Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
2020. február 24. 00:04

Művelődési sokszínűség – a kultúra pluralizmusa… A hungarofób szélsőség harsányan hiányolta ezt az 1990-es évek első felében, amikor az ő selejtes kultúrpropagandáját erőltette rá a társadalomra, és minden más irányzatot kirekesztett, elfojtott, megfenyegetett, ellehetetlenített.

Majdhogynem megölt.

Vér nem folyt ugyan, de a legkevésbé a kultúra sokszínűsége jellemezte a rendszerváltozás kezdete utáni évtizedet: az SZDSZ-es gleischaltolás, a maói kulturális forradalom, a posztkommunista terror nyomta el a másként gondolkodást, az európai értékeket, a művészet szabadságát.

Most kísérletek történnek a szabadság visszavívására.



Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.

Állami tévé, mégis civil kurázsi kellett a vállalkozáshoz.

A PIM vezetőjével szemben ugyanis jelentős szellemi erők bömböltetik a tüzérségi össztüzet, már amennyire az indulatoskodást szelleminek lehet minősíteni. Noha elmés megfogalmazások röpködnek ugyan a kibertérben, a valódi érvek most is hiányoznak.

Mint a hazugságvész éveiben.

Csak a címkézés, a megbélyegzés, a kirekesztés, a verbális letaglózás… És csupán a finomabb szavak közül válogattunk. A hazugságvész éveiben ennél sokkalta durvább kifejezésekkel penderítették ki a kulturális élet várfalain kívülre a szabadság művészeit.



Most képernyőt kapott a másként gondolkodás.

Demeter Szilárd olyan gondolatsorokat mondott el, amilyeneket a köztelevízióban csak elvétve lehetett hallani az elmúlt három évtizedben – előtte még talán gyakrabban –, s akik ilyen gondolatokat röppentettek föl, hamarosan az egzisztenciális sivatagban találták magukat.

Holott semmi égbekiáltót nem mondott.

Minden kultúra fontos, de nekünk, magyaroknak a magyar kultúra a legfontosabb, ezt kell átvennünk elődeinktől, és ezt kell továbbadnunk a következő nemzedéknek. A „magyar” szó megfelelő behelyettesítésével ezt bátran el lehetne mondani Prágában, Varsóban, Moszkvában, Jeruzsálemben, Pekingben,
Tokióban és számos más helyütt.

Itt azonban halálos eretnekséget követett el a főigazgató.

Mivel a máglyahalál jelenleg nem divatos, a recski haláltáborba löknék azonnal a szélsőséges hungarofóbok csak ezért a gondolatsorért Demetert, ha tehetnék. És ha jön történelmi lehetőségük, meg is teszik. A Gulág húszmillió ember halálának terepe volt, ha visszajönnek a „diplomás kommunisták” – ahogy a miniszterelnök a mai liberálisokat nevezte -, Demeter már egyezkedhet sorstársaival arról, hogy ki alszik az alsó, ki a fölső ágyon Recsken.

Üdítő volt a szabadgondolkodás élménye.



Noha az utóbbi harminc év magyar kulturális teljesítménye igen csenevész – nem véletlenül dívik a retró a rendezvényeken -, most egyfajta kulturális rendszerváltozás talán elindulhat. Az M5 köztelevízió most vállalta a kockázatot: hangot adott a másként gondolkodásnak.

A szabad gondolkodásnak.



Lényegtelen, hogy Demeternek voltak sikamlós megfogalmazásai, vitatható véleményei, túlzásai, itt most az a szabadság a fontos, amely a képernyőn átjött, és tapasztalatot adott remélhetőleg több tízezer nézőnek. Ki lehet mondani az igazat. Nem a nagy igazságokat: a köznapi igazságokat.

Amelyeket addig elfojtott a közpénzt felélő hungarofóbia.

A – most megint a politikai közbeszédbe került szó – normális gondolkodás kaphatott hangot az M5 köztelevízióban. Szent Pál-i gondolat: az igazság felszabadít titeket... Talán nem kell evangéliumi magasságba emelni a fejleményt, mégis: emelkedettebb a köznapi igazság, ha nem éttermi asztalnál vagy futballstadion lelátóján hangzik el, hanem a képernyőn kap megfogalmazást.

A kultúra sokszínűségéhez az is kell, hogy beszéljenek róla.

A pluralizmus akkor jöhet létre, ha megszűnik a kirekesztés, a gleischaltolás, a másként gondolkodók címkézése, a szabadságukkal élők megbélyegzése, az értékrendjüket vállalók verbális – és akár tettleges – letaglózása.

Tegyük színgazdagabbá a művelődési életet a mi kultúránkkal.
 

Kovács G. Tibor
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt
    A magyaroknak Üzent Ferenc pápa a Vatikánból. A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. Ma ért volna véget a katolikus világesemény - Erdő Péter videóüzenete!
  • A kifutó szériához ért az MSZP
    Az MSZP tisztújítását a kifutó széria ülésének nevezte Zárug Péter Farkas politológus, aki már a 2009-es EP-választások után prognosztizálta, hogy az MSZP-nek tíz éven belül vége lesz. Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet vezető elemzője úgy vélte, hogy Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes személyében olyanok irányítják a szocialista pártot a 2022-es országgyűlési választásig, akik készek teljesen leépíteni az MSZP identitását és betagozódni a Demokratikus Koalícióba.
  • Bayer Zsolt: A Tóth Bertalan
    Tóth Bertalan tehát megméredzkedett a nagy versenyben, méghozzá nem mással, mint Tóth Bertalannal.
MTI Hírfelhasználó