A szerbek elfogták a migránsbanda egy részét
A szerbiai határőrség elfogott 37 migránst, akik a határsértő, körülbelül 60 fős bandának a tagjai voltak.
2020. január 28. 16:50

A szerb határőrség elfogta a Magyarországra betörni szándékozó egy részét annak a migránsbandának, amely kedd hajnalban erőszakosan kísérelt meg bejutni Magyarországra a Röszke 2 közúti határátkelőhelynél - közölte a szerbiai határőrség.

Az elfogottakat átadták a magyarkanizsai rendőrségnek.
   
Fiatal férfiak szervezett és erőszakos módon próbáltak magyar területre jutni kedden hajnalban a röszkei közúti határátkelőhelynél, feltehetően helyismerettel rendelkező embercsempészek is segítették a nagy létszámú csoportot - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Bakondi György emlékeztetett arra, hogy az incidens ugyanott történt, ahol 2015 őszén migránsok még a kedd hajnalinál is nagyobb tömege próbált erőszakos módon Magyarországra áttörni.
   
Működött a határvédelem, a migránsok nem tudtak az ország belsejében jutni, és találkozni az esetleg rájuk váró embercsempészekkel - közölte a főtanácsadó.
   
A mintegy hatvanfős csoport először közvetlenül a határátkelő szomszédságában próbált a drótakadállyal védett határon magyar területre jutni 5 óra 20 perc körül, majd néhány perccel később a gyalogos átkelő kerítését letaposva lépték át a határt. Az átkelőt felügyelő fegyveres biztonsági őrök felszólításának nem tettek eleget, de miután az őrök egyike figyelmeztető lövéseket adott le, a tömeg visszafordult. A rendőrség négy határsértőt elfogott - foglalta össze a történteket a főtanácsadó.
   
Közölte, az átkelő mellett megkezdték a határ védelmének megerősítését, a drótakadály helyett azon a szakaszon is kerítést építenek, ahol erre korábban egy távközlési kábel miatt nem volt lehetőség.
   
A rendőrség többlépcsős ellenőrzést végez azokon a határszakaszokon, ahol jelentős a migrációs nyomás. A határt rendőrségi helikopter is ellenőrzi - mondta Bakondi György.
   
A főtanácsadó kitért arra, hogy a migránsok fő irányként a korábbi Bosznia-Horvátország-Szlovénia útvonal helyett ismét a szerb-magyar útvonalat választják.

Ezért újabb intézkedéseket kellett bevezetni a határ biztonságának garantálására, ez a rendszer jól működött - tette hozzá.

A BV Holding Kft. munkatársai kerítést építenek a drótakadály helyett 2020. január 28-án a röszkei közúti határátkelőhely mellett, a szerb-magyar határ azon szakaszán, ahol erre korábban egy távközlési kábel miatt nem volt lehetőség. MTI/Kelemen Zoltán Gergely
   
A történtekről tájékoztatták a szerb hatóságokat, melyek ígéretet tettek arra, figyelni fogják a röszkei határszakaszt - tudatta Bakondi György.
   
Kérdésre válaszolva elmondta, a röszkei közúti átkelőt a tervek szerint szerdán reggel 7 órakor megnyitják.


Századvég: fokozódó embercsempész bűnözés

Az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt a migrációs nyomás az ország déli határán, miközben az illegális migránsok új eszközökkel és módszerekkel próbálnak bejutni Magyarország területére - olvasható a Századvég Alapítvány keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az alapítvány arra reagált, hogy kedd hajnalban határsértők körülbelül 60 fős csoportja megpróbált áttörni a röszkei közúti átkelőnél.
   
Azt írták: az elmúlt évek eseményeihez képest újdonság a "csoportosan, szervezetten történő határátlépési kísérlet, hasonlóan az ország területére való illegális bejutást elősegítő - ám a hatóságok által felfedezett - alagutakhoz".
   
Hozzátették: közismert, hogy az embercsempész szervezetek az anyagi haszonszerzés reményében, a Soros Györgyhöz köthető NGO-k pedig politikai megfontolásból ösztönzik a kontrollálatlan bevándorlást.
   
A közleményhez csatolt grafikon szerint 2019-ben 17 ezer migráns érkezett Magyarország déli határszakaszára, az embercsempészek pedig 400-800 ezer forintot is elkérhetnek egy-egy migránstól.
   
