A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is
Az óriási techcégek túlhatalma és birodalomépítési törekvése joggal vet fel szuverenitási és nemzetbiztonsági aggályokat – mondta az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára.
2020. március 4. 16:13

A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten.

Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni.

Példa nélküli hatalmat gyakorolnak az emberek mindennapi életére az olyan cégbirodalmak, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple - hangoztatta, majd úgy fogalmazott: az óriás techcégek "túlhatalma és birodalomépítési törekvése joggal vet fel szuverenitási és nemzetbiztonsági aggályokat".

Schanda Tamás előadásában rámutatott, a magyar kormány határozott álláspontja, hogy a szuverenitás a nemzetek sajátja, a szabadság és a demokrácia alapja, amely az emberek felhatalmazásán nyugszik.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kialakuló szupranacionális, digitális, államszerű képződmények "egy virtuális államot hoznak létre, amelynek alattvalói a felhasználók".

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság lakossági internethasználatra vonatkozó kutatását is ismertetve Schanda Tamás beszámolt arról, hogy a 16 évesnél idősebb internethasználó magyarok több mint fele az internetet preferálja a tájékozódás szempontjából, míg a hagyományos médiát csupán 14 százalékuk. A 16-29 évesek között pedig már 60 százalék feletti részesedése van az online tájékozódásnak.

Erről megjegyezte: a tájékoztatás, a tájékozódás és a hírfogyasztás teljesen átalakul az online javára, "a hatalom pedig annál van, aki az információt számunkra megszűri". A gigacégek üzleti modellje "tulajdonképpen az adatainkkal való kereskedésre épül" - mondta Schanda Tamás, aki szerint hiányzik a techcégek működéséből az átláthatóság, majd megemlítette a politikai befolyásolás veszélyét is, amely akár választásokat is eldönthet.

Kijelentette: ma a politikai, gazdasági és társadalmi nyomásgyakorlás finomra hangolása az online térben történik. A véleménydiktatúra és a digitális diktatúra kéz a kézben jár - fogalmazott Schanda Tamás, aki kiemelte azt is, hogy ezen "cégbirodalmak érdekei egybeesnek a nyugati liberális elit érdekeivel".

Szavai zárásaként az államtitkár azt mondta: "nem technológiaellenesek vagyunk, hanem a keresztény szabadságot védjük".

Szánthó Miklós, az AK igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 21. században az információ jelenti az igazi hatalmat. A "digitális szuverének" lassan több információval rendelkeznek az állampolgárokról, mint az állam. Erre a kihívásra a szuverén országoknak reagálniuk kell - tette hozzá.

Szánthó Miklós egyúttal üdvözölte az Igazságügyi Minisztériumban megalakult, a nemzetközi technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét célul kitűző digitális szabadság munkacsoport létrejöttét.

A kerekasztal-beszélgetésen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a többi között arról beszélt, hogy technológiailag és technikailag is készülni kell arra, hogy az állam a saját nemzetstratégiai érdekei mentén is be tudjon avatkozni ezekbe a folyamatokba.

Horváth József, az AK biztonságpolitikai tanácsadójának felszólalása szerint a magyar államnak ebben a helyzetben felelőssége, hogy a saját állampolgárainak információit és a nagyadatbázisokkal dolgozó ellátórendszereket megvédje.

Dukász Magor digitális stratéga a közösségi média kockázatainak kivédése szempontjából - egyebek mellett - a családi nevelés fontosságát hangsúlyozta.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó