Több „magyar gulág” is működött az országban az 1950-es években
„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt a kényszermunkatáborok és a zárt táborok. Az első munkatáborokat Magyarországon az 1950-es évek elején hozzák létre.
2020. február 23. 14:30

„A magyar gulág” – így hívták azt a táborrendszert, amelybe a kommunista hatalom zárta ellenfeleit. A klerikális reakciótól a jobboldali szociáldemokratákig széles volt azoknak a köre, akik útban voltak a szovjet hadsereg segítségével hatalomra jutott kommunistáknak. Csak Recsken megközelítőleg ezernyolcszázan raboskodtak. Becslések szerint az internáltaknak legalább tíz százaléka vesztette életét a túlhajtott munka és az alultápláltság miatt.

Két fajta rabtelep is létezett

Magyarországon a rabtelepeknek két fajtája volt – mondja Bank Barbara a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja. A kényszermunkatáborok és a zárt táborok.

A zárt táborba családokat hurcoltak.

„Ezekben a táborokban volt egy központi parancsnokság, és az épületek szögesdróttal voltak körülvéve” – mondta Bank Barbara. Ilyen zárt tábort volt a hortobágyi is.

„Recsken kényszermunkatábor működött, odabírósági ítélet nélkül, véghatározattal hurcoltak embereket” – fogalmazott Bank Barbara.

Több tábort is létrehoztak 

1950-ben az Államvédelmi Hatóság önállósodott a belügyminisztériumtól, és először Kistarcsát foglalták el, és hoztak létre egy gyűjtőtábort. „Ott internálási véghatározatokat hirdettek ki” – mondta Bank Barbara.

Hozzátette, ezt követően 1950 július 19-én Recsken alapítottak egy kényszermunkatábort, ezután 1950 decemberében, 1951 januárjában létrehozták a tiszalöki és 1951 októberében a kazincbarcikai kényszermunkatábort. Még további két munkatábor is működött az országban, Bánkúton és Sajóbábonyban, azonban ezek alapításának ideje egyelőre tisztázatlan.

Rekonstruált barakk a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. (Fotó: MTI/Komka Péter)

A fiatalokat is meg szeretnék szólítani 

A rendszerváltoztatás óta történészek hatalmas munkát végezetek a kommunista időszak történetének feldolgozásában, de még mindig bőven maradt feladat, egyrészt a kutatásban, másrészt a kutatási eredmények megismertetésében. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezért is indít programsorozatot, amelynek célcsoportja „azok a fiatalok, akiknek már nem kellett megtapasztaniuk a diktatúra kegyetlenségét”– mondja Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

A nyolcvanas évek végén Gulyás Gyula és Gulyás János Törvénysértés nélküli filmjének köszönhetően került be a köztudatba, hogy léteztek hortobágyi zárt táborok. Majd később „Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia is feldolgozta a témát Recsk 1950-1953 Egy titkos kényszermunkatábor története című filmjükben, melyben felidézték Faludy György költő, raboskodásának történetét is” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka. Hozzátette, nem túlzás állítani, hogy ez a film robbantotta be a rendszerváltozás miliőjébe azokat az ismereteket, hogy milyen drasztikusak voltak a létkörülmények ezekben a zárt táborokban.

Földváryné Kiss Réka úgy gondolja, mind a hortobágyi kényszermunkatábor, mind pedig Recsk szimbólum volt, a terror, a diktatúra, az elnyomás, és az önkényuralom szimbóluma. Hozzátette, „most, hogy a tragédia hetvenedik évfordulójára emlékezünk, fontosnak tartottuk, hogy a most felnövő generációval is megismertessük az ötvenes évek borzalmait”.

Az évforduló alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai konferenciákat szervez, ahová mindazok jelentkezését várják, akik múzeumokban, szakmai műhelyekben, egyetemeken, levéltárakban foglalkoznak a kitelepítés kérdésével. Földváryné Kiss Réka elmondta, elindítottak egy vándorkiállítást, emellett rendhagyó történelemórákat szerveznek, tavasszal pedig meghirdetnek egy középiskolás diákversenyt, amihez egy ismeretterjesztő honlapot is indítanak.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt
    A magyaroknak Üzent Ferenc pápa a Vatikánból. A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. Ma ért volna véget a katolikus világesemény - Erdő Péter videóüzenete!
  • A kifutó szériához ért az MSZP
    Az MSZP tisztújítását a kifutó széria ülésének nevezte Zárug Péter Farkas politológus, aki már a 2009-es EP-választások után prognosztizálta, hogy az MSZP-nek tíz éven belül vége lesz. Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet vezető elemzője úgy vélte, hogy Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes személyében olyanok irányítják a szocialista pártot a 2022-es országgyűlési választásig, akik készek teljesen leépíteni az MSZP identitását és betagozódni a Demokratikus Koalícióba.
  • Bayer Zsolt: A Tóth Bertalan
    Tóth Bertalan tehát megméredzkedett a nagy versenyben, méghozzá nem mással, mint Tóth Bertalannal.
MTI Hírfelhasználó