Kitértek arra is: mindezzel párhuzamosan a magyarok többsége betiltaná a bevándorláspárti jogvédő szervezetek tevékenységét. A Századvég januári közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 61 százaléka betiltaná a külföldről finanszírozott bevándorláspárti NGO-k tevékenységét az ország déli határánál, míg 86 százalékuk nélkülözhetetlennek tartja a tranzitzónákat Magyarország biztonságának a megőrzése szempontjából - tették hozzá.

 

Georg Spöttle nem érti a szerb határőrséget

A Nézőpont Intézet elemzője, Georg Spöttle elmondta, 2015 szeptembere óta nem volt hasonló esemény Röszkénél.

Az elmúlt időszakban kisebb csoportokban próbálkoztak átjutni, például tehervagonokban elrejtőzve.

Hozzátette, az illegális határátkelést megkísérlő migránsokat figyelmeztető lövéseket egy fegyveres biztonsági őr adta le, egy civil személy, akinek joga van ahhoz, hogy „bűncselekményekben személyeket meggátoljon”. Ha a testi épsége vagy a védett objektum veszélyben van, akkor figyelmeztető lövéseket adhat le. „Ha nagyszámú embercsoport jelenik meg, és át akar törni a határon, akkor az félelmet kelthet” – mondta.

Néhány nappal ezelőtt a román–magyar zöldhatárnál is megkísérelték az átjutást a migránsok, ott rendőrök adtak le figyelmeztető lövéseket. „A kedd hajnali esethez hasonlóan azok az emberek sem tudták igazolni magukat, pedig laptop, telefon volt náluk, de iratok nem – ezt az elmúlt években több százezer migránsnál is tapasztalni lehetett” – hangsúlyozta Georg Spöttle.

Csoportosan, szervezetten kísérlik meg az átjutást a bűnözők

A kedd hajnali incidensben szervezetten, csoportosan próbáltak áttörni a határzáron. A migránsok zárt csoportokban – többek között a Facebookon keresztül – kommunikálnak egymással. „Kifigyelhették, hogy mikor van zárva a határátkelő, tudták, hogy este hét óra és reggel hét óra között nincsenek vámosok, határrendészek, ezért próbálkoztak hajnalban. Azt nem tudhatták, hogy fegyveres biztonsági őrök védik az átkelőt” – mondta Georg Spöttle.

Hangsúlyozta: az illegális bevándorlók nagyon felkészülten érkeztek a zárt határátkelőkhöz. Kedd hajnalban sem egy homogén csoport akart áttörni, hanem egy egyiptomi, pakisztáni, afgán vegyes nemzetiségű csoport. Valamilyen módon szerveződtek, összeverbuválódtak, akár egy Facebook-csoportban, ahol angolul beszélnek egymással.

„De elképzelhető, hogy a Soros-szervezetek próbálták őket segíteni, mind külföldről, mind Magyarországról” – mondta a szakértő.

A biztonsági szakértő szerint azért nem a kerítésen át kísérelték meg az átjutást, mert az masszív, magas, nehéz rajta átkelni. „A határátkelőről viszont lehetett belső információjuk egy embercsempésztől vagy civil szervezettől, és úgy gondolták, ott érdemes próbálkozni” – közölte.

Georg Spöttle a szerb határőrséggel kapcsolatban megjegyezte, a szervezeti struktúrákat át kellene alakítani, komolyabb járőrszolgálattal és komolyabb műszaki felszereltségre lenne szüksége a déli szomszédunknak, vagy csak „emberileg komolyabban kellene venni a határőrizetet, mert ha ilyen embercsoportot nem vesznek észre, akkor mit vesznek észre” – vetette fel.

Az eseményekről nyilvánosságra hoztak egy kamerafelvételt is.

MTI, hirado.hu
  • A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető
    Kövér László: a Nyugat ugyanúgy hagyott cserben minket 2006-ban, mint 1956-ban, „és most is ugyanúgy szívesebben kooperálnának egy kollaboráns neobolsevista bandával, mint ahogy 1989-90 után is jobban örültek volna, ha nincs hatalmi változás hazánkban, hiszen az úgynevezett reformkommunistákkal már korábban elkezdtek sikerrel üzletelni."
  • A lengyel külügy az EP birodalmi tébolya ellen
    Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, "olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz", a "jogosulatlanul" elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét. Az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket.
  • Magyarország legyen mindig erős, szuverén állam!
    Most az a nagy kihívás, hogy ne sodorja el az új nemzedékeket a homogenizáló globalizáció. A 21. század az olyan kihívások százada, mint például a migráció vagy a járvány, melyekre választ kell adni, ugyanakkor a 21. századot az együttműködés századává kell változtatni - mondta Simicskó István főként fiatalokból álló közönsége előtt.
MTI Hírfelhasználó