Húszmillió áldozat - Gulág
A Gulág húszmillió áldozatot követelt - ez a legnagyobb politikai bűntett az emberi történelemben.
2020. február 25. 08:43

Katonai díszőr a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen 2020. február 24-én. MTI/Mónus Márton

A Gulág húszmillió áldozatot követelt - ez a legnagyobb politikai bűntett az emberi történelemben. Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok - a Gulág-kutatás fehér foltjai címmel tart konferenciát a Nemzeti Múzeum a Kommunizmus Áldázatainak Emléknapján. Pintér Jolánnak, a Gulág Alapítvány elnökének tett föl kérdéseket a Présház.

- Elnök asszony, a Gulágon húszmillió ember vesztette életét. Ez az emberiség nagy vesztesége. Miért ütközik mégis nehézségekbe a Gulág-kutatás?

- Az egyik legnagyobb nehézség az elhallgatás miatt van. A rendszerváltásig nem mondhatták el ezeket a történeteket az átélők. Ők távoztak az élők sorából és mára már csak néhány hírvivő akad. A másik nehézség a források hiányossága: egy részük elveszett, megsemmisült, vagy nem is volt pontosan dokumentálva, kiket, milyen indokkal, hány évre, melyik szovjet Gulag vagy Gupvi táborba hurcoltak. Ezért nagy előrelépés a nemrégiben hazahozott 600.000, eddig Oroszországban őrzött karton.

- Mit tesznek Önök azért, hogy a Gulág a NAT-ban kötelező tananyag legyen?

- Mi már a Gulag-Gupvi Emlékévek során (2015-2017) szorgalmaztuk és támogattuk azt az elképzelést, hogy a történelem tananyagban is szerepeljen a Gulag-Gupvi táborok ténye, a magyarok kényszerű elhurcolása. A nemrégiben kirobbant NAT-vita kapcsán sajtóközleményt adtunk ki, melyben újfent hangsúlyoztuk ezt az álláspontunk.

​- A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján kívül mely napokon idézik még föl ünnepélyes megemlékezésen a Gulágot?

- Kiemelt emléknap november 25-e, a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt magyar politikai rabok és elítéltek emléknapja. Másik nagyon fontos napunk, amikor a fővárosi, Honvéd téren található Gulag Emlékműnél szintén megemlékezést tartunk: augusztus 22-e, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja.

Pintér Jolán - MH/Nagy Balázs

- Mit tesznek azért, hogy a hazai Gulág-táborok - a recski haláltábor és a többi - bekerüljön a nemzet emlékezetébe?

​- Kiváló viszonyt ápolunk a hazai szervezetekkel, akik azoknak az emlékét őrzik, kik megjárták a magyar Gulagot. Részt veszünk megemlékezéseinken, rendezvényeinken, sorstársainknak érezzük őket.

- Mit tesznek azért, hogy a Gulág-megemlékezések ne bűntudatot keltsenek a teljesen vétlen mai fiatalokban, hanem épp ellenkezőleg: legyenek figyelmesek, hogy ne térhessen vissza a kommunizmus, és annak semmilyen más elnevezésű, a lényeget tekintve azonban azonos tartalmú: a hazafiakat kirkesztő, megbélyegző változata?

​- Alapítványunk már évek óta szervez rendhagyó történelemórákat, pályázati felhívásokat tesz közzé középisoklásoknak. Igyekszünk e témához érzékeny, de értő módon közelíteni. A fiatalok - téma nehézsége ellenére - nyitottak és érdeklődőek. Ők lehetnek szabad jövőnk zálogai.

preshaz.eu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
  • Orvos és koldus
    Két hétre indult Nigériába orvosmisszionáriusként, végül a világjárvány miatt hat hónapig kellett az afrikai országba maradnia dr. Fodor Rékának, az AFRÉKA Alapítvány létrehozójának.
  • A 21. század legsötétebb magyar pillanata
    A rendszerváltást túlélte az ország vérontás nélkül, Gyurcsány Ferenc regnálását már nem. A mai napon, 14 évvel ezelőtt került nyilvánosságra Magyarország modern kori történetének legbotrányosabb beszéde, melyet Gyurcsány Balatonőszödön, az MSZP frakcióülésén mondott el, s melyben miniszterelnökként beismerte, hogy az embereket hazugságokkal megtévesztve tudta megnyerni a 2006-os választásokat. A „hazugságbeszéd” hatására szeptember 18-án országszerte tüntetések kezdődtek, amelyen a résztvevők a miniszterelnök azonnali lemondását követelték. A beszéd nyomán kirobbanó tüntetéshullám 2006. október 23-án csúcsosodott ki, amikor Gyurcsány számos esetben beazonosíthatatlan rendőrei viperákkal és gumilövedékekkel támadtak egy békés demonstráció résztvevőire.
MTI Hírfelhasználó