Több „magyar gulág” is működött az országban az 1950-es években
„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt a kényszermunkatáborok és a zárt táborok. Az első munkatáborokat Magyarországon az 1950-es évek elején hozzák létre.
2020. február 23. 14:30

„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. A klerikális reakciótól a jobboldali szociáldemokratákig széles volt azoknak a köre, akik útban voltak a szovjet hadsereg segítségével hatalomra jutott kommunistáknak. Csak Recsken megközelítőleg ezernyolcszázan raboskodtak. Becslések szerint az internáltaknak legalább tíz százaléka vesztette életét a túlhajtott munka és az alultápláltság miatt.

Két fajta rabtelep is létezett

Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt – mondja Bank Barbara a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja. A kényszermunkatáborok és a zárt táborok.

A zárt táborba családokat hurcoltak.

„Ezekben a táborokban volt egy központi parancsnokság, és az épületek szögesdróttal voltak körülvéve” – mondta Bank Barbara. Ilyen zárt tábort volt a hortobágyi is.

„Recsken kényszermunkatábor működött, odabírósági ítélet nélkül, véghatározattal hurcoltak embereket” – fogalmazott Bank Barbara.

Több tábort is létrehoztak 

1950-ben az Államvédelmi Hatóság önállósodott a belügyminisztériumtól, és először Kistarcsát foglalták el, és hoztak létre egy gyűjtőtábort. „Ott internálási véghatározatokat hirdettek ki” – mondta Bank Barbara.

Hozzátette, ezt követően 1950 július 19-én Recsken alapítottak egy kényszermunkatábort, ezután 1950 decemberében, 1951 januárjában létrehozták a tiszalöki és 1951 októberében a kazincbarcikai kényszermunkatábort. Még további két munkatábor is működött az országban, Bánkúton és Sajóbábonyban, azonban ezek alapításának ideje egyelőre tisztázatlan.

Rekonstruált barakk a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. (Fotó: MTI/Komka Péter)

A fiatalokat is meg szeretnék szólítani 

A rendszerváltoztatás óta történészek hatalmas munkát végezetek a kommunista időszak történetének feldolgozásában, de még mindig bőven maradt feladat, egyrészt a kutatásban, másrészt a kutatási eredmények megismertetésében. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezért is indít programsorozatot, amelynek célcsoportja „azok a fiatalok, akiknek már nem kellett megtapasztaniuk a diktatúra kegyetlenségét”– mondja Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

A nyolcvanas évek végén Gulyás Gyula és Gulyás János Törvénysértés nélküli filmjének köszönhetően került be a köztudatba, hogy léteztek hortobágyi zárt táborok. Majd később „Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia is feldolgozta a témát Recsk 1950-1953 Egy titkos kényszermunkatábor története című filmjükben, melyben felidézték Faludy György költő, raboskodásának történetét is” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka. Hozzátette, nem túlzás állítani, hogy ez a film robbantotta be a rendszerváltozás miliőjébe azokat az ismereteket, hogy milyen drasztikusak voltak a létkörülmények ezekben a zárt táborokban.

Földváryné Kiss Réka úgy gondolja, mind a hortobágyi kényszermunkatábor, mind pedig Recsk szimbólum volt, a terror, a diktatúra, az elnyomás, és az önkényuralom szimbóluma. Hozzátette, „most, hogy a tragédia hetvenedik évfordulójára emlékezünk, fontosnak tartottuk, hogy a most felnövő generációval is megismertessük az ötvenes évek borzalmait”.

Az évforduló alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai konferenciákat szervez, ahová mindazok jelentkezését várják, akik múzeumokban, szakmai műhelyekben, egyetemeken, levéltárakban foglalkoznak a kitelepítés kérdésével. Földváryné Kiss Réka elmondta, elindítottak egy vándorkiállítást, emellett rendhagyó történelemórákat szerveznek, tavasszal pedig meghirdetnek egy középiskolás diákversenyt, amihez egy ismeretterjesztő honlapot is indítanak.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó