremónián

- Költőnő, mennyire fejezi ki a magyar kultúra egységét, hogy a Balassi-kardot a belső-magyarországi alkotók mellett eddig három székelyföldi, egy felvidéki, egy kárpátaljai és egy délvidéki magyar költő után most Ön, az Erdély szívében élő poéta is megkapta?

A kolozsvári költőnőnek a magyar üzleti élet doyenje, Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. igazgatója nyújtott át a szablyát

- A kultúra egészének kérdéséhez legalább két irányból közelíthetünk. Az egyik irány az, amely a kérdésben is megjelenik, és amely szerint számontartjuk, hogy történelmileg és időszerűségében a magyar kultúra épp hány politikai-földrajzi egységre tagolódva kénytelen élni a maga sajátos életét. Ha így vizsgáljuk a kérdést, akkor azt szeretném kidomborítani, hogy a magyar kultúra ilyen értelemben sosem volt igazán egységes, mindig voltak speciális ízű, karakterű elemei, melyek keveredéséből, kölcsönhatásából táplálkozva tudott újra és újra akár haló porából is föléledni. És ez, valljuk be, a legtöbb életerős, kis nép kultúrájára érvényes dolog. Ilyen értelemben nagy megtiszteltetés, hogy a Balassi-kard általam újra Erdélybe látogat. Egy másik, szívemhez sokkal közelebb álló értelemben viszont magyar kultúra az, ami magyar nyelven segít a fény uralmát fenntartani, és ilyen vonatkozásban úgy gondolom, mindegy, hogy csillan az a szablya, mindaddig, amíg tündökölhet.

Pécsi Györgyi irodalomkritikus mondott laudációt a magyar poétáról

- A magyar Balassi-kardos költők közül Ön a legfiatalabb. Miért fontos, hogy három évtizeddel a rendszerváltozások után az irodalmi életben az új nemzedékekre is fény vetüljön?


Gyulai Zsuzsa előadóművész szavalta el a kitüntetett költőnő, László Noémi Tüske című versét

- Az új nemzedékekre minden időben fénynek kell vetülnie, mert az újak nyughatatlansága, kíváncsisága, frissessége, akár tiszteletlensége segít elkerülni a monotóniát, a köldöknéző, begyepesedett moccanatlanságot. De valamely költő érettségét, nagyságát nem feltétlenül éveinek számával mérjük, gondoljunk csak Petőfi Sándorra, Arthur Rimbaud-ra vagy József Attilára. A költő kora nem biológiai, nem a test kora, hanem a léleké, a lélek kora pedig olyan tényezőktől függ, melyek esetében nem az idő, hanem sokkal inkább az intenzitás a meghatározó. Nyilván nem vagyok költőóriás, de azt tudom, hogy már gyerekkoromban sem voltam fiatal.

Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök a kardceremónián

- Balassi a földi pályájáról való távozása után bő négy évszázaddal ma is embereket, országokat köt össze; Ön egy örmény irodalmárral együtt kapta a szablyát, ám eddig tizennyolc ország tizenkilenc poétája utazott a magyarok fővárosába – még Oszétiából is –, hogy a XVI. századi európai költőóriás nevével fémjelzett elismerést átvegye. Ön mint költő miben látja a Balassi-strófák globális elevenségének varázsát?

László Noémi költő, Vahram Martiroszjan műfordító és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára; mögöttük Kukorelly Endre író

- Abban, hogy ezek a strófák az eleven tapasztalat szülöttei, és embertől emberig szólnak, az ihlet sugallta, egyszerű nyelven. Nincs bennük a mintát mindenáron követni igyekvő klasszikus merevség, és a túlburjánzó díszítés sem jellemző Balassi verseire. Aközött, ami van és lehetne, ami volt és lesz, sikerül természetes egyensúlyt tartani. Ugyanakkor Balassi témaválasztásában is arra összpontosít, ami a földi halandót univerzálisan leginkább érdekli, a spiritualitás, a küzdelem és a másik nem. Ilyen kártyákkal a kabátujjban könnyű megnyerni a nagy költészeti játszmát!

A díj alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke

- Önnek mint műfordítónak mit üzen a Marullus poéta deákul írt versét – jó lova melletti füvön való létében – megfordító, emellett lengyel, török, olasz és más fordításokkal élő reneszánsz nagyság alakja?

A Törökbálinti Cantabile Kórus, vezényel Vékey Mariann Balassi-érmes karnagy

- Elsősorban azt, hogy nem feltétlenül csak nyelvében él a nemzet. Azt, hogy a körülöttünk élőkre is figyelni kell, hogy kíváncsiságunk és érdeklődésünk egyben fönnmaradásunk záloga is, mindamellett, hogy kötelességünk őrizni mindazt, ami hagyományosan bennünket jellemez, vagyis mindenek előtt a nyelvünket. De érdekes módon anyanyelvünket sok esetben akkor értékelhetjük igazán, ha más nyelveket is megismerünk, mert akkor nyílik rá a szemünk arra, amit csak a mi nyelvünk képes kifejezni, illetve arra is, amit a mi nyelvünk ezidáig kifejezni képtelen volt. És akkor elkezdődhet az igazi munka... És lelkesítő, hogy ilyen tekintetben a lehetőségek vég nélküliek. A nyelvi horizonton inkább csak földi létünk szab fájó határt.

Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság elnöke, kurátor

- A XXI. század magyar költészetében a nő poéták hogyan gazdagíthatják az irodalmi kincsesbányát?

Vahram Martiroszjan örmény műfordító megcsókolja Balassi kardját - Molnár Csenge Hajna felvétele

- Szerintem ez nem szerencsés kérdésfeltevés. De bármikor előjön a nő-dolog alkotással, művészettel kapcsolatosan, a témakezelés súlyosan igazságtalan történelmi meghatározottságoktól terhelt. Most akár azt is válaszolhatnám, hogy írhatnának például arról, hogy egy nő az életben is, mint a táncban, pontosan ugyanazt megteszi, amit a férfi, csak hátrafelé, és magassarkú cipőben. Vagy írhatnának a földi lét olyan tapasztalatairól, amelyeket biológiai adottságánál fogva a férfi soha nem élhet át, érthet meg, foghat fel. De ez sem lenne méltányos. Nem volna szabad ilyen regiszterben beszélni az alkotóról, mert az alkotómunka roppant összetett tevékenység és nem férfi, és nem nő végzi, hanem az egyetemes emberi lélek, ami, valljuk be, az alkotás hőfokán leginkább androgün. Hogy a nők hagyományosan nehezebben jutottak hozzá az alkotóművészeti porondok rivaldafényéhez – az megint más kérdés.

Vahram Martiroszjan magyarul köszönti az irodalombarátokat

- Ön az új munkája, a gyereklap-szerkesztés, valamint gyermekei nevelése mellett milyen irányvételű poémákkal óhajtja kiteljesíteni életművét?

Dr. Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora házigazdaként üdvözli a megjelenteket 

- Ez nálam nem tervszerűen működik, úgyhogy erre nemes egyszerűséggel azt válaszolhatom: nem tudom. De bízom abban, hogy nem leszek nyelvemhez és tehetségemhez hűtlen, és lesz elég erőm, hogy energiáimat alkotómunkára is fogjam. Író ember életében az ilyen nagyszerű elismerések mindenképp megerősítő jellegűek, különösen, hogy a korábbi témára visszacsatoljunk, amikor nőről van szó, mert ilyen pillanatokban nem csupán érezzük, hanem egy ideig tudjuk is, hogy amit tettünk, és amiért küzdöttünk, az nem volt hiába.

A publikum - Nyíri Erzsébet felvételei

gondola
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó